Száz éves a numerus clausus, az I. világháború utáni Európa első antiszemita törvénye

Száz éve, 1920. szeptember 26-án fogadta el a Nemzetgyűlés a XXV. törvénycikket, a zsidótörvények előzményének tekintett numerus clausust. A törvény szerint a felsőoktatásban a hallgatók számát a nemzetiségi arányoknak megfelelően kell megszabni, ez a gyakorlatban a zsidó származású diákok számának drasztikus korlátozását jelentette.

Karsai László történészt kérdeztük, aki azt mondta: a törvény szövegében nem szerepel a zsidó szó, csak a törvényerejű rendelet, amely a végrehajtásáról intézkedett, nevezte meg a zsidókat és minősítette az izraelita vallásúakat nemzetiséggé. Ezzel súlyos törvénysértést, alkotmánysértést követtek el szerinte, mivel addig, 1920-ig, aki leérettségizett, és jelentkezett valamilyen egyetemre, fölvették.

Onnantól kezdve viszont alapvetően antiszemita-rasszista indulatoktól hajtva meg akarták büntetni a zsidókat, bűnbaknak akarták megtenni őket, azt állítva, hogy kivonták magukat, nem vettek részt a fronton a harcban – ez nem igaz, 10 ezer hősi halottjuk volt, ahogy arra a történész korabeli perek alapján felhívta a figyelmet. Hozzátette: nem volt igaz az sem, hogy „a zsidók” vezették a Tanácsköztársaságot; bár annak vezetői között nagy számban voltak zsidó származású emberek, a 800 ezres magyar zsidóságból körülbelül 3 ezren vettek részt radikális mozgalmakban. Hozzátette: 1000-1500 zsidó kommunistát mészároltak le a fehérterror alatt Horthy Miklós tudtával, parancsára.

Karsai László hangsúlyozta: ez volt az I. világháború utáni Európa első antiszemita törvénye, amelynek nagyon súlyos következményei lettek a határon túli magyar nemzetiségűekre nézve is.

Szabad György történészt idézve azt mondta, szellemi harakirit jelentett Magyarországnak a numerus clausus. A két világháború közötti neobarokk, mások mellett Hóman Bálint nevével fémjelzett kultúrpolitika elől  Csehszlovákiába, Svájcba, Ausztriába, sőt, a fasiszta Olaszországba és a weimari Németországba is mentek tanulni tehetséges (és tehetős) zsidó fiúk és lányok. Jelezte: a nemrég elhunyt történész, Kovács M. Mária egyik könyvében felhívja a figyelmet arra, hogy ennek a törvénynek volt antifeminista, nőellenes része is, nagyon sok nőt is kiszorítottak az egyetemekről, és az 1920 után egyetemre járni akaró nők egy része „ráadásul” még zsidó is volt.

Végtelenül kártékony törvény volt, azért is, mert akik például Rómában, Berlinben, Zürichben vagy Cambridge-ben diplomáztak, az többsége nem jött vissza Horthy Miklós antiszemita Magyarországára – összegezte Karsai László.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.