Sz. Bíró Zoltán: Be kellene hívatni az orosz nagykövetet a külügybe az orosz tankönyv miatt
28/08/2023 18:28
| Szerző: Klubrádió/Ivánkai Márk
Minimum be kellene kéretni a magyar külügyminisztériumba az orosz nagykövetet azok után, hogy egy Oroszországban kiadott középiskolai történelemtankönyv fasiszta akciónak állítja be az '56-os forradalmat. Ezt a hazugságot még akkor sem lehet szó nélkül hagyni, hogy ha a magyar kormány továbbra is kitart a a kétértelmű nemzetközi politika mellett – mondta Sz. Bíró Zoltán a Megbeszéljük című műsorban.
Politikai szinten is reagálni kellene arra az orosz középiskolai történelemkönyvre, amely az 1956-os magyar forradalmárokat lázadó radikálisoknak, a fasiszta Magyarország volt katonáinak állítja be – mondta Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő. Szerinte a külügyminisztériumnak az orosz nagykövetet értésére kéne adni, hogy ha az oroszok tapintatot várnak el a nehéz történelmi sorsuk miatt, akkor ez az empátia megillet minden más országot is.
Az '56-os forradalom ilyen mértékű elferdítését nem lehet szó nélkül hagyni még abban az esetben sem, ha a magyar kormány továbbra is kitart kétértelmű politika mellett – véli a történész.
Ráadásul ez a tankönyv hemzseg a millió-millió hazugságtól – fogalmazott Sz. Bíró. Kiemelte például, hogy a tankönyv szerint 1990-ben a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) annektálta a Kelet-Németországot, majd az NSZK lenyelte a Német Demokratikus Köztársaságot. A valóság ezzel szemben az, hogy a győztes nagyhatalmak és az akkor még létező két Németország képviselői hónapokon keresztül tárgyaltak az egyesülés feltételeiről, és '90. szeptember 12-én közös akaratuknak megfelelően írták alá az egyesítésről szóló szerződést – helyesbített a történész.
Ugyanakkor az '56-tal kapcsolatos történelemhamisításnak előzménye is van, hiszen 2006-ban az orosz belügyminisztérium könyvkiadójának gondozásában megjelent egy vaskos kötet, amelyik az '56-tal kapcsolatos orosz titkosszolgálati dokumentumok egy nagy gyűjteménye volt. Ennek az előszava úgy tárgyalta a forradalmat, hogy ez volt az első színes forradalom a szovjet táboron belül. Akkoriban azonban ezt a 2003-as grúziai és a 2004-es ukrajnai politikai hatalomváltással való összefüggés miatt magyarázták színes forradalomnak az oroszok. Bár akkor ezt a ferdítést nem kellett komolyan venni, mivel egy eldugott kis kiadó kiadványáról volt szó – magyarázta Sz. Bíró Zoltán.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2023. augusztus 28., hétfő 16:45
Riporter: Bolgár György
