Osztrák alkancellár: Magyarországot ki kellene zárni a schengeni övezetből

Vlagyimir Putyin most olyan helyzetben van, mint Adolf Hitler volt 1943-ban, amikor már elvesztette a háborút, de annak végét még nem lehetett látni – vélekedett Frans Timmermans, az Európai Bizottság egyik alelnöke egy interjúban, amely többek között az ukrán Euromaidan Press oldalán is olvasható. „Oroszország nemzetközileg teljesen kitaszított ország, pária lett. A szankciók, bátran kijelenthetem, hogy húsbavágóak, és a háború nagyon sokba kerül nekik. Putyin tévedett, amikor azt hitte, megadják magukat az ukránok. Senki nem meri neki megmondani az igazat, még a saját hadseregének legfelsőbb vezetői sem, mert velejükig korruptak. Hitler még két évig kihúzta, miután tudható volt, hogy ő lesz s vesztes. Putyin is sok kárt okozhat még hosszú ideig. Bombázza az ukrán infrastruktúrát, aminek újabb menekülthullám lesz a vége. Az orosz elnök ugyanis júl tudja, hogy Európa két sebezhető pontja a migráció és az energiapolitika, és továbbra is bízik abban, hogy ezzel kijátszhatja és megoszthatja Európát, és olyan országokat állíthat maga mellé, amelyekbe nem kis összegeket fektetett az elmúlt évek alatt.” A holland baloldali Timmermans szerint hiba volt gyengének mutatkozni a Krím 2014-es orosz bekebelezésekor. Ezért most Európa legfőbb fegyvere az összefogás, az Ukrajna melletti egységes kiállás, amit semmilyen körülmények között nem lehet feladni. Amerikával összefogva közösen kell támogatni katonailag és pénzügyileg is Ukrajnát. Hiába gondolja Putyin és mondja Szergej Lavrov külügyminiszter, hogy repedéseket lát az Európai Unió egységében. Ez nincs így. Ha még több menekült érkezik, akkor még többet fogunk befogadni. Semmilyen repedések nincsenek az Unió rendszerében, hisz már a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is csatlakozott Ukrajna pénzügyi támogatásához – jegyezte meg.

Új kifejezéssel bővült a világ politikai szótára, és ez így hangzik: választott autokrata. Az Európai Parlament akkor használta ezt a kifejezést Orbán Viktor jellemzésére, amikor felfüggesztették a Magyarországnak előirányzott uniós támogatások jelentős részét – olvasható New York állam központi lapja, a Times Union véleménycikkében. Amely ide sorolja Putyint, Recep Tayyip Erdogan török elnököt és néhány ázsiai, afrikai kormány- illetve államfőt, de sajnos néhány nyugati demokráciában is találni már hasonló jeleket. A választott autokratát még szabad választásokon ültettek a hatalomba, azonban hatalma fenntartása érdekében az újraválasztását biztosító politikai berendezkedést alakított ki maga számára. Nem érdekli a jogállam, sem az emberi jogok védelme. Putyint is úgy választották meg 2000-ben, hogy még létezett szabad sajtó, és az ellenzék is viszonylagos szabadságot élvezett. Noha az igazságszolgáltatás függetlensége már akkor sem volt biztosított, most pedig már a többi sem. Alekszej Navalnij ellenzéki politikust koholt vádak alapján 9 évre, a háborút bíráló Ilja Jasint pedig két és fél évre börtönözték be. Erdogan pedig az ellene kezdeményezett 2016-os puccs után nagyjából 77 ezer embert, köztük katonákat, civileket, újságírókat, bírákat, akadémikusokat ültetett zárkába. Most, fél évvel a választások előtt, amikor 85 százalékos az infláció, az ellenzék vezérét, Isztambul kétszer is megválasztott polgármesterét is a börtönbüntetésre ítélték. Egyébként Erdogan is Isztambul polgármestereként kezdte politikai karrierjét, nem csoda, hogy fenyegetést lát Ekram Imamgolu személyében. Amerikában is aggódva figyelik – írják a cikkben, hogy a Legfelsőbb Bíróság konzervatív túlsúlya a választási törvények átírását teszi  lehetővé. Észak-Karolinában például a helyi törvényhozás most azért fordult a szövetségi Legfelsőbb Bírósághoz, mert a helyi ítélőszék nem hagyta jóvá a republikánusok hatalmának bebetonozását ígérő választási törvényt. Félő, hogy a konzervatív többségű Legfelsőbb bíróság pár hónap múlva a javukra dönt. Ami precedenst szolgáltathat más államok számára, és így utat nyithat Amerikában is a választott autokraták előtt.

Orbán Viktor interjút adott a katari Al-Sharq nevű lapnak; a szöveg vasárnap jelent meg, és angolul számolt be róla a Gulf Times. Ebben a magyar kormányfő reményét fejezte ki, hogy minél több ingatlanbefektető érkezik Magyarországra, hisz a kulturális örökség és a turisztikai élet igencsak gazdag. Dicsérte Katart, hogy nem sikerült belerángatni egy politikai csatározásba, amely a világ legnépszerűbb sportágát, a futballt fenyegette. Holott, mondta, mindenkinek tiszteletben kellene tartania más országok törvényeit és kultúráját. Az ilyen magatartás a gyarmati időket idézi szerinte, amikor egyesek más országoknak akarnak diktálni, és megmondani, mi a helyes viselkedés. Háláját és nagyrabecsülését fejezte ki Katarnak, amely képes volt megvédeni a politikai játszmáktól a labdarúgást. Az orosz-ukrán konfliktust tragédiának nevezte, szerinte még senki nem tudja, ki fogja megnyerni ezt a háborút, és azt sem, hogy mi a célja, vagy hogy miként lehetne megállítani. Ezrek halnak meg, tragédia ez minden család számára, akik megfizetik a háború árát, és közben nem tudják, hogyan vethetnének neki véget.

A zöldpárti osztrák alkancellár, Werner Kogler a Kleine Zeitungnak adott interjúban azt mondta, hogy Magyarországot ki kellene zárni a schengeni övezetből, mert ott nem regisztrálják a határra érkező menekülteket. Akik aztán Ausztriába kerülnek. Részletezte: amikor ők 100 ezer menekültet regisztrálnak Ausztriában, akkor kiderül, hogy közülük 75-80 ezret nem regisztráltak előzőleg Magyarországon. Az Osztrák Néppárt logikája szerint Magyarországot ki kellene zárni a schengeni övezetből – vélekedett a zöldpárti politikus. Aki megjegyezte azt is: a magyar határkerítés egyedül nem old meg minden problémát.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.