Szociális érzékenység, mint politikai eszme – 71. epizód

Paár Ádám történész-politológussal az előző héten már hozzáfogtunk sorozatunk egy kisebb egységének, a kor hazai viszonyainak elemzéséhez. Már akkor előkerült A tanítványok című dráma, amely valós történelmi figurák között mozgatja főhősünket, egy fiktív karaktert, az átlagembert, aki folyamatosan idomul a korhoz. Fehér József egyike azoknak, nem mellesleg az ország szinte egészének, akik túlzónak érezték a trianoni békeszerződés szerinti döntést. Lényegében mindenki úgy gondolta, hogy Magyarországnak visszajárnak az elcsatolt területek, emelte ki a történész. Az is kiderült, miként viszonyul a főhős a '30-as évek írt és íratlan szabályaihoz, illetve magához a II. világháborúhoz, hiszen végül úgy dönt, hogy bevonul.

A műsor folytatásában előreugrottunk egy kicsit az időben.

Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a 71. epizódban Jancsó Miklós Fényes szelek című alkotása nyomán bemutatta az 1960-as évek Magyarországát, az ellentmondásokra épülő politizálást, valamint azt, a korszakban kialakuló réteget, amely a sok, hatalom okozta csalódás miatt már elfordult a Szovjetunió képviselte ideológiától, de megtartja baloldali világnézetét. Ezt képviselte Jancsó Miklós és szerzőtársa, Hernádi Gyula is, akik egyébként népi kollégisták voltak. Paár Ádám elmondta, hogy a már legendás NÉKOSZ egy jó szándékú kezdeményezés volt, aminek a tehetségmentés volt a célja, és ennek keretében paraszti származású fiatalokat segítettek hozzá a továbbtanuláshoz.

Paár Ádám történész-politológussal a jövő héten folytatjuk aktuális sorozatunk említett kisebb egységének, a szociális alapú politizálás magyarországi lenyomatait magába foglaló válogatásunknak a kibontását. A harmadik, és egyben záró darabbal, a Temetetlen halott című alkotással, illetve azon keresztül Nagy Imre korszakonként változó megítélésével foglalkozunk.

Az adást a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Kép: Rózsavölgyi Gyöngyi / Wikimedia Commons