Tartalom és forma: Disputa
15/02/2025 10:15
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
A muglik jogairól folytatott vitától a média és a köznyelv egymásra hatásáig vezetett a legutóbbi Galaxis kalauz.Útközben annak is utánajártunk, hogy mikor és milyen céllal uniformizálták a nyelvhasználatot Magyarországon.
Az előző héten Sándor Klára, nyelvész abban segített eligazodni, hogy a nyelvhasználatot hogyan befolyásolhatja a származás, illetve a környezet többek között. A sztenderd nyelv kérdéséhez érve, félbe hagytuk akkor a beszélgetést, amelyet a 309. epizódban folytattunk. Megállapítottuk, hogy a beszélő nyelvhasználat iránti igénye leszűrhető azokból a beszélgetésekből is, amelyeket podcastekben, közösségi, tartalommegosztó csatornákon látunk, hallunk. Ennek nyomán két különböző hangvételű YouTube csatornát is összehasonlítottunk, hogy kiderítsük, a tegeződés és a magázás közötti választás miképpen utalhat a beszélgetőtársak világnézetére.
A nyelvhasználat általi feltűnés és beolvadás témáját vizsgálva ejtettünk pár szót a különböző tájszólásokhoz viszonyulásról, mind a használó, mind a hallgatók szempontjából. Nyelvész vendégünk kitért az ezerkilencszáz-ötvenes években, ezzel kapcsolatban alkalmazott politikára, amelynek a lényege az volt, hogy a nyilvános beszéd a fővárosi dialektust kövesse, így például a színészektől is elvárták, hogy hagyják el esetleges tájszólásukat.
Sándor Klára hozzátette, okként azt határozták meg, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek a művészek, de a döntés célja valójában a korra jellemző uniformizálás volt.
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárával arra is kitértünk, hogy a legutóbbi vizsgálatok szerint a képernyőhöz kötöttség kifejezetten káros egészen fiatal korban. Nem csupán a kognitív képességeket rombolja, de ha beszélgetés helyett kapja egy kis gyerek a kezébe az eszközt, amelyen különböző tartalmakat nézhet, a nyelvi kifejezése is károsulhat, hiszen annak fejlődéséhez interakcióra van szükség, amelyet nem kap meg a YouTube-tól.
Azt is kiemelte a szakember, hogy bár azt gondolnánk, a klasszikus média, mint a tévé vagy a rádió, és új változatuk, az online felületek demokratizálnak, hiszen mindenki hozzáférhet ugyanahhoz a tartalomhoz, pedig valójában épp az ellenkezője történik; mindenki az érdeklődésének megfelelően választ, és az alapján kapja a videó- és podcast ajánlatokat a megosztóktól, így marad is ugyanabban a körben.
Szintén ebben az adásban szó esett a megfelelő nyelvhasználat mellett, a beszélők közötti vetélkedésről is. A vitaversenyek régi hagyományáról beszélgettünk Dezsényi Balázs, distputatrénerrel, aki a nagyközönség számára leginkább filmekből és regényekből ismert angolszász típusú vitaklubokról, és persze a hazai, azonos jellegű mozgalmakról is beszélt.
Az oktatási szakember hangsúlyozta, bárkiből lehet jó szónok és jó vitázó a megfelelő felkészültséggel, illetve a vitakultúra fejlesztésének pozitív visszahatásáról is összefoglalta; miszerint az támogatja a rendszerező gondolkodás kialakulását, a nyilvános beszéd javítását, és ha idegen nyelven zajlik egy disputa, fejleszti az adott idegennyelv elsajátításának képességét. Az esetek nem elhanyagolható százalékában angolul rendezik a versenyeket, hogy a magyar csapatok részt vehessenek a nemzetközi megmérettetéseken is. Ahogy két éve tette két magyar lány, akik az Oxfordban rendezett világversenyt nyerték meg.
Dezsényi Balázs beszélt a disputa fajták közötti különbségekről, és hogy ezek más-más képességet tesztelnek, illetve javítanak hosszútávon. Kiemelte, hogy a vitakultúra sajnos itthon nem minden iskola oktatási módszerének része, pedig a vitaklubosokat hozzásegíti a tények mögé látás képességéhez, az összefüggések felismeréséhez, és ha épp arra van szükség, akkor az érzelemmentes döntéshozatalhoz, valamint a kritikus gondolkodáshoz.
A teljes adást meghallgathatják a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva.
2025. február 12., szerda 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes
