Transparency: Az amerikaiakhoz lehet fordulni a sokmilliárdos ingatlanügyben, amely mögött Matolcsyék körét sejtik

Új ablakban

2022. december 15. Megbeszéljük... - részlet (2022.12.15. Martin József Péter)

14:07

00:00

Erről és a hasonló ügyekről kérdeztük Martin József Pétert, a Transparency International ügyvezető igazgatóját. Azt mondta: az elmúlt időszakban a magántőkealapokba rejtett vagyon a rendszerszintű korrupció fontos elemévé vált. Mindig azzal takaróznak, hogy az, hogy ki mennyit fektet magántőkealapba, tulajdonképpen banktitok, és ezért eltitkolják. Ez a civil szervezet szerint rendkívül problémás, de egyelőre senki nem talál rajta jogi fogást. A bankok befektetési alapjaiba az állampolgárok is tehetnek pénzt, és azt se teszik közszemlére, hogy mennyi – ezt használják ürügyként az olyan esetekben, amikor a „Matolcsy-klánnak” lehet 14 milliárdja egy másik magántőkealapban. Noha józan ésszel jól látható, hogy más nagyságrend a kettő – jegyezte meg.

„A magyar korrupció és az Orbán-rendszer lényege”, hogy ezekbe az alapokba közpénzek mennek (persze nem feltétlenül közvetlenül), ezért is lenne közérdek, hogy ezeket nyilvánosságra hozzák. Egyébként, hogy magántőkealapokban vannak vagyonok, az más országokban is előfordul – tette hozzá.

Szóba került az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2014-ben csaknem 300 milliárd forintot folytatott alapítványokba, ezzel a pénz „elvesztette közpénzjellegét”. Akkor azt mondták, hogy ez a pénzügyi edukáció fejlesztésére kell, aztán kiderült, hogy nem igazán erre fordították, hanem inkább „a jegybankhoz és a kormányhoz közeli körök gazdagodását szolgálta”. Akkor ezt elsőként nevezte jogszerűtlennek és fordult az ügyészséghez a Transparency, de aztán „hogy, hogy nem” visszadobták a feljelentést. Ez volt a főpróbája az úgynevezett egyetemi alapítványokhoz kihelyezett pénzeknek, ott ennél is jóval nagyobb összegekről van szó. A jogi lépések legfőbb akadálya, hogy a magyar államot foglyul ejtették politikai érdekek mentén, az ügyészség nem végzi a dolgát – fogalmazott Martin József Péter.

 

Matolcsy Ádám (kép: Facebook)

 

 

Az ügyészségnek ugyanis hivatalból vizsgálódnia kellene ilyen ügyekben, de nem teszi meg, mert „alapvetően politikai szempontok szerint működik és politikai érdekeket szolgál” – jelentette ki. Egészen biztosan fel fogják vetni az ilyen ügyeket (mint a New York-i ingatlan, amelyről a beszélgetés elején is szó volt) az Integritás Hatóságnál és az amellett működő Korrupcióellenes Munkacsoportban, amelyben ők is részt vesznek. Azonban ehhez elsőként azt kell tisztázni, az a kulcskérdés, hogy az adott ügy mennyire köthető európai uniós pénzekhez. „Még ha a legjobbat is feltételezzük az új hatóságról”, az akkor is csak abban az esetben vizsgálódhat, ha EU-s pénzek érintettek egy ügyben. Az egész jogállamisági mechanizmusnak az a nagy korlátja, hogy csak szűk területet vizsgál, amely közvetlenül összefüggésbe hozható az uniós pénzek felhasználásával – jegyezte meg.

Viszont az Integritás Hatóság maga nem tud vádat emelni, a Transparencynek az a követelése pedig egyelőre nem teljesült, hogy ha az ügyészség nem emel vádat, akkor a hatóság maga is bírósághoz fordulhasson. A hatóság tehát annyit tehet, hogy ha van uniós pénzügyi érintettség, vizsgálódhat és fordulhat feljelentéssel az ügyészség felé. Kikényszeríteni nem tudja a vádemelést.

Ugyanakkor Martin József Péter felhozta azt a szempontot is, hogy az említett cikk szerint Matolcsy György fiának baráti köréhez köthető ügyben az Egyesült Államok hatóságainak lehet jogosultsága eljárni, ha bebizonyosodik, hogy a vagyon bűnös eredetű (például korrupcióból származik). Ez esetben előbb-utóbb vélhetően valakik az amerikai hatóságokhoz fordulnak majd. Amelyek akkor is lépni tudnak, ha a magyar ügyészség a foglyul ejtett állam miatt nem nyomozna.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszókra kattintva hallgathatják meg. Kép: Aman Resort