Puskás Öcsi unokaöccse New Yorkból az elmúlt egy év pandémiájáról

Két külön világ a két elnök, ha a Covid-pandémia kezeléséről van szó – fogalmazott a Johns Hopkins Egyetem vezető kutatója, Amesh Adalja. Az alapvető különbség Donald Trump és Joe Biden között, hogy utóbbi szakmai válaszokat akar adni a járványra. A valóságos állapotból indul ki és figyelembe veszi a szakemberek véleményét. A legfelsőbb szinten és a legalsóbb szinten is. Ezzel szemben Trump elnöknél azt láttuk, nem érdekli a tudományos megközelítés, inkább félrevezette az embereket, sőt hazudott is. Maga támadta a tudományt, gyakorlatilag elhallgattatta a járványügyi hivatalt. S mindez egy pillanatra füstbe ment, amikor hivatalba lépett az új elnök. Ez egyben azt is jelenti, hogy jó irányt adott a járványkezelésnek és szerintem a nyáron magunk mögött tudhatjuk ezt a pandémiát.

– Hogyan látja a járvány kezelését úgy általában, globálisan?

– Különféle időbeosztásban haladnak előre az országok, attól függően, mennyire tudták sikeresen visszafogni a vírus terjedését, és most az oltási kampányban is elég eltérő tempót látunk. Ha összességében nézzük a mostani fejleményeket, akkor úgy látom, 2022-re lehet vége a járványnak. Kivétel ez alól Izrael, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok, ahol gyorsabb az oltás tempója. A kevésbé fejlett országokban lassabb a gyógyulás, mert még sok helyen nem látjuk, hogy mikor és mennyi vakcinát tudnak beszerezni.

– Mi a helyzet Ausztráliában, Új-Zélandon, Ázsiában, mintha ők ügyesebben kezelték volna a járványt?

– Nem gondolom, mert egyik zárást, szigorítást, korlátozást követte a másik. Ehelyett sokkal inkább közegészségügyi infrastruktúrát kellett volna kiépíteniük. Amint találtak egy újabb megbetegedést, azonnal zártak. Nem volt rendszerszintű járványkezelés, az oltásra nem készültek kellőképpen. Tajvant inkább kiemelném, mert ott, amint 2019-ben felütötte a fejét a járvány, azonnal elkezdtek tesztelni és nyomonkövetni a fertőzötteket, majd izolálni és ezt gyorsan követte az oltási kampány.

– Mi a véleménye az orosz és a kínai oltóanyagokról, amit Amerikában – szinte magától értetődően nem ismernek – míg Európában egyre szélesebb körben terítenek?

– Eleinte szkepticizmussal fogadta mindenki a Szputnyik-V-t, hisz nem volt egyértelmű a dokumentációja. Ám miután a Lancet, a világ egyik legismertebb szaklapjában pótolták az oroszok ezt a hiányosságot, és az adott klinikai vizsgálati fázisban is hatékonynak találták a szert, azt hiszem, nincs okunk gyanakodni. A kínai szernél még mindig nem láttuk a harmadik fázis vizsgálati eredményét, annak ellenére, hogy egyre több ország használja már. Ugyanakkor gyanítom, hogy a többihez hasonlóan ez is hatékony lesz, de azért szeretnénk már látni legalább tudományos szaklapban ezeket a dokumentációkat, hogy teljes bizonyossággal állíthassuk a megbízhatóságát.

– Igen, önöknél egyszerűbb volt a helyzet, mert nem szorulnak rá ezekre az oltóanyagokra, már most, az egész lakosságra elegendő szerük van.

– Igen, bőven van Pfizer, Moderna és Johnson&Johnson oltóanyagunk, amelyek bőven elegendőek a szükséges oltásokhoz. Ugyanakkor várható, hogy még az Astra Zenecát és a Novavax szert is jóváhagyja a gyógyszerügyi hatóság még mielőtt vége lenne nálunk a járványnak.

– Egyre több híradásban halljuk, hogy az új, mutáns vírussal nyakunkon a negyedik hullám.

