Szabad a strand és szabad a lángos?

Elek Lenke szakújságíró is úgy véli, az egyik legnagyobb nehézség a tervezhetetlenség. Budapest ugyan tele van turistákkal, de Amerikából, Ázsiából sorra mondják le a kongresszusokat. Túl közel vagyunk a háborúhoz, félnek Európának ezen a részén bármit is tervezni. Az orosz és ukrán turisták is hiányoznak a turizmusnak. Érdekes a helyzet Hévízen, ahol az oroszok helyett most újra kezdenek visszaszokni a németek. Ami pedig a magyarokat illeti, azok a családok, akik még tudnak utazni, azok is meggondolják, hogy a Balatont vagy Horvátországot válasszák. Az árak mindenhol felmentek, a benzin és az energiahelyzet napról napra változik.

A szakújságíró szerint a Balatonhoz eddig sem tudott mindenki eljutni, de most egészen biztosan megemelkedett a számuk. Aki megteheti, hogy pár napot pihenjen, azok is leggyakrabban az olcsóbb, 2 éjszakás pihenéseket keresik a 40 éve épült tömegszállodákban. Sokaknak már a strandbelépő és a lángos is komoly gondot jelent. De ezzel egyidőben kialakult egy prémium szegmens is, hatalmas az igény az ötcsillagos szállodákra. Sokak nevében örül, hogy maradt pár szabadstrand a tó körül, mert egyre kisebb az a terület, ahol ingyenesen fürdőzhetünk. Számítsunk arra is, hogy az objektívnek mondott áremelkedések és munkabér emelkedések következtében sokan nem nyitnak ki, vagy a szolgáltatások áraiba építik be a különbözetet. Úgy véli, az előttünk álló válság a turisztikai üzletágat nehéz helyzetben fogja tartani.

Csákovics Gyula önkormányzati oldalról is megerősítette, hogy folyamatosan újra kell tervezniük. Ezen a nyáron ugyan visszatérnek a fesztiválok, de kíváncsian várják, milyen érdeklődés lesz rájuk. Zamárdiban most zajlik a vidéki Magyarország legnagyobb rendezvénye, a Balaton Sound. A polgármester elmondta, a rendezvény látogatói korábban 50 százalékban külföldről érkeztek, nem tudják, most hogyan alakul ez a szám.

Csákovics emlékeztetett, hogy ha a Balaton turisztikájáról beszélünk, nem szabad elfelejteni, hogy az a mai kormányközeli befektetők kedvenc térségévé vált. Zamárdit szerencsére elkerülte a felvásárlási hullám, és abból a szempontból is speciális, hogy itt elsődlegesen a magánszálláshelyek dominálnak. Büszke rá, hogy megőrizték a 3 kilométer hosszú, egybefüggő szabadstrandot, amely azoknak is biztosítja a kikapcsolódást, akik nem tudják megfizetni a drága strandbelépőket.

A polgármester nem tagadja, hogy a szabadstrand felújításához kormányzati segítség kellett, de utána kiemelte, eredményeket is kell produkálni, ami nem könnyű. Komoly bevételkiesést jelent az is, hogy tavaly a magánszállás-kiadók közül sokan visszaadták az engedélyüket, ugyanakkor továbbra is kiadják az ingatlanjukat. Az elmúlt évek intézkedései nem fehérítették ki az ágazatot, sőt. Megpróbáltuk, de nem lehetséges nyomon követni, az apartmanok, társasházak esetében már a tulajdonos is ellenőrizhetetlen. "Úgy töltenek az emberek időt a Balatonon, hogy nem fizetnek idegenforgalmi adót" – erősíti meg a polgármester.

Győrffy Árpád blogger szerint az alapvető problémát a szállás-szerkezet átalakulása jelenti. Megszűntek a kempingek, helyette magas színvonalú szálláshelyek épülnek, amik nem biztos, hogy működőképesek lesznek a Balatonnál. Megdöbbentőnek nevezi, hogy az elmúlt négy évben 314 milliárd került kiosztásra, mindannyiunk pénzéből épülnek azok a luxus helyek, amit a többség nem is fog tudni használni. Bár tudja, gazdagok nélkül nincs jövője a Balatonnak, össze kellene békíteni az igényeket.

A balatoni társadalomról – a vendégeket, a tulajdonosokat és a lakókat is beleértve – úgy véli, pontosan annyira bonyolult, mint az ökológiája ennek a térségnek. és pontosan annyira nem tudjuk, mi történik és nem tudunk beavatkozni. A blogger szerint egy biztos: ha az infláció így marad, nagy réteg kikopik a Balatonról. Ezt az óriási problémát előre gondolkodással és az uniós pénzek más elosztásával kellene biztosítani.