Politico: 2024-ben elszigetelődhet az EU, vezetői befelé fordulhatnak a választások után
17/01/2024 08:23
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az EP-választásokon a centrum gyengülését, utána befelé forduló európai vezetőket jósol Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport elnevezésű politikai kockázati tanácsadó cég európai részlegvezetője. Az Európai Parlamentben dühösek a bizottságra a magyar pénzek feloldása miatt, akár bizalmatlansági indítványt is benyújthatnak. A nemzetközi sajtó is felfigyelt az Orbán-Fico találkozóra.
Orbán Viktor szerint Ukrajna megsegítése nem történhet úgy, hogy négy évre előre 50 milliárd eurót kivesznek az európai uniós költségvetésből – ez az EU szuverenitásának és a nemzeti érdekeknek a megsértését jelentené –, Robert Fico pedig támogatja a magyar javaslatokat, és ellenez minden olyan intézkedést, amely korlátozná Budapest EU-n belüli jogait. Ez volt a két kulcsmegállapítás a magyar-szlovák kormányfői találkozó utáni sajtótájékoztatón a Reuters – valamint több más nemzetközi médiaforrás - beszámolója alapján. A hírügynökség idézte Orbánnak azt a kijelentését is, miszerint szükséges ugyan Kijev megsegítése, de „még azt sem tudjuk, mi lesz negyedév múlva”.
A Politico amerikai portál európai kiadása kiemelte Ficónak azt a mondatát, „amíg én vagyok Szlovákia kormányfője, soha nem fogok egyetérteni azzal, hogy egy országot megbüntessenek a szuverenitásáért”. Brüsszel a február elsejei EU-csúcs előtt keresi annak a módját, miként lehetne megkerülni Orbán vétóját – tette hozzá a Politico.
A német sajtó több orgánuma, köztük például a Frankfurter Rundschau is átvette a dpa hírügynökség azon cikkét, amely szerint haragot gerjesztett az Európai Parlamentben az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság azzal, hogy felszabadított Magyarország számára eddig befagyasztott uniós pénzeket. Képviselők „piszkos alkuról” beszélnek, és az Európai Bíróság előtti eljárást kezdeményeznek. Arra az esetre pedig, ha a Bizottság további pénzek zárlatát oldaná fel, anélkül, hogy teljesülnének a feltételek, akkor a dpa szerint felmerülhet például a Bizottsággal szembeni bizalmatlansági indítvány is, ami elfogadása esetén a végrehajtó testület lemondásához kellene, hogy vezessen.
Az EP-választások után befelé fordulhatnak az európai vezetők, Trump újraválasztása létében fenyegetheti a NATO-t
Az imént már említett Politico közli Mujtaba Rahmannak, az Eurázsia Csoport elnevezésű politikai kockázati tanácsadó cég európai részlegvezetőjének a cikkét arról, hogy az Európai Unió geopolitikai tényezővé szeretne válni, de félő, hogy éppenséggel elszigetelődhet.
A szerző a júniusi európai parlamenti választásokat illetően azt jósolja, hogy a populisták nem kerülnek ugyan a többséghez közeli helyzetbe, de jelentős nyereségeket könyvelhetnek majd el az euroszkeptikus pártok, és a centrum teret veszít a 2019-ben kialakult arányokhoz képest. Alighanem különösen rosszul fognak szerepelni a Franciaországban, illetve Németországban kormányzó pártok, és minden bizonnyal meggyengül Emmanuel Macron elnök és Olaf Scholz kancellár tekintélye, aminek nyomán e két vezető még inkább a hazai ügyekre fog összpontosítani, nem marad elég figyelme az ambíciózus európai politikai célkitűzésekre. Több más tagországban is ingatagnak bizonyulhatnak újonnan megalakult kormányok, így Spanyolországban, illetve Lengyelországban, ami további befelé forduláshoz vezethet. Az EP-választáson a nacionalista pártok térnyerésére lehet számítani Ausztriában, Belgiumban és Portugáliában.
Eközben az EU-nak több nagy kihívással kell megküzdenie – folytatja a Politico vendégkommentátora. Ezek közt elsőként említi azt, hogy sokkal nehezebbé válhat Ukrajna egységes támogatása, hiszen ahogy a háború a holtpont felé közeledik, úgy gyengül Kijev helyzete Moszkvához képest. Különös nehézséget okoz majd, hogy egyre inkább tudatosul, mit is jelentene az EU számára Ukrajna csatlakozása, és ennek fényében növekednek majd a kijevi reformokat illető elvárások.
Mujtaba Rahman szerint a migráció is újra előjöhet, mint destabilizáló politikai tényező, hiszen az EU még mindig nem reformálta meg a szükséges mértékben a menekültpolitikáját. A menekülthullámok próbára tehetik az EU szolidaritását, összetartását és határbiztonságát.
Emellett az unió gazdaságának egyre több küzdelmébe kerül a versenyképesség növelése, ám ez Németországban kemény költségvetési realitásokba ütközik. Miközben pedig folyik a verseny a gazdaság zöldítése és digitalizálása terén a vezető szerepért, az EU azt kockáztatja, hogy lemarad Kína és az Egyesült Államok mögött. Az Unió képtelen elmélyíteni együttműködését Washingtonnal Peking ellenében, és ugyanakkor továbbra sincs proaktív álláspontja Kínával szemben.
Mujtaba Rahman problémalistáján ott található Orbán Viktor is. Mint írja, a magyar miniszterelnök bele akar szólni abba, kik legyenek az uniós intézmények vezetői, és úgy látja, hogy kulcsfontosságú kihívás lesz Orbán egyre ellenségesebb magatartásának a kezelése, különösen az év második felében esedékes magyar EU-elnökség alatt.
Ámde mindezeken felül az EU számára a legsúlyosabb gondot Donald Trump esetleges elnökválasztási győzelme jelentené – állapítja meg az Eurázsia Csoport vezető illetékese. Elnökként Trump újra feszültté tenné a transzatlanti viszonyt, visszavetné Ukrajna nyugati támogatását, valamint megnövelné a kereskedelmi háború veszélyét. A NATO-t létében fenyegető rémálommal érne fel a Trump részéről elképzelhető törekvés arra, hogy az Egyesült Államok vonuljon ki az atlanti szövetségből. Ez sokak számára megkérdőjelezné a szabadság, a béke és a prosperitás azon alapját, amin a második világháború utáni rendezés nyugodott.
Kárpáti János lapszemléjét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. Címlapi kép: Olaf Scholz német kancellár érkezik az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagjáról tartandó kétnapos rendkívüli EU-csúcstalálkozóra Brüsszelben 2022. május 30-án. MTI/EPA/Stephanie Lecocq