– Az Egyesült Államokban ez a 4. hullám nagyban különbözni fog az előzőektől, mert most már olyan szinten vagyunk az átoltottságban és követik az emberek elővigyázatosságból a védekezési tanácsokat, hogy mégha megugrana is a fertőzöttek száma, korántsem lesz olyan magas a kórházi ápoltak és a halálos esetek száma, mint eddig. A legveszélyeztetettebb korosztály és a munkájuk miatt veszélyeztetett társadalmi csoportok már be vannak oltva. Európában súlyosabb a helyzet, mert az újabb hullám érkezéséig nem tudták beoltani ezeket a csoportokat időben, ezért a magas kockázati tényezők továbbra is jelen vannak, látjuk, túlzsúfoltak már most a kórházak és a halálesetek is megugrottak. Minél gyorsabban be kell oltani Európát.

– Ennek az ellentmondásosságára azért felhívnám a figyelmét, mert Magyarországon az egyik legmagasabb a beoltottság aránya Európában, viszont magas a kórházi kezelés alatt állók és a halálesetek száma is. Ráadásul épp most jelentette be a miniszterelnök, hogy mindezek dacára nyit az ország. 

– Nyitni nagy biztonság mellett kellene, valóban folytatni a gyors beoltást és közben betartani az alapvető védelmi intézkedéseket: kézmosás, maszkviselés. Ha túlzsúfoltak a kórházak, akkor attól tartok, nincsenek még beoltva a legveszélyeztettebbek, értve ezen nemcsak az időseket, hanem a különféle betegségben szenvedőket, például a cukorbetegeket. Gyanítom, ezért nem tudják megfékezni a fertőzés terjedését.

– Úgy tűnik, a brit mutáns, a B.1.1.7 a fiatalokra nézve veszélyesebb?

– Nem mondanám, inkább azt, hogy intenzívebben fertőz, de nem veszélyesebb a fiatalkorosztályra nézve, mert az ő immunrendszerük sokkal erősebb. Az tény, hogy a 16 év alattiakat itt sem tudjuk oltani Pfizerrel.

– Magyarországon a független híradások általában a Johns Hopkins Egyetem naprakész adatainak ismertetésével kezdődnek. Miért tartották fontosnak ezt az adatbázist kiépíteni és minden percben frissíteni? Amivel mi is csak hálával tartozunk.

– Miután világossá vált a járvány globális mérete, s az, hogy mindannyiunk életére kihatással lesz a vírus, el kezdtük feldolgozni a járványadatokat.

– Egyenlőtlen az oltóanyag elosztás, ami egyre nagyobb problémaként jelentkezik. Mi lesz Afrikával, Dél-Amerikával, amelyek oltás hiányban veszélyeztetik mindannyiunk életét. Tartja magát a 2022-höz?

– Igen, az említett három országban feltehetően már nyárra visszaáll a normális élet, de mindezekkel együtt 2022-re bízhatunk a járvány elmúlásában – nyilatkozta rádiónknak a Johns Hopkins Egyetem vezető kutatója, Amesh Adalja.

✽ ✽ ✽

– Nehéz év volt, mit ne mondjak – fogad a Zoom New York-i oldalán műtőruhába beöltözve és maszkkal a száján John D. Puskás kardiológus, Puskás Öcsi unokaöccse. A Harvardon végzett orvosnak pár perce maradt a reggeli kezdésig pénteken a Mount Sinai Beth Israel klinikán, s most is ugyanolyan készséges mint egy évvel ezelőtt, amikor először sikerült őt elérnünk.

– Hogyan vészelte át az elmúlt viharos évet? Állandó félelemben élve, mikor kapja el a vírust?

– Tavaly februártól egészen májusig, a Covid első hullámában tényleg félelemben éltünk, mert még a vírust sem igazán ismertük, nemhogy a gyógymódot és a megelőzést. Csak annyit tudtunk, hogy nagyon gyorsan terjed a vírus és hónapokba, ha nem élvekbe telik kifejleszteni a vakcinát.

– Emlékszik a legnehezebb napjára vagy Covid-esetére? Hisz amikor beszéltünk, akkor önök is be voltak fogva a sürgősségi ellátás ügyeleti rendszerébe?

