Szabó Norton: A vöröstörpék bolygóit könnyebb detektálni
18/04/2025 09:44
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Egyszerűbb egy hidegebb csillag szűk pályáján mozgó boygót érzékelni, mintha a Föld 2.0-át keresnénk – véli Szabó Norton csillagász.
Brit csillagászok azt állítják, hogy a Földtől 124 fényévre keringő, K2-18b nevű exobolygó légkörében az eddigi legerősebb bizonyítékára bukkantak annak, hogy létezik a Földön kívül is élet – írta meg szerdán a New Scientist, hozzátéve, hogy független kutatók az eredményeket egyelőre óvatossággal kezelik.
„A csillagászok alapvetően igénytelenek abból a szempontból, ha azt mondjuk, hogy egy bolygó a lakhatósági zónában kering, azaz nincs túl közel a csillagához, vagy túl távol, hogy elforrjanak vagy megfagyjanak az óceánok, tehát lehet rajta folyékony víz, azt mi már lakhatónak nevezzük” – mondta el a Klubrádió kérdésére Szabó Norton csillagász. Hozzátette, ebben a kutatásban ennél egy kicsit erősebb bizonyítékokat is hoztak, mégpedig egy izgalmas molekulát, a dimetil-szulfidot (DMS), illetve a dimetil-diszulfidot (DMDS) sikerült kimutatni egy bolygó légkörében, ennek megfelelően gáz halmazállapotban. „Jelentheti akár az életet is, de azért összességében még szkeptikusak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy ez tényleg ennek a nyoma” – mondta Szabó.
„Vannak olyan kutatások, amiknek sikerül csillagközi felhőkben is kimutatnia a dimetil-szulfidot, illetve ennek a bolygónak a felszínén is van egy kis bizonytalanság, hogy valóban sikerült detektálni, úgyhogy, ha csak nem feltételezzük azt, hogy a semmiben csillagok között algafarmok sodródnak, létrejöhet, ez nem élet segítségével is” – mondta el arra a kérdésre, hogy más közegben is kialakulhat-e a DMS.
Arra is kitért, hogy lakható zónája minden csillagnak van, A kérdés egyedül az, hogy milyen távol. „A vöröstörpék, mint a K2-18 is, hidegek, hozzájuk közel van ez a lakhatósági zóna, de mondjuk, hogyha fogunk egy kék óriás csillagot, akkor ott akár távolabb kell menni, mint amilyen messze van a Naptól Szaturnusz.”
„Azért érdekelnek minket leginkább ezek a vöröstörpék, mert egyrészt hosszú ideig élő csillagok, tehát van ideje az itt lévő bolygókon kifejlődni az életnek, illetve a detektálási módszereinknek ezek kedveznek. Még közel vannak itt a bolygók a csillaghoz, gyorsan körbe-körbe tudnak rohangálni, például a K2-18b 33 nap alatt körülmegy a saját csillaga körül. Hogyha 33 naponta meg tudjuk figyelni a bolygót, akkor sokkal könnyebb észrevenni, mint mondjuk, hogyha egy föld 2.0-át keresnék, évente egyszer látható mondjuk az, hogy elmegy a csillaga előtt. Ezért fontosak igazából ezek a vöröstörpék” – foglalta össze.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)
