Sokakat képvisel a nagymama típusú állatkínzó

Valószínű, beszűkült tudatállapotban volt az a balotaszállási asszony, aki szadista módon kivégezte kutyáját, de ettől még keményen büntetendő a cselekedete, az ilyen magatartásnak nincs helye a társadalomban. Ha valaki ma ilyet tesz egy állattal, az legközelebb akár mással is képes lehet így viselkedni – mondta a Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület elnöke.

A civil szervezet tisztségviselője megjegyezte, a hölgy messziről nagymama típusú néninek tűnhet, ezzel szemben, amit tett egészen más képet rajzol róla. A nő nagy testű kutyáját bálamadzaggal a kocsija után kötötte majd kilométereken át húzta maga után olyan sebességgel, hogy az állat már képtelen volt futva követni. Amikor a másik autós megállította, az állat már képtelen volt felállni, csak vonszolódott az oldalán a kocsi után, a mancsai pedig véresek voltak. A nő arról beszélt, büntetésből végzett így a kutyájával, mert az előzőleg megszökött.

Seres Zoltán hangsúlyozta, az elmúlt húsz évben rengeteg hasonló, horrorisztikus esettel találkoztak. Az állatokkal, általában a környezettel szembeni barbárság közvetlen oka szerinte az emberi érzéketlenség és a közösségi értékrend torzulásai, hiányai. Sok ember nem érzi ugyanis, hogy más élőlények is szenvedhetnek, ezért teljes mértékben úgy bánnak állataikkal, mintha azok tárgyak lennének. Vonatkozik ez nem csak kutyákra, macskákra, hanem gazdasági haszonállatokra is, amelyeket gyakran szintén elképesztő körülmények között tartanak vidéken.

Jellemző az is, hogy Magyarországon a gazdák sok állatot úgy szaporítanak, vagy hagynak szaporodni, hogy tudható, nem lesz, aki gondoskodjon róluk. Ezek a feleslegesnek minősülő állatok aztán vagy kóbor példányok lesznek, vagy elássák őket születésük után. A felelős állattartás pedig nem is csak pénz kérdése, sőt elsősorban nem, mert teljesen jól szituált emberek is nem egy esetben kínok közt tartják jószágaikat. A megoldás a felelős, minőségi, környezettudatos állattartás gondolatának terjedése lenne, amivel azt is el lehetne érni, hogy kevesebb szenvedés legyen a világban.

Az állatvédő egyesület elnöke emlékeztetett, pont egy másik, autó után húzott kutya kivégzése váltotta ki az állatkínzás elleni törvény megalkotását. Az eset Fadd-Domboriban történt 2003-ban. A következő évben elfogadott jogszabály szerint az állatkínzás három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, az állatvédők pedig arra próbálják ösztönözni a bíróságokat, hogy ne csak felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést vagy közösségi munkát szabjanak ki az elkövetőre, hanem letöltendő börtönbüntetést, amire mát akadnak példák.

Magyarországon több száz állatkínzásról értesül a rendőrség, de a való szám ennél magasabb, nagyon sok esetben ugyanis az önkormányzatban, a szemtanú civilekben nem tudatosul, hogy amit látnak, az bűncselekménynek minősül, ezért nem tesznek bejelentést – hangsúlyozta.

Seres Zoltán szerint egyébként a szociális, környezeti érzéketlenség kategóriájába sorolható az is, amikor valaki a veszélyes szemetét – például akkumulátor, vágóhídi hulladék – az erdőbe dobja ki.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!