Tarr Béla: Cinikus szöveg Orbántól, hogy nem kell a függetlenfilmre pénz

Tarr Béla 2011-ben hagyta abba a filmezést, 14 éve, akkor mutatták be A torinói ló című filmjét. Később elhagyta az országot, úgy ítélte meg, a tanítványai sem tudnak ebben a rendszerben forgatni. Szarajevóban a film.factory néven ismert filmiskoláját vezette. Majd 2021 óta Budapesten több fiatal tanítványának segített a filmjeik elkészítésében: vállalt egy workshopot a Freeszfe Egyesületben, amelynek elnöke is volt. 

Az interjúban a magyar film jelenlegi állapotáról sok szó esett: "Nagyon rossz helyzetbe került az elmúlt időben. A magyar film ma egy kényszerpályán mozog - mondta. - Tudom, hogy most úgy érzem, hogy ez az euforikus öröm, ami kvázi a szemlén jelen volt, ez valójában egy csapda." Az euforikus öröm kifejezéssel arra utalt, hogy 13 év szünet után 2025. február 3. és 9- között megtartották a filmszemlét, és nagyon sok jó filmet díjaztak és sok fiatal alkotót ismertek el itt. Tarr Béla a szemlén egyperces álló ováció után vehette át az Életműdíját.

A csapdával Orbán Viktor független filmekre tett kijelentésére célzott: "Amit Orbán mondott a stúdió megnyitásakor, az csapda" - hangsúlyozta. A miniszterelnök a Nemzeti Filmintézet (NFI) fóti stúdiókomplexumának megnyitóján január 30-án arról beszélt, végre eljutottak arra a pontra, hogy állami támogatás nélkül készülnek saját lábukon megálló filmek is. A miniszterelnök szerint a kormány beruházásával az a filmes is jól jár, aki nem rájuk szavaz. Tarr szerint ezzel azt mondta: "Hogy mi a francnak adjunk mi erre pénzt, hogyha így is, úgy is megoldják a fiúk. Na most, hát nem így van. Ez nemcsak, hogy pofátlan szöveg volt, mert ahhoz már szokva vagyunk, hanem hogy egyszerűen cinikus. Fiúk, ha meg tudjátok oldani, akkor csináljátok. Na most, hát nem így van. Mert azért a film még mindig a hetedik művészet, és a magyar kultúra része, és mint ilyet, köteles támogatni a mindenkori kormányzat és segíteni és megteremteni a normális munkafeltételeket. A csapda az, hogy most elhiszik, hogy van film, és közben nincs is film igazából, merthogy ezek kényszerű módon jöttek létre. Ezek dadogva, kínlódva, tényleg kínlódva jöttek létre" - fogalmazott.

2021 óta több fiatal tanítványának segített a filmjeik elkészítésében. "Én nagyjából ismerem a mezőnyt, már azért is, mert a Freeszfe-nél volt néhány tanítványom, akik kínlódva és nehézkesen tudták összehozni mindazt a filmet, ami létrejött." Húsz pályakezdő művész intenzív másfél hónapot töltött együtt a rendezővel. Első órán a Werckmeister harmóniákat vetítették, később mindegyik tanítvány filmet forgatott, Tarr Béla pedig kiment a forgatásaikra. Hogy pár tanítványt említsünk: Artim Rebeka látványtervező, Bagossy Júlia színházi rendező, Becz Péter dokumentumfilmes, Olasz Renátó rendező és Ladányi Jancsó Jákob rendező is részt vett ezen a workshopon.

"Hál' Istennek nem érzékelhető a kínlódás az elkészült filmjeiken - fogalmazott a tehetséges tanítványairól. - De talán a legjobbak, akikben van annyi makacsság, szívósság és erőszakosság, hogy csak átverik azt, amit szeretnének, és én, ha úgy tetszik, büszke vagyok rájuk, mert jó nézni. Húszan voltak, mindenki forgatott, tényleg ingyen kaptunk kamerát, baromira jó volt velük lenni, és elmenni velük helyszínre, szereplőket nézni. Szóval ez egy olyan meló, amit az ember szívesen csinál." Van is visszajelzés, Vermes Dorka például, aki Tarr szárnyai alól került részben elő, most a Magyar Filmkritikusok díjátadóján és a filmszemlén, mint az Árni című film rendezője kapott díjat. Másik tanítványa, Ladányi Jancsó Jákob a berlini fesztiválon versenyez az Élő kövek című kisfilmjével.

Tarr szeret a fiatalokkal dolgozni, rá akarja venni őket, hogy önmaguk legyenek, "az a dolgom, hogy felszabadítsam őket" - mondta. "A szlogenem nagyon egyszerű: nincs oktatás – csak felszabadulás!”

A hét és fél órás Sátántangót is jegyző Tarr Béla a klubrádiós interjúban a Tarr Béla-brandről is beszélt, aminek köszönhette rendezői stílusjegyét: elmondta, hogy ez a brand "négy embert fed le, néha ötöt. Hranitzky Ágit, Krasznahorkait, Víg Mihályt, Medvigy Gábort meg engem. " A magyar modernista Krasznahorkai László regényeiből feldolgozott filmjein feleségével, Hranitzky Ágnessel dolgozott együtt, a zenét Víg Mihály szerezte, Medvigy Gábor az operatőr. Hozzátette: "Azt kell tudni, végülis valakinek adni kell a nevet, de azért ez egy csapatmunka volt, amit jó volt csinálni. Szóval az, hogy együtt tudtunk gondolkodni, és volt egy ilyen bizalmi viszony, amiben végül is hittünk. Szóval így születtek ezek a filmek." 

A Tarr Béla otthonában készült, teljes beszélgetést a fenti lejátszón meghallgathatják, a videón pedig meg is nézhetik.