Programozott emlékek: a génszerkesztés
10/09/2023 15:24
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
A génmódosítás és a génszerkesztés közt fontos különbség, hogy míg előbbi esetében új elemeket építünk be a genomba, a génszerkesztés esetében saját elemeit rendezzük át – mondta Sági László. Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa segített megérteni a módszert.
Egy nemzetközi szerzőgárda, amelynek egyetlen magyar tagja Sági László, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, egy kritikai szemlét közölt a közelmúltban a világ első tíz növénybiológiai tudományos szaklapja között számontartott, tekintélyes Trends in Plant Science-ben. A tanulmány a CRISPR/Cas-alapú génszerkesztés növényi alkalmazásának első tíz évét tekinti át és értékeli – írja újonnani nevén a Magyar Kutatási Hálózat.
"A CRISPR/Cas technológia alapja, hogy baktériumok genomjában találtak ismétlődő DNS-szekvenciákat, olyan úgy nevezett palindrom ismétlődéseket, amelyeket úgy lehet elmagyarázni, hogy bármelyik végéről kezdve ugyanazt az üzenetet tartalmazzák" – mondta az Utópia adásában Sági László, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Példaként egy visszafelé olvasva is ugyanolyan jelentést hordozó mondatot említett: "Akit akar a Katika."
Az ismétlődő szekvenciák közt nem ismétlődő adatok lehetnek, amelyeket a különböző bakteriofágokból (örökítőanyagból és annak burkából) nyertek ki és építettek be a baktériumok. "Korábbi fertőzések nyomait építették magukba" – foglalta össze. "Mint amikor elolvasunk egy könyvet. Amikor feltesszük a könyvet a polcra, az olvasási élményt is elraktározzuk vele."
Ez a nyom segít a baktériumnak felismerni a korábbi fertőzést, és hatékonyan fellépni ellene. Nagyon hasonló logika figyelhető meg az emberi szervezetek immunrendszerében is, ha molekuláris szinten teljesen más folyamatról is van szó.
A tudósok arra is rájöttek, hogy ezeket a köztes szekvenciákat "hasítási" technológiával szerkeszteni lehet. A CRISPR/Cas rendszer a génszerkesztés hatékony eszköze, azonban a technológiát nehezíti tudományos téren.
A génmódosítás és a génszerkesztés közt fontos különbség, hogy míg előbbi esetében új elemeket építünk be a genomba, a génszerkesztés esetében saját elemeit rendezzük át.
A növények esetében nagyon fontos, hogy a klímaváltozás mellett a növények nemesítését emberek is el tudják bégezni, évtizedekkel lerövidítve a folyamatot. Ezek hatékonyak lehetnek haszon- és élelmiszernövények felkészítésében, valamint a növényi ökoszisztéma megőrzésében.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.09.05., kedd 19:00
Riporter: Neuman Gábor
