Szakértő: Könnyen lehet, hogy a kínaiak feladják az egész Budapest-Belgrád-vasutat

Mi történik a Budapest-Belgrád vasútvonal építésén? Lázár János minisztériuma szerint minden rendben van, ugyanakkor a Mészáros Lőrinc-féle cég levonult az építésről és a győri fővonal javításához, felújításához vittek át gépeket. A vasútvonal megépítéséről egyébként 2014-ben döntött az akkori Orbán-kormány, egy évvel később megegyeztek a részletekben a kínai és a szerb vezetéssel, majd a szerződést 2019-ben írták alá 750 milliárdos végösszeggel.

Tapasztalható-e, hogy bármilyen munka folyik ezen a vonalon, kérdeztük Szalay Áront, a Közlekedő Tömeg egyesület elnökét az Esti gyorsban. Elmondta, most nem jártak az összes állomáson az utóbbi időben, de amikor igen, akkor is azt látták, hogy meglehetősen lassan folyt a munka. Ahhoz képest, hogy több mint egy éve tart a vágányzár, minimális előrelépés történt. Ráadásul a hegyeshalmi vonal javításához nem állt rendelkezésre raktáron a szükséges mennyiségű sín, betonalj, munkagép és munkaerő, ezeket el kellett venni valahonnan, alighanem onnan. Ezért egész biztos, hogy további fennakadás van az érintett vonalon – tette hozzá.

A biztosítóberendezések szerelése csak az európai szabványok szerint lehetséges, és ebben állítólag a kínaiak nem erősek. A szakértő azt mondta, az nem meglepetés, hogy a kínaiak nem minden esetben tudnak az európai előírásoknak megfelelő eszközöket szállítani a vasúti közlekedésben, például a csehekhez évekkel ezelőtt érkezett egy kínai gyártmányú szerelvény, de azóta se állt forgalomba, mert nem kapta meg a szükséges engedélyt. Ha a biztosítóberendezéseknél a kínaiak a nulláról kezdik, hogy a biztonsági előírásoknak megfelelő rendszert készítsenek, az bizony nagyon sok pénz és idő, és a hírek szerint ezt a felújítás megkezdése előtt nem mérlegelték. Vannak európai cégek, amelyek ebben részt tudnának venni, de az pluszköltség és nekik sincs végtelen kapacitásuk, bizonyos munkákra több éves várólista van – jegyezte meg.

Szalay Áron közölte: a kínaiak nyilván azért adtak hitelt, mert abban bíztak, hogy ezen a folyosón majd jelentős mennyiségű árut szállítanak Kínából, közvetve segítve a gazdaságot, de az már látszik, hogy ez rendkívül bizonytalan. A koronavírus-járvány és az oroszok ukrajnai háborúja miatt már többször összeomlottak az ellátási láncok, illetve többen megkérdőjelezik, hogy Európának arra kell-e berendezkednie, hogy jelentős mennyiségű árut szállítson Kínából. Az utasforgalom szempontjából pedig akár le is lehetett volna mondani erről a felújításról, mert ha ezek a nemzetközi vonatok Szeged, Kecskemét, Cegléd felé mennének, az hasonló menetidőt jelentene, de ezek nagyobb lakosságú városok, több utast vonzanának, mint a kelebiai vonalon található jóval kisebb települések.

Arra a kérdésre, hogy hosszú évekig nem lehet-e számítani a munkák befejezésére, a közlekedési szakértő azt válaszolta: ez így van, most senki nem merne olyan dátumot mondani, amikor újraindulhat a vasúti közlekedés. Ami elsősorban az elővárosi közlekedésben nagy probléma, mert a pótlóbuszok lassabbak, kisebb kapacitásúak, jobban befolyásolják őket a torlódások. Mindenképpen törekedni kellene arra, hogy első körben legalább a Kunszentmiklósig tartó szakaszon újrainduljon a forgalom, ha nem is két vágányon és 160 km/h-val. Ha a kínaiak adott esetben teljesen feladják a projektet, ezt akkor is meg kell oldani, a vonalat nem lehet csak úgy megszüntetni.

Kérdésre válaszolva Szalay Áron azt mondta: könnyen lehet, hogy Kína az egészet fel fogja adni, ha ismét utánaszámolnak, mérlegelik az aktuális helyzetet, hogy megéri-e nekik a továbbiakban, pláne, ha szembesülnek a biztosítóberendezés olyan nehézségeivel, amelyekkel eddig nem. Valószínűleg őket nem tartja vissza egy kisebb presztízsveszteség vagy fizetendő kötbér, hiszen egy ekkora országnak ez apróság.

A beszélgetést a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.