Politikai válságot okozott Varsó és Budapest
17/11/2020 06:45
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Lehet, hogy a fenyegetés blöff, mert az egész költségvetés megvétózása a vétózók országát is megfosztaná azoktól a forrásoktól, amelyekre pedig nagy szükségük van.
Az AP amerikai hírügynökség megfogalmazása szerint politikai válságot idézett elő az Európai Unióban Lengyelország és Magyarország azzal, hogy megvétózta a következő hét évre szóló költségvetést és a járvány miatt bekövetkezett gazdasági visszaesésből való kilábalást szolgáló helyreállítási intézkedéscsomagot, amiatt az új mechanizmus miatt, amely az uniós finanszírozást a jogállamisággal kapcsolja össze. Varsó és Budapest jobboldali kormánya hajthatatlanul ellenzi ezt az eszközt, amely megfosztaná őket az EU-pénzektől, ha tovább folytatják a demokratikus normákat erodálónak tekintett politikájukat.
Az Orbán-kormány visszaél az EU-forrásokkal
A világhírügynökség tudósítása, amelyet egyebek közt a Washington Post is átvett, Orbán Viktor ellenvetései mellett ismerteti Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter kijelentését, miszerint a jogállamisági mechanizmus radikálisan korlátozná hazája szuverenitását. Emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök az egykori Szovjetuniót idéző ideológiai zsarolásról beszélt, valamint kitér arra, hogy a lengyel politikus szerint ezzel a mechanizmussal az EU német elnöksége tesz kísérletet Lengyelország ellenőrzésére.
A két kormányzattal szemben hangoztatott bírálatok pontjai közül kiemeli az igazságszolgáltatás függetlenségének és a médiaszabadságnak az aláásását, valamint Magyarországot illetően ezen felül még azt a kritikát is, hogy az Orbán-kormány megbélyegzi a szabadságjogokért szót emelő nem kormányzati szervezeteket, valamint állítólag - saját politikai szövetségeseinek gazdagítása céljából - visszaél az EU-forrásokkal.
Az unión belül előállt válsághelyzet kezelése érdekében a tagországok EU-ügyekkel foglalkozó miniszterei ma tanácskoznak, és ha ők sem jutnak dűlőre, akkor a csúcsvezetők tartanak csütörtök este videókonferenciát.
Csak blöff?
Az AP a kilátásokat illetően azt írja: néhány politikai megfigyelő úgy véli, hogy a fenyegetés blöff, mert az egész költségvetés megvétózása a vétózók országát is megfosztaná azoktól a forrásoktól, amelyekre pedig nagy szükségük van.
Varsó és Budapest engedni fog
A londoni Reuters, valamint az osztrák APA hírügynökség beszámolója alapján készült a Der Standard cikke, amely szintén súlyos politikai válságnak minősíti a konfliktust. Az EU – olvasható a bécsi lapban – szakítópróbát él át. Ha a pénzügyi csomagot nem sikerül sínre tenni, akkor a B-tervet a szükségköltségvetés jelenti, januártól csak annak alapján lehet tovább folyósítani támogatásokat. A helyreállítási csomag értelmében tervezett – időnként koronasegélyként emlegetett - pénzekhez ugyanakkor nem juthatnának hozzá az országok, így Olaszország és Spanyolország sem, amelyek a gazdasági összeomlást próbálják elkerülni. Ebből a csomagból egyébként az első kifizetések valójában csak a következő év második negyedében lennének esedékesek.
Az elképzelhető kiutat – legalábbis elméletben - a Der Standard is abban látja, hogy Varsó és Budapest valamikor engedni fog. Az úgynevezett feltételességi mechanizmus feladása a lap szerint „csaknem teljességgel kizárt”, mert akkor vagy Hollandia, vagy az Európai Parlament vétózná meg a pénzügyi csomagot. Piotr Müller lengyel kormányszóvivő mindenesetre azt írta a Twitteren, hogy Varsó „nyitott az építő szellemű megoldásokra” – igaz, feltételként szabta az összhang megteremtését a júliusi EU-csúcs zárónyilatkozatával, amely a mostani, megszavazott változatnál még sokkal homályosabban tartalmazta az úgynevezett kondicionalitás jogállamisági vetületét.
Idézi a Der Standard Othmar Karast, aki az Európai Parlament egyik alelnöke, egyébként pedig az osztrák néppárti képviselőcsoport vezetője, aki „botrányosnak és nem európainak” minősítette a lengyel és a magyar vétót. „Ez a szellemiség, párosulva az egyhangúság elvével, lerombolhatja az uniót” – fogalmazott.
Lábon lövi magát a lengyel és a magyar kormány
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szintén arról ír, hogy lengyel és magyar szempontból nem kockázatmentes a vétó, hiszen azzal a két ország saját magát is lábon lövi – pontosabban a német szófordulat itt úgy szól, hogy saját húsába vág. A lap szerint diplomáciai körökben úgy látják, hogy a lengyel álláspont kevésbé szigorú a jogállamisági mechanizmussal szemben. Erről tanúskodik Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő múlt heti levele, miszerint a lengyel ratifikálásra azoknak a „kielégítő garanciáknak a hiányában” nincs mód, amelyek arról szólnak, hogy „megőrzik a tagállamok szerződésekbe foglalt jogait”. Ilyen garanciákat a többiek minden további nélkül megadhatnak Varsónak, például különnyilatkozat formájában – véli a frankfurti lap. Emellett lehet még némi mozgástér abban is, hogy a német EU-elnökség a szankciókat le szeretné szűkíteni a költségvetés-ellenőrzéssel kapcsolatos esetekre, miközben az Európai Parlament mindenfajta jogállamisági hiányosság ellen felhasználható eszközt akar. Orbán keményebb dió a lengyeleknél, ő csak a teljes egyöntetűség mellett fogadna el szankciókat, minősített többséggel nem.
A kasszához bezzeg mennek
Végül pusztán jelzésszerűen megemlítem, hogy a Der Spiegel német hírmagazin azt írja a magyar és a lengyel kormányzati politikát illetően: az már nem folytatható tovább, hogy miközben megy a gúnyolódás, heccelés és kritizálás, zavartalanul vonuljanak a kasszához.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán.
2020.11.17. 06:00
Szerző: Kárpáti János
És még valami:
A Klubrádió elindult Az Év Honlapja 2020 versenyen, amelynek egyik díja a közönség szavazatától függ. Kérjük, szavazzon ránk! Ezt az alábbi képre kattintva teheti meg.
Ha úgy döntött, támogat minket, akkor a verseny oldalára jutva, a jobbra fent látható kék gombra kell majd kattintania – mellette látszik, hány szavazatnál tartunk.
Ez is egy apró segítség a Klubrádiónak. Köszönjük.
