Szociális érzékenység, mint politikai eszme – 72. epizód

Az egyenlőség elérésére való törekvésen, a szolidaritáson és a társadalom minden tagja iránti felelősségérzeten alapuló, összetett eszme, vagy legalábbis a modernkorban megjelenő szándék, különböző módon és mértékben jelenik meg a 20. század első felében. Ráadásul régiónként is eltér a megvalósítás. Ezt helyeztük kutatásunk középpontjába aktuális sorozatunkban.

Paár Ádám, történész-politológussal a fentieket figyelembe véve tagoltuk a témát, és választottunk hozzá filmeket. A parasztforradalmárok, anarchisták, népiek címmel ellátott fejezetbe három alkotást soroltunk. Az első kettő, A tanítványok és a Fényes szelek után A temetetlen halott című drámát, illetve azt alapul véve Nagy Imre politikai pályáját elemeztük.

Az előző héten a két világháború közötti és az 1960-as évek Magyarországán kerestük azokat a szociális ideákat, amelyek a politika színterén is hangsúlyosan megjelentek.

Mészáros Márta filmjével nagyjából a két említett időszak közé ugrottunk vissza, és a rendszert megélő, akár megszenvedő kisember nézőpontja után az akkori politikai elit felől vizsgáltuk a korhangulatot, illetve konkrétan az 1956-os forradalmat.

A Fényes szeleken keresztül Paár Ádám már bemutatta azt a réteget, amelynek tagjai a második világháború után várták az ígéretekkel teli új világot, majd fokozatosan szembesültek a valósággal. Csalódottságukban elfordultak a Szovjetunió képviselte ideológiától, de megtartották baloldali világnézetüket.

Ahogyan a legtöbb ember, aki ’56-ban utcára ment, továbbra is hitt a baloldali eszmékben, „csupán” a gyakorlati megvalósítás ellen lázadt – tette hozzá a történész.

Paár Ádám azt is kiemelte, bár Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmjében a mérnök karaktere egyértelműen Nagy Imrének állít emléket, A temetetlen halott 2004-ben az első játékfilm volt a politikusról. Nem kíséri végig a cselekmény a főhős egész életét, inkább a legjelentősebb időszakot mutatja be, amelyet átélt tevőlegesen, és amely a magyar történelem egy megkerülhetetlen figurájává tette.

A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a 72. epizódban összefoglalta az ’56-os események előzményeit és Nagy Imrére nézve a következményeit. Különös tekintettel a kezdetekre, amelyre Mészáros is utal filmjében, hogy mennyire nem törődött a vezetés, beleértve Nagy Imrét is, az ország aktuális állapotával, mikor kitört a forradalom.