Transzneműként élni

"A transzneműség a születéskor kijelölt társadalmi nemtől (gender) és/vagy biológiai nemtől (szexus) eltérő önazonosítás vagy kifejezés. Ágoston transznemű, vagyis fiúnak született, de nőnek tartja magát, így szívesebben hord női ruhákat."

Ez a példamondat és magyarázat áll az idegen szavak szótárában a transzneműség szócikk alatt. A kiszolgáltatottság, a bántalmazás, a lenézés, a kigúnyolás, a kirekesztettség már nem szerepel a leírásban.

Magasházi Mónikával a stúdióbeszélgetés előtt az utcán találkoztunk, láttuk, hallottuk, hogy a megvetés lépten-nyomon a sarkában van. Olyannyira erősen megbámulták az emberek – egyesek még egy-egy halk, de hallhatóan kimondott megjegyzést is megengedtek maguknak –, hogy néhány pillanatra szinte mi is a bőrünkön éreztük, Mónikának mivel kell megküzdenie napi szinten. Vele beszélgettünk az Uniszexben transzneműségről – az interjú apropóját a Transznemű láthatóság napja adta, amely idén húsvét vasárnapra esett: ez egy nemzetközi kezdeményezés, melynek célja „felhívni a figyelmet a transz közösségre és megerősíteni ezen a napon is, hogy a transz emberek a társadalom egyenjogú tagjai”.

Mónika elmeséli előbújásának történetét, azt, hogy miképpen dolgozták fel a hírt a családtagok, barátok, miért nincs már szinte egyetlen olyan ruhája sem abból a hosszú időszakból, amikor még férfiként élt, mi történik akkor, ha fel kell öltöznie egyik gyermeke iskolai ünnepségére  – és arról is, hogy miért írja alá a hivatalos papírokat szinte olvashatatlanul. Műsorunkból kirajzolódni látszik a transzneműek élete ma, Magyarországon. És nem tűnik túlságosan reményteljesnek a kép.

A teljes adást meghallgathatják a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva.