Rotterdami Rézmán – Józsa Márta jegyzete

Van egy program, amelynek névadójáról még azt sem tudni pontosan, hogy mikor született, és élete végéig szégyellte, hogy törvénytelen gyerekként. Szüleit a pestis vitte el, ő is állandóan menekült előle, a fekete halál évszázadában élt. Árvaként egy kolostorban talált menedéket, de nem jött be neki, az volt a véleménye a szerzetesi életről, hogy az nyers és darabos. Nagy szerencséje volt, egy püspök titkárává tudott szegődni, így nem kellett a továbbiakban törődnie a rítusok unalmával. Szabadon gondolkodhatott – már amennyiben egy egyházi szolgálatban levő ember szabadságát el tudjuk képzelni. Szorgos és szellemes munkája következtében tekintélye egyre nagyobb lett, busás jövedelmű állásokkal kínálta meg a klérus, de nem fogadta el. Gyanakvása érthető, egyik kortársa például, Girolamo Savoranola, a később máglyán megégetett szerzetes-prédikátor nem csak a ma is ismerős jelenségeket, a papi korrupciót, a despotikus uralmat és a szegények kizsákmányolását ostorozta. Hanem például a puritánság elvét zászlajára tűzve elérte azt, hogy Firenze főterén elégessék Botticelli műveit.

Visszatérve tizenötödik-tizenhatodik századi hősünkhöz – talán kitalálták, Rotterdami Erasmusról beszélek – végül fittyet hányt a skolasztikára és a római egyház önkényes hatalmára és bürokratikus intézményrendszerére, továbbá a semmittevő gazdagok üres világára. Ma úgy mondanánk: Európa-szerte tisztelt független gondolkodó lett. Fő művének címe A balgaság dicsérete, melyben a király bolondjának alteregójaként szabadon kimondja mindazt, ami zavarta egyházban, politikában, tudományban. Életműve előtt tisztelegve kapta az Erasmus nevet az Európai Unió 1987-ben elindított felsőoktatási programja. Ami egyébként egy mozaikszó is, olyasmit jelent, hogy az európiai felsőoktatás fejlesztését, az Európán belüli nemzetközi mobilitást támogató program. Amúgy az Unió egyik legsikeresebb kezdeményezésének tartják, 1987-ben indult, megálmodói és résztvevői – már több mint két és fél milliónyi egykori és mai diák, köztük az uniós csatlakozás óta magyarok is - örömmel tisztelegnek vele a humanista tudós emléke előtt. Reméljük, hogy nem múlt időben beszélünk – mint oly sok humanista értékkel már megesett – így talán még nem kell a NER-alapítványi universitasok filisztereinek európai talárjukat a Türk Tanács kipcsak kaftánjára cserélniük.

Hát – a Punnany Masiffel szólva - Elnézést kívánok.

Egyébként jelzem, hogy az Erasmus keresztnév nem ismeretlen a magyar nyelvben: rég elfeledett a fordítás úgy hangzik, hogy Rézmán, a Ladó-féle utónévkönyv szerint ma is anyakönyvezhető.

Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2023. január 26-i adásában hangzott el.