"Szimbolikus, hogy a francia zavargók olyan közszolgáltatásokat gyújtanak fel, amelyek értük vannak"
3/07/2023 16:27
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
A franciaországi zavargásokban több ezer embert tartóztattak le az elmúlt napokban. Nehéz behatárolni az elégedetlen réteget, de közös bennük az állam iránti bizalom hiánya – mondta Soós Eszter Petronella, politológus a Reggeli gyorsban. Egy megválasztott francia elnököt szinte lehetetlen kirobbantani a helyéről, ez azonban nem jelenti, hogy az események ne szűkítenék Macron mozgásterét – tette hozzá a szakértő.
Tüntetések majd zavargások kezdődtek több franciaországi városban a múlt héten, miután egy rendőr lelőtt egy 17 éves fiatalt igazoltatás közben Párizs egyik elővárosában, Nanterre-ben. Az algériai-marokkói származású fiatal belehalt a sérülésbe, a rendőrt pedig őrizetbe vették emberölés gyanújával.
A tüntetésekkel együtt elindultak a gyújtogatások és fosztogatások is, negyvenötezer rendőrt vezényeltek az utcára, köztük különleges erőket is és ezres nagyságrendben tvoltak letartóztatások a zavargások negyedik és ötödik napján is – számolt be a Telex. A kialakult helyzet miatt Emmanuel Macron elnöknek a múlt héten ott kellett hagynia az uniós csúcstalálkozót, csütörtökön válságtanácsot hívott össze. A BBC friss helyszíni riportjában az elnök felelősségét taglalta és felvetette: a zavargások már Macron hatalmát veszélyeztetik.
Az elnök politikailag minden irányból nyomás alá került: a baloldal azzal vádolja, hogy elhanyagolja a szegényeket, a jobboldal pedig keményebb fellépést követel az utcai erőszakkal szemben. "Ez a szokásos politikai törésvonal Franciaországban, szokásos megnyilatkozásokkal" – mondta Soós Eszter Petronella, politológus, Franciaország-szakértő a Reggeli gyorsban. A kormányzat érzékeli, hogy az akut válsághelyzet egyfajta politikai válságba kezd átcsúszni, ez abból is látszik, hogy hétfőn Macron elnök a házelnökökkel, a miniszterelnök pedig a frakcióvezetőkkel tárgyal. Megpróbálják tehát összeszervezni a politikai elitet, miközben egyre erősebbek a viták arról, hogy tulajdonképpen miről is szólnak a zavargások és milyen okai vannak – magyarázta Soós.
Miközben a tüntetőknek nincsenek konkrét követeléseik, a politikai pártoknak – amelyek együttműködését Macron most igyekszik kivívni – nyilván vannak elvárásai. Kérdés, milyen kompromisszumot lehet kialakítani az állami erőszakmonopólium működésével vagy az oktatás problémáival kapcsolatban.
Sokat lehet olvasni arról, hogy az elégedetlen fiatalok megalázva érzik magukat: miközben folyton azt hallják, hogy a köztársaság legfontosabb ígérete, hogy ha dolgozol fel tudsz emelkedni, azt tapasztalják, hogy rájuk ez nem vonatkozik, a külvárosból a szakiskolákba irányítják őket – mesélte a politológus.
Nem könnyű behatárolni, hogy pontosan milyen társadalmi réteg tiltakozik – vannak köztük bevándorlók, muszlimok, harmadik generációs franciák, külvárosi szegények – mutatott rá Soós. Amit felmérésekből tudni lehet az az, hogy a muszlimok 65 százaléka 2022-ben már az első fordulóban a radikális baloldalra szavazott.
Franciaországban a köztársasági értékrend "eleve színvak, nem foglalkozik vallási kérdésekkel, akinek francia útlevele van, az a nemzethez tartozik". Ez a szemlélet azt is jelenti, hogy nem jellemző a vallási vagy etnikai alapon szerveződő pártok alakítása, "nem szeretik ezeket a kérdéseket politikai problémává emelni" – magyarázta a politológus. Az elmúlt évtizedekben is ezzel a "színvak szemlélettel" próbálták kezelni azt a komplex kihívást, amit a bevándorlás jelent, de ez mára elkezdett széttöredezni – mondta Soós. Bár az elmúlt években már próbálták ezt korrigálni, pozitív diszkriminációs intézkedéseket is bevezettek, egyelőre korlátozottak az eredmények, jellemző a szociális szegregáció. A most elégedetlen rétegekben pedig van egy mély ellenérzés az állammal szemben. Szimbolikus, hogy részben olyan közszolgáltatásokat pusztítottak el a zavargók, amelyek őket segítenék, például egy könyvtárat – mondta a szakértő.
A zavargók között biztosan vannak olyanok, akik őszintén felháborodtak és úgy érzik, rasszizmus vagy kirekesztés áldozatai, és nyilván vannak olyanok is, akik a balhé miatt vesznek részt, feltörnek egy boltot "ha már lehet" – mondta Soós. Szervezetlenek, de fontos megjegyezni, hogy azért lehetnek a közösségi médiából kiemelkedő tekintélyszemélyek, ahol egyébként a kisebbségi vélemények is nagyon fel tudnak erősödni – véli a politológus. Az elhunyt fiatal nagymamája vasárnap közzétett egy üzenetet, hogy mostmár mindenki hazamehetne, nem tudhatjuk, ezért volt-e nyugodtabb az éjszaka az utcákon, az viszont biztos, hogy a hatalmi elit úgy gondolja, a közösségi médiának jelentős szerepe volt abban, hogy a konfliktus ilyen hirtelen eszkalálódott az elmúlt héten – számolt be Soós.
Az, hogy a politikai erők mennyire hajlandóak együttműködni Macronnal és a kormányzattal talán már hétfő estére kiderül. Azt látni kell, hogy megválasztott francia elnököt a pozíciójából kirobbantani szinte lehetetlen, még akkor is, ha egyébként nagyon népszerűtlen, "intézményes szempontból erősen oda vannak ragasztva a székükhöz" – magyarázta a politológus, hozzátéve, hogy ez nem jelenti azt, hogy ne szűkülhetne jelentősen Macron mozgástere. A külföldi partnerek is kihasználhatják a gyengeségét, az otthoni ellefelek pedig megérzik a vérszagot és elkezdenek mocorogni. Az elnöke pozíciót közvetlen tehát nem veszélyeztetik a zavargások, de messzemenő következményei lehetnek a 2027-es választásokra.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Könnygázt vetnek be a rendőrök által lelőtt tinédzser halála miatt tüntetőkre Párizs Nanterre nevű elővárosában 2023. június 29-én. MTI/EPA/Yoan Valat
2023.07.03., hétfő 7:40
Riporer: Para-Kovács Imre
