Financial Times: Orbán ellen fordulnak a magyarok Ukrajnában

A háború mindent megváltoztatott, többek között a magyar kisebbség helyzetét, nézőpontját is. Miután nem helyeslik a magyar kormány oroszbarát álláspontját a magyarok Ukrajnában Orbán Viktor ellen fordulnak – írja a Financial Times. 2017-ben, az ukrán identitás megerősítésére született oktatási- illetve nyelvtörvény Orbán oldalára sodorta a kárpátaljaiakat. A következő évben olyannyira elmérgesedett a helyzet, hogy kétszer is megtámadták a magyar kulturális központot, az ukránok viszont azonnal vizsgálatot indítottak, s kinyomozták, hogy az egyik támadást az oroszbarát lengyelek, a másodikat pedig maguk az oroszok indították. A háború kezdete óta viszont már nem támogatják a kárpátaljaiak Orbánt, aki közölte, hogy ez nem az ő háborúja és, hogy tűzszünetet kellene kötni az oroszokkal, sőt még Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hungarfóbiájáról is beszél – panaszkodik az egyik helybéli a kárpátaljai magyarok közül, akiknek száma az utóbbi időben 150 ezerről 70-80 ezerre csökkent. 

Yaroslav Galas, ukrán katonai vezető a Financial Timesnak elmondta, hogy az oroszok érdekében állt szítani az etnikai feszültséget, sőt még az Ukrajnától való elszakadás ötlete is felmerült. 2022 óta azonban az oroszok fókuszából kikerült Kárpátalja. Elmesélte Galas azt is, hogy Harkiv térségében éppen október 23-án csatlakoztak a legtöbben az oroszok elleni harchoz, ami ugyebár egybeesett az '56-os forradalom évfordulójával. Sándor Fegyir – akinek nagyköveti befogadó nyilatkozatát épp a héten írta alá Novák Katalin magyar államfő – ott harcolt magyar és ukrán zászlóval a kezében, s arra biztatott, "gyerünk, Magyarország". Ez a videó olyannyira népszerűvé tette, hogy több száz támogatást, segítséget, például töltőegységeket, drónokat és különféle felszereléseket kapott Magyarországról.

Fegyir tudomása szerint 374 magyar harcol a fronton és 31-en vesztették eddig életüket. Idézem Fegyirt: Magyarország szívünkben, lelkünkben úgy él, mint apáink földje, de mi Ukrajnában élünk, és magyar származású ukránok vagyunk. Harcolni a fronton most olyan, mint amikor magyarok az amerikaiak és a britek oldalán harcoltak a II. világháborúban, s eközben Magyarország a németek szövetségese volt. Az ukrán sajtóban megjelenő magyar hírek kapcsán az ungvári lap magyar szerkesztője pedig azt panaszolja el, hogy amikor Orbán megszólal, abból mindig baj van. Például amikor azt hirdeti, hogy nem tud az ország leszakadni az orosz energiáról, akkor elárasztják őket a bántó kommentek az ukránok részéről, amelyek közül a legenyhébb, hogy "menjetek ti haza innen Magyarországra!". Pedig hát ők is Ukrajnáért harcolnak, és nem osztják a magyar kormány álláspontját. Persze a FT arról is korrekten beszámol, hogy közvetlenül a határ mentén élők másképp gondolkodnak és sok mindenért, többek között a magyar állampolgárságért és a pénzügyi támogatásokért is hálásak Orbánnak.

Nagyinterjút adott az Európai Parlament egykori elnöke, Martin Schulz, aki jelenleg a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) elnöke, a Frankfurter Rundschaunak, s az első mondatában szóba hozta Orbánt. Egyre nagyobb az aggodalom ugyanis amiatt, hogy a jövő évi uniós választásokig és utána – jelentősen megnőhet a jobboldali nacionalisták és a populisták tábora. Lásd Németországban is az AfD megizmosodását. Schulz szerint a folyamat 20 éve Silvio Berlusconi hatalomra kerülésével kezdődött, akit követett Orbán, Boris Johnson, Trump, Bolsonaro, Kaczynski és Duterte. Ők mind azt mondják, aki nincs velünk az az ellenségünk és nem az ellenfelünk. Márpedig aki ellenünk van, annak mennie kell. Ez – állapítja meg Schulz, a fasiszta ideológiára hajaz. Kategorikusan állítja azt is a német politikus, hogy hiú ábránd Orbán és Kaczynski újraintegrálása az uniós politikába. Orbán szinte azonnal reagált Martin Schulz kijelentéseire és kommunistázott megint egy kedvérevalót.

Önkéntesek egy tonna műanyag szemetet halásztak ki a Tiszából kenuban haladva csak egy nap alatt – számol be az eseményről a brit Independent. Ez egyébként egy 10 napos nemzetközi verseny is, amelynek célja, hogy a kis patakoktól kezdve a nagy folyókon át haladó szemét végül ne kerüljön a tengerekbe, óceánokba, amelyek pusztítanák a vizek élővilágát. 2013 óta szervezik meg ezt a versenyt, azóta legalább 330 tonna műanyagot, darabszámra kb. 4 milliót halásztak ki csak a magyar a vizekből. Ukrajnából 770 tonnát gyűjthettek össze, az ENSZ becslése szerint évente 19-23 millió tonna műanyag szemét kerül vizeinkbe. Ezért élőviláguk megőrzése érdekében azt tervezi az ENSZ, hogy 80 százalékkal csökkentsék világszerte a műanyag használatát 2040-ig.

A lapszemlét a cikk elején található lejátszóra kattintva hallgathatják meg.