Pávatánc: a magyar kormány a lengyel kapcsolat miatt váltott irányt Belarusz ügyében

Az EU tagállamainak vezetői, 27 ország kormányfői tanácskoznak a belarusz helyzetről – Balázs Péter volt külügyminisztert és uniós biztost kérdeztük. Közölte: kimondhatják a véleményüket a választásról, amelyet Aljakszandr Lukasenka elnök saját maga szerint 80 százalékkal nyert meg, de ezt az eredményt a többség nem hiszi és nem fogadja el. Intézkedésekben is megegyezhetnek, amelyek a civil társadalom, az ellenzék támogatását és a hatalommal visszaélők szűk körének büntetését jelentik, és ajánlhatnak Belarusznak olyan lépéseket, amelyek a Nyugat felé közeledést segítik – tette hozzá.

Brüsszelnél talán fontosabb Moszkva szerepe: a helyzet erősen hasonlít ahhoz, amit Ukrajnában láttunk 6 éve, volt egy moszkovita elnök, akinek a kezében megállt a toll, amikor alá kellett volna írnia az uniós társulási szerződést. Ezt megelégelték, az utcára vonultak az emberek, majd jött az orosz beavatkozás, a donecki és luhanszki háború orosz részvétellel, valamint a Krím elfoglalása – sorolta Balázs Péter. Belarusz kisebb, területileg és népességét tekintve is, sokkal közelebb van a „nagy testvérhez”, ráadásul Ukrajna után érzékenyebb a helyzet. Itt az oroszok még inkább érdekeltek, és nem szoktak habozni, ha valaki "segítségül hívja" őket, és van is ilyen megállapodás.

Az EU nem is avatkozhat be egy szuverén állam belügyeibe (ilyeneket inkább az oroszok tesznek), viszont most szóba került – két visegrádi ország is, Csehország és Lengyelország vetette fel –, hogy közvetítsen a belorusz nép és Lukasenka elnök között. Szerinte ez nem szinte kilátástalan, Lukasenka személye miatt, 26 éve hatalmon lévő, "önimádó" és autoriter vezető, de azért sem, mert az EU-nak inkább házon belül kellene hasonló lépéseket tennie, ahol látszik, hogy szakadék van egy autokrata vezető és a nép között.

Balázs Péter megjegyezte: egy vezető van, Orbán Viktornak hívják, aki Minszkbe is elment "bratyizni a gyanús elnökkel", tehát ő valószínűleg nem tapsol a további lépéseknek. De a többi 26 ország, köztük az említett csehek és lengyelek elkötelezettek a belorusz nép jogai, a szabad választások mellett. A nemzetközi közösség annyit tehet, hogy elismeri vagy nem ismeri el egy megválasztott kormány legitimitását.

Szerinte színeváltozása a kormány álláspontjának, amit Szijjártó Péter mondott hétfőn, hogy végül is egyetért a magyar kormány a lengyel állásponttal (miközben a rendőri brutalitást vagy a választási csalást elítélő reakció nem jött). A szankciókat első körben nem ellenezte a külügyminiszter. Úgy fogalmazott: folytatja a szokásos pávatáncát az Orbán-kormány, azt már nem teszi kockára, hogy barátja, Jaroslaw Kaczynski (a lengyel kormánypárt elnöke) álláspontjával menjen szembe, hiszen az uniós költségvetési vitákban is egyedül Lengyelország állt ki a magyar kormány mellett. A lengyeleknek pedig fontos Belarusz, szomszédos ország, volt lengyel területekkel, sokan beszélnek ott lengyelül.

A nép új választást akar, azt mondja, hogy a 80 százalék nem lehet igaz, nem volt esélye az ellenzéknek, amikor az utcára mennek, verik őket. Ehhez képest Lukasenka azt mondja, hogy új alkotmány, reformok jöhetnek, de választás nem. Lehet elhúzódó válság, mint Ukrajnában, Minszkben is szerveztek békemenetet, bár kevesen voltak, kevesebben, mint a tüntetők. Lehet fordulat is, ha az elnök repülőre ül és Ukrajnába menekül, mint ukrán "elődje". Kérdés, ki lehetne az ellenzék vezetője – mondta Balázs Péter.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán