Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
A szegények is esznek csokit – Selmeci János jegyzete
A kasszánál egy férfi fizet és közben a feleségét szidja, "huszonkétezer forint hallod, neked meg még kellett az a rohadt arckrém" – mondja neki "mások bezzeg a dubai csokit is meg tudják venni" tromfol a nő, és egyikük sem látja, ahogy a kasszás hang nélkül eltátogja, hogy a szegények.
1500 milliárd már a zsebben – Kárpáti Iván jegyzete
23/07/2024 18:02
| Szerző: Kárpáti Iván
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
Ez abból jött össze, hogy kurva vastagon fog a ceruza, amikor öntik a tengernyi betont, vagy éppen drágán adnak szolgáltatásokat olyan cégeken keresztül, amiket még állami megrendelésekkel is megtámogatnak. Nem akarok senkit elkeseríteni, de a helyzet az, hogy történjen bármi is, ezt a vagyont jogállami kereteket között már soha nem tudjuk visszaszerezni.
1500 milliárd forint. Több metróvonal ára, nagyjából ennyibe fájt nekünk Ferihegy is. Úgy három hónapig Magyarország összes nyugdíját is fizetni lehetne belőle. Mit mondjak még, talán így azért érzékelni lehet a nagyságrendet. Ja, körülbelül ennyi az államháztartás hiánya is.
Mindezt azért soroltam fel, mert a Válasz Online vette a fáradságot és kiszámolta a még nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján, hogy a NER zászlós urai, az uralkodó családja és a kisebb klánok mennyi vagyont kuporgattak össze úgynevezett magántőkealapokba. Ezekbe kívülről nem nagyon lehet belelátni, ráadásul teljesen törvényes konstrukciók, naná, ők hozták rá a törvényeket.
Nem akarok senkit elkeseríteni, de a helyzet az, hogy történjen bármi is, ezt a vagyont jogállami kereteket között már soha nem tudjuk visszaszerezni. Gyorsan tegyük hozzá, nem azért gyűlt össze mindez náluk, mert valami őrületes innováció birtokosai, amiért versenyt futnak a világ legnagyobb technológiai cégei. Ez abból jött össze, hogy kurva vastagon fog a ceruza, amikor öntik a tengernyi betont vagy éppen drágán adnak szolgáltatásokat olyan cégeken keresztül, amiket még állami megrendelésekkel is megtámogatnak. De népszerű szállodákat is építeni hitelből, vagy éppen irodaházakat, amik, ha nem kelnek el piaci alapon, akkor majd segít rajtuk a mindenható állam.
Tehát ezt mi adtuk össze nekik, meg persze a nagylelkű német, holland, stb. adófizetők. A sajtóban gyakran szereplő jachtok, magángépek, kastélyok, birtokok, igazából csak kellemes kiegészítők, majdhogynem kerekítési hibahatáron billegnek, ezen a szinten már egyre nehezebb nagyobb és drágább játékot venni, legfeljebb darabra lehet bővíteni a készletet.
Egy közgazdász egyszer viccből levezette, hogy még az is jobb lenne, ha ilyen esetben csak menne a telefon a főembertől, hogy a kincstár utaljon át x összeget a családi számlára. Mégpedig azért, mert így ahhoz, hogy legálisan ki lehessen lapátolni mondjuk 100 milliárd forintot, el kell költeni a közösség számára teljesen fölöslegesen 400-at.
Abszurd, de van benne ráció. De itt be is fejezem, nem akarok ötleteket adni, lehet holnapra jogszabály lesz belőle.
Kárpáti Iván jegyzete az Esti gyors 2024. július 23-i adásában hangzott el.
