Macron: A választóknak el kell majd dönteniük, hogy "folytatni vagy blokkolni akarják-e Európát"

Új ablakban

2024. január 02. Reggeli gyors - részlet (2024.01.02. Kárpáti János lapszemléje)

05:11

00:00

Folytatódik-e 2024-ben a demokrácia visszaszorulása a világban?

Nem túlzás, hogy 2024 valóban történelmi jelentőségű év lesz a demokrácia szempontjából – írja az EUObserver című brüsszeli portál. A cikk szerzője, Alejandro Tauber felhívja a figyelmet arra, hogy ebben az esztendőben mintegy 2 milliárd ember vehet részt valamilyen – nemzeti vagy európai – választáson szerte a világban, így az Egyesült Államokban, Oroszországban, Indiában, Dél-Afrikában, Mexikóban, Indonéziában, Iránban, Pakisztánban, Ukrajnában, Bangladesben és esetleg az Egyesült Királyságban. Az EU-ban nem csak új Európai Parlamentet választanak júniusban, hanem nemzeti választás is lesz az év folyamán Belgiumban, Ausztriában, Litvániában, Portugáliában és Horvátországban.

Hogyan néz majd ki a világ a most kezdődő esztendő elteltével? Tauber szerint az elmúlt évek arra tanítottak minket, hogy ezt szinte lehetetlen előre megmondani, hiszen a világjárvány, az Ukrajna elleni orosz invázió és az izraeli-gázai konfliktus fejleményeit nézve nincs racionális elme, amely határozottan tudná, mi történik majd legközelebb.

Azt viszont tudjuk, hogy azokban az országokban, ahol új kormányt vagy elnököt fognak választani, az utóbbi időben elfogadottabbá váltak a nacionalista, illetve nativista pártok, amelyek nem veszik olyan komolyan a jogállamiságot, az egyenlőséget, vagy az emberi jogokat, miként az szükséges lenne a szilárd politikai berendezkedéshez. Ezek a pártok aláássák a liberális demokrácia régóta érvényesülő eszméit és a szervezett globális együttműködést. Ez a potenciális fordulat akkor érkezik, amikor pedig minden korábbinál nagyobb szükség lenne a globálisan összehangolt erőfeszítésekre, elsősorban és legnyilvánvalóbb módon az éghajlatváltozás miatt, de azért is, hogy megvédelmezzék az emberi jogokat, és hogy egyenlőbben lehessen elosztani a jólétet, az élelmet és a forrásokat. Ha folytatódik a demokrácia visszaszorulása, akkor a világ lényegesen ingatagabbá válhat – figyelmeztet az EUObserver szerzője.

 

Macron és Orbán

 

Brüsszel, 2019. október 18. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) Emmanuel Macron francia elnökkel beszélget az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napján, 2019. október 18-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

 

Macron: A választóknak el kell majd dönteniük, hogy "folytatni vagy blokkolni akarják-e Európát".

A "választások előtt álló világ" témakörénél maradva, a júniusi európai parlamenti választás fontosságát emelte ki - számos más, szintén súlyos idei kihívás közül - egy másik brüsszeli hírportál, az EurActiv abban a beszámolójában, amely Emmanuel Macron francia köztársasági elnök újévi beszédét ismertette. A portál felhívja a figyelmet arra, hogy Macron megfogalmazása szerint a szavazóknak azt kell majd eldönteniük, hogy „folytatni vagy blokkolni akarják-e Európát”. Az államfő külön hivatkozott a minap, 98 éves korában elhunyt Jacques Delorsnak, az Európai Bizottság néhai francia elnökének az integrációépítő szellemi hagyatékára, amikor arról beszélt, hogy "az erősebb, szuverénebb Európa mellett kell letennünk a voksot, Jacques Delors örökségének a szellemében".

Erkölcsi csőd, hogy az EB engedett a magyar kormánynak – véli az Action for Democracy elnöke

Pillantsunk még vissza egy cikk erejéig az elmúlt évet záró brüsszeli EU-csúcs végkimenetelére, illetve a találkozót közvetlenül megelőző fejleményre, arra, hogy az Európai Bizottság mintegy 10 milliárd eurós támogatási keret zárlatát oldotta fel Magyarország vonatkozásában. A bécsi Der Standard ezzel kapcsolatban közölte Korányi Dávidnak, az Action for Democracy elnevezésű, globálisan tevékenykedő demokráciapárti közhasznú mozgalom elnökének a vendégkommentárját. Korányi, aki Bajnai Gordon kormányában államtitkár, illetve külpolitikai és nemzetbiztonsági főtanácsadó volt, úgy véli, hogy az uniós végrehajtó testület stratégiai hibát követett el, kapitulált az autokratikus nyomás előtt. Szerinte a brüsszeli bizottsági döntés aláássa a demokráciát és a jogállamiságot, és veszélyes precedenst teremt arra, hogy az EU által vallott értékeket nyomásgyakorlással ki lehet üresíteni. Ráadásul – teszi hozzá – rosszabb időzítést el se lehetett volna képzelni, hiszen a magyar kormánypárt éppen most hozott drákói törvényt – idézőjelbe téve – "a szuverenitás védelméről", amely Vlagyimir Putyinnak az úgynevezett külföldi ügynökök ellen irányuló, elnyomó törvényére emlékeztet, hiszen mindkét jogszabálynak az a célja, hogy elnyomják a különvéleményeket. Korányi felhívja a figyelmet arra, hogy miközben az EU arról beszél, hogy fenn kell tartani Ukrajna támogatását, olyan tagállamot jutalmaz, amely tevékenyen akadályozza Kijev megsegítését. Ez nem csupán diplomáciai ellentmondás, hanem erkölcsi csőd is – állapítja meg.

A szerző szerint most arra kell törekedni, hogy az eddig visszatartott EU-pénzeket közvetlenül a magyar települések, vállalkozások, nem kormányzati szervezetek és a szükséget szenvedő emberek kapják meg, annak a kormányzatnak a megkerülésével, amely következetesen figyelmen kívül hagyja a közösség alapelveit.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.