Tanuló idegsejtek

Új ablakban

2022. december 20. Utópia (2022. december 20., kedd 19:00)

54:28

00:00

Műsorvezetők: Neuman Gábor Szerkesztők: Lőrincz Csaba, Neuman Gábor

Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Rózsa Balázs vezette csoportja és a BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközpont (BVC) kutatói a bázeli Friedrich Miescher Intézettel és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel szoros együttműködésben dolgozva az idegsejtek plaszticitásának eddig ismeretlen jellemzőit fedezték fel éber állat hippokampuszában – írta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.

"Egy ismert idegsejttípus egy nem ismert tulajdonságát tártuk fel" – mondta az Utópiában Chiovini Balázs. A KOKI 3D funkcionális hálózati és dendritikus képalkotás kutatócsoportjának tagja szerint először sikerült éber állatokban kimutatni komplex kalciumion eseményeket a hippokampusz régióiban. Egyszerűbben a memória-folyamatok kialakulását figyelhették meg az idegsejtekben.

"Alapvetően az agy működésének egy részletét ismerhettük meg, ez segíthet az agyi betegségek gyógyításában" – foglalta össze.

A rövid távú memória kialakulásának helye a hippokampusz. Ez az agyi régió is sajátos, a többi agyi területétől eltérő hullámokat generál. A serkentő és gátló sejtek együttes aktivitása alakítja ki ezeket a hullámokat, az úgy nevezett éleshullámokat. E hullámok mentén alakulnak ki a memórianyomok. Ezek a neurális hálózatban, aktivitási mintázatok formájában, illetve a neuronok nyúlványaiban mint információk tárolódnak.

Chiovini elmagyarázta, a tanulás folyamatok során a szenzoros érzékelés eredményeképp a hippokampusz idegsejtjeinek bizonyos területei aktiválódnak. a tanulási folyamat akkor tekinthető sikeresnek, ha egy bizonyos ingerre csak egyfajta, speciális mintázatú aktivitást mutatnak a tanulási folyamatban résztvevő neuronok. A hosszú távú memóriába (az agy kortex nevű régiójába) is hasonló módon kellő sűrűségű ingerrel másolódik át. 

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva, a műsor első felében hallgathatják meg.