Szenes: Ha nincs konszenzus a NATO-ban, koalíciós megoldások jönnek
30/05/2024 07:30
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
A NATO-ban ritka, hogy konszenzus nélkül megakad a döntéshozatal, ilyen esetekben rendszerint koalíciós ad hoc megoldásokkal élnek az együttműködő tagországok. Szenes Zoltán, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke beszélt arról, milyen következményei lehetnek a magyar kormány oppozíciós álláspontjának.
Az utóbbi napokban – különösen az EP-választások közeledtével – egyre több szó esik arról, hogy az Európai Unió de főleg a NATO milyen szerepet kíván betölteni az orosz-ukrán háborúban. Ez a választási kampányban Orbán gyakran bírálja azokat, akik úgy vélik, segíteni kell a megtámadott országnak, Ukrajnának. Ezzel kapcsolatban adja magát a kérdés, mit tehet, és mit nem tehet meg a NATO?
"A szövetség a háború kezdete óta számtalanszor elmondta, hogy a szerződés 5. cikke, mely szerint ha megtámadnak minket, a NATO egységesen fellép, ebben az esetben nem érvényesíthető Ukrajna [mint nem NATO-tagország] esetében" – mondta a Megbeszéljük szerdai adásában Szenes Zoltán egyetemi tanár, nyugállományú vezérezredes, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke.
Megjegyezte, két irányból kell a kérdést megvilágítani. Egyrészt, mivel az Amerikai Egyesült Államok Ukrajnának szánt fegyvercsomagja fél évet késett, meggyengült az ukrán védelem. Ez látszik a légvédelem hatékonyságának leromlásában is, illetve abban, hogy az oroszok megnyitottak egy újabb támadási irányt Harkiv felé.
Másrészt "az oroszok Ukrajnát hadüzenet nélkül, a nemzetközi jogot megsértve megtámadták, tehát invázió alatt áll", az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának 61-es cikkelye szerint bármelyik ENSZ-tagállam segítheti az önvédelmi, honvédelmi háborújában. Ilyen esetekben a NATO adhat iránymutatásokat, és bár arról nem született döntés, hogy fegyvert kell szállítani Ukrajnának, a NATO 32 tagállama közül 24 tagország ennek ellenére szállít fegyvereket a megtámadott országnak.
Az még a NATO közelgő washingtoni csúcstalálkozóján sincs tervezett napirenden, hogy NATO-katonákat vezényeljenek Ukrajnába.
A magyar kormány a szervezetet "legjobban feszítő két kérdésben" képvisel ellentétes álláspontot:
- a NATO-főtitkár 100 milliárd dolláros támogatási csomagot javasol Ukrajnának az elkövetkező 5 évben,
- a szállítmányok szisztematikus koordinációja.
Ezekhez a szervezet egységes állásfoglalása elengedhetetlen.
Utóbbi esetében Szenes kifejtette, a koordinációt eddig NATO-tagországok, és más országok látták el nem az Észak-atlanti Szerződés Szervezete égisze alatt. Ezt szeretnék összehangolni.
A magyar kormány hozzájárulása viszonylag jó, csak a politikai kommunikáció nincs ezzel egyensúlyban. A magyar kormány dönthet úgy hogy a védelmi költségvetéséből a NATO-nak járó pénzből nem küldhetnek fegyvert, akkor másra fordítják az összeget, például képzésekre. Ha a már működő szállítmányozás koordinációját nem hagyják jóvá, annak sem lesz különösebb következménye, legfeljebb annyi, hogy továbbra sem a NATO zászlaja alatt történik, hanem úgy nevezett koalíciókba tömörülve végzik a vállalt feladatot. "Ha nincs konszenzus a NATO-ban, koalíciós ad hoc megoldások jönnek" – mondta Szenes.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi fotó: MTI/Bruzák Noémi
2024.05.29., szerda 16:45
Riportrer: Bolgár György