– Napok voltak. Áprilisban és májusban nagyon nehéz napokat éltünk meg, amikor megtelt a kórház és kizárólag Covid-betegekkel. S akkor nemcsak a mi kórházunk volt tele. Mi, kardiológusok egy kiváló csapattal elértük, hogy a szívbetegségben szenvedők halálozási aránya nálunk 1% legyen. Ezekben a napokban 50-szeresére ugrott ez a mutató, mert az itt kezelt fertőzöttek halálozási aránya több, mint 50%-ra ugrott. Nemcsak sokkolt minket a helyzet, de állandó stresszhelyzetben is voltunk. Féltünk, hányan, mikor dőlnek ki a sorból, s amíg meggyógyulnak, hogy oldjuk meg az ellátást. Ezért rettenetes ábrát mutató, matematikai modellszámításokkal próbáltuk szervezni az ellátást. Hisz a személyzet nap mint nap csökkent, viszont a betegek száma folyamatosan nőtt. Egyszerűen már nem tudtuk, hova tenni a halottakat, mélyhűtött kamionokat rendeltünk, itt álltak a kórház előtt, El tudja képzelni, hogy minden reggel a feltorlódott halottas kocsikon át kellett bejutnunk, hogy felvegyük a munkát. Gondolhatja, milyen borzalmas érzés volt

– Kicsit megkönnyebbültek, hogy van már vakcina?

– De még mennyire. Nagy megkönnyebbülés volt, ezzel együtt 3600 egészségügyben dolgozó halt meg. Csökkent a megbetegedések és a halálozások száma is az oltás megkezdésével. Előfordul ugyan, hogy oltással is megfertőződnek, de ezek nagyon ritkaszámba menő esetek és már nem halálosak.

– A brit mutáns vírus miatt állt elő az új helyzet?

– Igen, de nemcsak ez az egy van, mondhatom, több tucatnyi a mutáns, a covid-variáns. Viszont úgy néz ki, hogy a messanger RNS-alapú vakcinák, a Pfizer és a Moderna mindegyikkel szemben hatékonynak bizonyultak. Legalábbis eddigi tapasztalataink szerint.

– A családja hogyan élte meg ezt az elmúlt egy évet?

– Minden egészségügyi dolgozó nehezen élte meg, mert el voltunk egymástól szeparálva. Mi szerencsések voltunk abból a szempontból, hogy Észak-Georgiaban van egy kis nyaralónk és a családot oda tudtuk küldeni. Három hónapig egyedül éltem, egyetlen társam a velem maradt kutyánk volt. Borzalmas periódus volt.

– Most már visszatérhetett a saját munkájához, a szívsebészethez? Minden visszazökkent a régi kerékvágásba?

– Igen, örömmel jelenthetem, hogy most már csak 10% a covid-betegek aránya, visszaállt a napi rutin, most már a szokásos szívműtéteket végezzük.

Majd a háttérből megjelent egy hasonlóan műtétre beöltözött orvos, aki jelezte, idő van, ajtócsapódás, jövés-menés, a műtét előtti izgalmak, s mindennek én is részese lehettem az orvosi szobába betekintve.

– Akkor rövid leszek. Mi vár még ránk? Mit gondol a járvány folytatásáról?

– Minden az oltástól függ. 10 nap múlva, április 19-étől itt Amerikában mindenki igény szerint beolthatóvá válik, a kötelező köröket akkorra megfutottuk. Viszont az is nagyon fontos lenne, hogy a világ miden országát és mindenkit beoltsanak. Nemcsak Amerikát és Európát, de ugyanúgy egész Ázsiát, Afrikát és Dél-Amerikát. Ha úgy vesszük, ilyen még nem fordult elő a világban, hogy az egész emberiséget minél hamarabb és lehetőleg egyszerre kelljen beoltani. Ez az emberi biológia rendkívüli pillanata történelmünkben. Gazdaságilag is merőben új helyzet állt elő, hisz, Judit, mindenhol nyomtatják a pénzt, mert vissza kell állítani valahogy az életet, az embereknek ott kell folytatniuk, ahol megszakadt a munkájuk egy időre.  De legyünk reálisak, ez a pénzügyi helyzet sem tartható fenn a végtelenségig, s minden bizonnyal óriási társadalmi problémákkal szembesülünk. 

– Mikor jöhet a megérdemelt vakáció?

– Erre az évre már tervezhetünk végre vakációt Amerikában. De nem külföldre. Pedig mi oda is szoktunk utazni, de egyelőre nem fogadnak vendégeket. Úgyhogy azt hiszem, csak a jövő nyáron utazunk Európába, úgy tervezzük, a Földközi-tengeren nyaralunk majd – mondta el a műtétre készülve John D. Puskas, Puskás öcsi unokaöccse, New York-i kardiológus.

Csernyánszky Judit interjúi a 2021. április 10-i Hetes Stúdióban hangzottak el.