"Ott hagyta a Waldorf a többieket a bajban"

Nem az a baj, hogy a Waldorf-iskolák megmenekülnek a közoktatási törvény alternatív iskolákat korlátozó módosítása után, hanem az, hogy a többi érintett intézmény nem – mondta Szüdi János oktatáskutató, aki a Waldorf árulása címmel írt publicisztikát az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Magyar Waldorf Szövetség közti megállapodásról.

Szüdi János szerint az alternatív oktatás egyik szereplője, anélkül, hogy megpróbált volna a több mint száz hasonló helyzetben lévő iskolával, óvodával bármilyen megoldást találni, a módosítást követő napon bejelentette, hogy minden rendben van, megegyezett a tárcával.

A közoktatási törvény módosítása kapcsán Szabó Zoltán, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője még múlt héten annyit mondott, a változtatás nem fogja hátrányosan érinteni a Waldorf-iskolák működését. A Waldorf-szövetség képviselői egy hete személyesen egyeztettek Bódis József oktatási államtitkárral és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárral, ahol az ügyvezető szerint megnyugtató válaszokat kaptak kérdéseikre. A szövetség előtte többször bírálta a tervezett változtatásokat.

A törvénymódosítás fontos pontja, hogy az alternatív iskolák tanterve legfeljebb 30 százalékban térhet el az oktatási miniszter által kiadott központi kerettantervtől. A törvény azt is kiköti, hogy a Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott tananyagtartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni az iskolai tantervekben. Ez azért probléma az alternatív iskolák számára, mert náluk a eltérő kategóriák, más ütemezés szerint folyik az oktatás. Ráadásul a törvénymódosítás egy évet adott az alternatív iskoláknak, hogy benyújtsák új tantervüket, miközben jelenleg nem tudni, mihez igazítsák azt, mert a mostani Nat várhatóan érvényét veszti, az új kerettanterv követelményei pedig még nem jelentek meg.

A szakember szerint a változtatással az országgyűlés lényegében minden olyan szabályt kivett a törvényből, ami jó és kedvező volt az alternatív iskoláknak. A kérdés, hogy a köznevelés rendszere és a szülők mindent lenyelnek, vagy megpróbálnak valamit tenni a jogaik védelmében. Az alternatív iskolák együttesen lettek volna olyan erősek, hogy azt mondhassák, nem fogadják el a változtatást és nem írják át a programjukat. Ezt kellett volna közösen átbeszélni, de ehelyett a legtekintélyesebb, a legjobb érdekérvényesítő ott hagyott mindenki mást a bajban, és saját magát a hajánál fogva kirángatta abból.

Igaz, azt nem lehet tudni, hogy a Waldorf-iskolákról kötött államtitkári megállapodás után mi jön majd, mert a törvényen kívüli eljárások mindig bizonytalanok, és nem megfelelnek meg a jogállami elvárásoknak, vagyis annak, hogy törvény határozza meg, milyen feltételek mellett ki, mit tehet.

Az oktatáskutató nem érti, hogy ha egy év van egy probléma megoldására, akkor miért kellett a Waldorfnak egy nap után bejelentenie, hogy kvázi ő már nem érdekelt, nem érdekli, mi fog történni, mert meggyezett a kormányzattal.

Szüdi János szerint a NER mindig talál olyan szereplőt, aki legalizálja a jelen rendszer létét, és megbontja az érintettek egységét. Ugyanez történik más ágazatokban, például az egészségügyben, ahol a kormányzat, ha valami baj van, ad valami icipici pluszt esetleg az orvosok egy részének, hogy megszüntesse a közös fellépés lehetőségét. A köznevelés szereplői sem veszik észre, hogy kihúzzák alóluk a talajt.

Most fog elkezdődni a közoktatási fizikai átalakítása is, aminek lényege, hogy háromfelé vágják a rendszert. A szakképzést már elvitték az Emmiból az innovációs tárcához, amely új szakképzési törvényt fog csinálni teljesen más szisztéma szerint. Az is elhangzott többször, hogy az óvodák a Belügyminisztériumhoz kerülnek, és valószínű, hogy elkezdik a kis iskolák felszámolását, új iskolacentrumok szervezését. Hogy az érintett gyerekek utaztatását hogyan oldják meg, megoldják-e, vagy azt a szülőkre hagyják, még nem tudni, ahogy azt sem, hány gimnáziumi, szakgimnáziumi férőhelyet hagynak meg. Miután azonban a tankötelezettséget levitték 16 éves életkorra, az államnak ezt követőn az államnak nincs ellátási feladata. Tehát akár az intézmények felét is be lehet zárni. Nagy változások előtt áll a rendszer – hangsúlyozta.

A Szüdi János oktatáskutatóval készített interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!