Transparency a magántőkealapokról: Két csatornán is áramlik a közpénz

Titoktartás mellékhatásokkal címmel jelent meg a Transparency International Magyarország munkatársainak tanulmánya, amelyben arról írtak, hogy a hazai pénzmosás elleni szabályozás uniós jogot sért, és nem tartalmazza a magántőkealapok tényleges tulajdonosainak nyilvántartására vonatkozó előírásokat. Erről kérdeztük a szervezet magyarországi ügyvezető igazgatóját, Martin József Pétert az Esti gyorsban.

Elmondta, vannak magántőkealapok más fejlett országokban is, ez a konstrukció körülbelül 30-40 éves múltra tekint vissza. Valamennyi vagyonelrejtés jellemezte és bizonyos szintig jellemzi is ezeket még a jól működő demokráciákban is – tette hozzá. Ennek az a lényege, hogy az úgynevezett alapkezelőt lehet látni, de a végső haszonhúzót nem. Vagyis a szabályozás „kullog a valóság után”.

Ami hungarikum, hogy elképesztő mennyiségű közpénz kerül be ezekbe a magántőkealapokba, ezt is vizsgálta a tanulmányuk. Az látszik, hogy különböző állami vállalatok alapjaiból áramlik a pénz ezekbe a magántalapokba, amelyekben feltűnnek a kormányközeli oligarchák, köztük Tiborcz István, a miniszterelnök veje is. De itt nem ér véget a történet, mondta el Martin József Péter, mert ezek az alapok befektetnek úgynevezett céltársaságokba, amelyek aztán aránytalanul sok állami megbízást kapnak, közbeszerzéseket nyernek, állami támogatáshoz jutnak. Tehát két csatornán jelenik meg a közpénz – összegezte. Példaként említette, hogy a Covid-járvány alatt a turisztikai alapból nagyjából 400 milliárd forintnyi vagyon vándorolt különféle magántőkealapokhoz, ebből 175 Tiborcz közelébe vagy közvetlenül hozzá köthető. Aztán ezek a tőkealapok befektettek különböző társaságokba, például a kecskeméti konzervgyárba, amely aztán elnyert számos közbeszerzést és kapott rengeteg állami támogatást. A szakértő szerint eléggé hungarikumnak tekinthető, ahogy a közpénz összekeveredik a magánvagyonnal.

Jelenleg a magyar kormány jogsértésben van az európai uniós jogot illetően ezen a területen. Az Európai Unió most fogadott el néhány hete egy pénzmosás elleni direktívát, ezt kell átültetnie a kormánynak, de nem emiatt alakult ki a jogsértés, hanem azért, mert a korábbit sem teljesítette a kormány. Ezért az Európai Bizottság májusban kötelezettségszegési eljárást indított. A fő probléma, hogy nem azonosíthatók a végső tulajdonosok, ebben kellene lépnie a magyar kormánynak.

A TI javasolja az aggregált adatok részletes közzétételét a Magyar Nemzeti Bank részéről, továbbá a tényleges tulajdonosok teljes körű nyilvántartását az adóhatóság adatbázisában az EU-s előírások alapán. Tehát azt mondják, hogy átláthatóknak kell lenniük a magántőkealapoknak, és ha közpénz is van bennük, márpedig a magyar esetben van, akkor elszámoltathatónak is kell lenniük – jelentette ki. Joga van a közönségnek tudni, hogy mely állami vállalat milyen szempontok alapján fektet egy adott magántőkealapba, és annak a pénznek mi lesz a sorsa, „elveszíti-e közpénzjellegét”.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.