Trump betegsége példátlan helyzeteket okozhat – Három amerikai elemző a kampányválságról
5/10/2020 05:03
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Alaposan felforgathatja az amerikai elnökválasztási kampány hátralévő részét az a tény, hogy Donald Trump republikánus elnök Covid–19-tesztje múlt pénteken pozitív lett. Három amerikai elemzőt kérdeztünk meg a lehetséges forgatókönyvekről, akik szerin az sem mellékes, mivel készül az elnök, amennyiben vereséget szenvedne. Már kihirdette ugyanis, hogy a levélben szavazás maga a választási csalás. S nem mondott eddig igent egyetlen egyszer sem arra a kérdésre, hogy békés lesz-e a hatalomátadás, ha ellenfele, a demokrata Joe Biden nyer. Trumpot kórházban kezelik, de vasárnap páncélozott autóban ment egy kört az épületen kívül, hívei előtt, videóüzenetei alapján nem látszik súlyosnak az állapota, amiről azonban egymásnak ellentmondó hírek érkeztek.
„Jó pár kérdést felvet az új helyzet, miszerint az amerikai elnök Covid–19 tesztje pozitív lett” – válaszol kérdésemre John C. Fortier, a Bipartisan Policy Center nevű tanácsadó szervezet igazgatója, aki ezt megelőzően konzervatív agytrösztöknél dolgozott elemzőként.
John C. Fortier: Először is elképzelhető, hogy át kell adnia a kormányzást alelnökének, amennyiben állapota válságosra fordul. Ennek persze következménye lehet az is, hogy le kell venni a nevét az elnökjelölti listáról is. Azt gondolom, utóbbi nem fog bekövetkezni, addig, ameddig az elnök rendelkezni tud. Ha ennek a politikai vetületét nézzük, akkor is rengeteg a kérdőjel, ami szintén az elnök állapotától függ. Előfordulhat, hogy az új helyzet Trump javára mobilizálja szavazókat, amennyiben nem lesz súlyosabb az állapota, de az ellenkezője is elképzelhető, mert a kampány egyik központi témája eddig is a koronavírus-járvány és terjedése volt. Az elnök nem vette igazán komolyan a fertőzésveszélyt, aminek most rá nézve is meglett a következménye. Amennyiben viszont állapota nem romlik a mostanihoz képest, megint más megítélés alá esik az, ahogy eddig kezelte a pandémiát. Az viszont elég világos, hogy az elnökválasztásig hátralévő időben a kampánya ugyancsak átalakul, még az sem kizárt, nem lesznek rendezvényei. Nem tudjuk ebben a pillanatban, hogyan csinálja végig a kampányt.”
Csernyánszky Judit: Akkor szinte kizárt az is, hogy október 16-án megtartsák a második elnökjelölti vitát Miamiban, noha addig pont két hét van.
John C. Fortier: Nos, egyelőre mindenki csak spekulál, de valószínűleg igaza van, ebbe a szűk időkeretbe nem fog beleférni a második elnökjelölti vita. Hisz folyamatosan tesztelni kell az elnököt, és az első negatív teszt után lehet számolni újra a fertőzésmentes időkeretet. Azt el tudom képzelni, hogy esetleg későbbi időpontra teszik át a vitát.
CsJ: Az is elképzelhető esetleg, hogy miatta a választást is elodázzák?
JCF: Nem hiszem, hogy ez megtörténhet. A törvények ilyen eshetőséget nem tartanak nyilván, ugyanakkor nagyon rendkívüli helyzettel szembesültünk, semminek nem tudjuk kizárni a lehetőségét. Volt már példa az elnökválasztások történetében extremitásokra, de még egyszer sem kellett emiatt megváltoztatni – az idén november 3-ra kitűzött – választás időpontját. Ráadásul az alkotmány betűje szerint január 20-án éjféltől az új elnöknek el kell elfoglalnia a helyét a Fehér Házban. Ami egyben azt is jelenti, hogy az előző elnök mandátuma hajszálpontosan ebben az időpontban véget ér. A választás időpontjától függetlenül a január 20-i időpont tehát kőbevésett. Ha az elnök viszont visszalép a jelöléstől, akkor megint új helyzet áll elő.
CsJ: Mi a helyzet akkor, ha mégsem tud indulni Donald Trump?
JCF: Akkor felmerül, hogy ő megnevezheti azt, aki a helyére lép. Ez minden bizonnyal Mike Pence alelnök lesz. Viszont a levélben történő és előrehozott választások már javában zajlanak. Nem tudják már a szavazólapokat sem újranyomtatni. Az elektorokra hárul akkor a felelősség, kit és hogyan választanak meg. Ők ugyebár, úgy kell szavazzanak, ahogy az államuk, amit a törvény szerint hivatalosan képviselnek. Viszont előállhat az a helyzet, hogy ugyan az elnök neve lesz a szavazócédulán, de a párt döntése alapján ők mégiscsak az őt helyettesítő jelöltre fognak szavazni. Rajtuk tehát mindenképpen sok fog múlni.
Trumpot kórházban kezelik, de vasárnap páncélozott autóban ment egy kört az épületen kívül, hívei előtt, videóüzenetei alapján nem látszik súlyosnak az állapota, amiről azonban egymásnak ellentmondó hírek érkeztek. A fenti videót vasárnap tették közzé.
Másik interjúalanyom Charles Stewart, az MIT, azaz a Massachusettsi Műszaki Egyetem professzora, aki szerint alapvetően megváltoztatja a kampány, és akár a választás dinamikáját is Trump betegsége.
Charles Stewart: A legdrámaibb ebben az, hogy cáfolja, és nagyon erősen, az elnök betegsége azt állítását, hogy a fertőzést már magunk mögött hagytuk, és minden hamarosan helyrejön. El tudom képzelni, hogy már ezerrel dolgozik Trump kampánystábja azon, hogyan tudják életben tartani az izzó kampányhangulatot. Nem lesz könnyű dolguk.
Trump vasárnapi kocsikázása
A manapság Amerikában mindenkit aggodalommal eltöltő elnöki kijelentésekről is kérdeztem a szakértőket, igaz-e szerintük az az állítás, miszerint nagyszabású választási csalásnak nézünk elébe – alapvetően a levélben történő szavazások miatt.
JCF: Kisebb-nagyobb problémák, vitás kérdések eddig felmerültek, s most a Covid–19 miatt valóban sokkal kiterjedtebb lesz a levélben történő szavazás, de az akkor is csak egy-egy hibából, tévedésből, félreértésből fakad, ha úgy tűnik, hogy a csalás esete áll fenn.
CsJ: Az elnök nem átallotta azt mondani, hogy a levélben történő szavazás alkotmányellenes, veszélyes és önmagában is csalás – tegyük hozzá: miközben ő maga nemegyszer levélben szavazott, vagy kérte, hogy ne a lakhelyén szavazhasson.
JCF: A lakosság 25 százaléka már eddig is levélben szavazott, és apróbb hibákon kívül nagy csalást soha nem sikerült bebizonyítani, pedig hát a 80-as évektől létezik a gyakorlatban. Én inkább azt tudom elképzelni, hogy azokban az államokban, ahol eddig nem volt gyakorlat, ott az adminisztrációban léphet fel hiba, esetleg lassú lesz a feldolgozás.
CsJ: Mikorra számolhatják össze a legrosszabb esetben? Mert most elég biztosnak látszik, hogy november 3-án nem lesz végeredmény.
JCF: Ha nem lesz szoros az eredmény, akkor szerintem már november 3-án tudjuk, ki lesz a következő elnök. Ha szoros lesz, akkor megismétlődhet az, ami 2000-ben Floridában történt Al Gore demokrata elnökjelölttel.
CsJ: Az elnök az első vitában nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy belenyugszik-e az eredménybe, vagy vitatja azt.
JCF: Nem hiszem, hogy vitatná, még ha szoros is lenne az eredmény. Szerintem mindkét jelölt tisztességesen fog eljárni.
CsJ: A Republikánus Pártot bedarálta az elnök. Ki fognak tartani Trump mellett akkor is, ha nem ismeri be esetleg a vereségét?
JCF: Ebben igaza van, hogy a republikánusok felsorakoztak az elnök mögött. De ha ez következne be, és elhúzódna az eredmény kihirdetése, szinte teljesen biztos vagyok abban, hogy rá fogják beszélni az elnököt, ismerje el a végeredményt.
CsJ: Van az ön fejében egyáltalán rossz forgatókönyv? Mi lehet a legrosszabb?
JCF: Ha, bárki is legyen az, de a vesztes jelölt nem ismerné be a vereségét, és a kongresszusnak kellene döntenie a választás végeredményéről. Persze Trump elnöknek, az is rossz lenne, még ha győzne is, hogy ha a jelenleg republikánusok dominálta szenátusban a demokraták többségre jutnának, ami a jelen pillanatban elég valószínű.
CsJ: Az elnök az első elnökjelölti vita pódiumáról szólította fel szavazóit, hogy legyenek éberek és akadályozzák meg a választási csalást. Mit szól ön ehhez? – kérdezem az MIT politika tudományi professzorát is, Charles Stewartot.
Charles Stewart: Nem tudom, az elnök miért mondja ezt, de attól tartok, készül a vereségre. Ezzel a narratívával akarja már előre megmagyarázni, miért nem ő nyert. A baljósabb spekulációm ennek kapcsán, hogy azt üzeni szavazóinak, akár az erőszakos tiltakozástól sem kell visszariadni, ami a részéről bujtogatással ér fel. Sajnos, ez is benne van a pakliban.
CsJ: Az elnöknek ezek szerint van már forgatókönyve a csalás esetére?
ChS: A választási csalást gyakorlatilag ő már kész tényként kezeli. Erre a közvélemény-kutatások adnak magyarázatot, Trump már a vesztét érzi.
CsJ: És elismeri majd, ha tényleg bekövetkezik?
ChS: Attól tartok, nem. Még ha át is adná a helyét január 20-án Joe Bidennek, akkor is fenn fogja tartani azt a tévhitet – legalábbis a szavazóiban – hogy elcsalták a választást, azért hogy ne ő lehessen 2021-ben a Fehér Ház lakója, hogy összeesküdtek ellene.
CsJ: Ráadásul nem mondott határozott igent eddig még arra a kérdésre sem Trump, hogy biztosítja a január 20-ig tartó időszakig a békés átmenetet.
ChS: Szerintem ennek a kérdésnek a tartalmát – tekintve az amerikai demokrácia lényegét – fel sem fogja. Tudjuk, hogy kiszámíthatatlan, és az erőszaktól sem riad vissza. Sajnos minden elképzelhető. Ahogy berobbant a Fehér Házba, úgy lesz kiszámíthatatlan a kampány hátralévő része is.
Stewart soha nem látott magas részvételi arányra számít, nagyon sok új regisztrált szavazót jelentettek be. A fiatalok eddig kis számban szavaztak, most nagy az érdeklődés a részükről is, és most olyanok is elmennek, akik még életükben nem tették ezt meg. Az első vitát elvesztette szerinte az elnök, visszájára sült el a stratégia, túl erőszakos volt. A mostani szavazás referendum lesz Trumpról, s ki fog derülni, hogy az amerikaiak többsége az elmúlt négy évet teljes kudarcként élte meg.
Nyilatkozott a Klubrádiónak Lauren A Wright, a Princeton Egyetem politikatudományi tanszékének előadója is, a FOX News egyik favorit kommentátora.
Lauren A. Wright Az elnöki viták nem alkalmasak kutatásaim szerint az elnöki ambíciók felmérésre. Szórakoztatóak és nem informatívak. Ezért is tudott nyerni Trump 2016-ban.
Ami pedig az elnök által realitásként kezelt választási csalást illeti, arról így beszélt az egyetemi oktató:
LAW: Nagyon megbízható kutatásaink cáfolják a választási csalás lehetőségét. Sokféle apró-cseprő csalás persze az elmúlt évtizedek során bőven volt, de olyan egy sem, amelyik megváltoztathatta volna a végeredményt.
CsJ: Úgy nyilatkozott, hogy Trump győzelme sem kizárt! Ezt mire alapozza?
LAW: Arra, hogy igazán csak a választás előtti közvetlen egy-két napon tudják pontosan megmondani a közvélemény-kutatások, ki lesz a nyerő. Márpedig nem teljesen behozhatatlan különbségekről van szó – 4-5 százalékos lemaradásról beszélünk egy-egy államban. Ráadásul a felméréseink szerint sokan nem mondanak igazat a közvélemény-kutatóknak – általában adott közhangulatot követnek. Ugyanakkor az elnök retorikája a választási csalásról nekem azt jelzi, retteg a vereségtől. A levélben történő szavazás egy hetet fog igénybe venni, az alatt persze bármi történhet.
CsJ: A New York Times által indított sorozat Trump elnök adótrükkjeiről és üzleti kudarcai sokaságáról – vajon meghatározó lesz a szavazók döntésekor?
LAW: A független és bizonytalan szavazóknál nem tartom kizártnak, mutatják a felméréseink. Azonban a szavazók inkább az alapján fogják szerintem megítélni az elnököt, hogy sikeres volt-e a gazdaság, javult-e az életszínvonaluk, hogyan kezelte a Covid–19-járványt. Nos, kifejezetten erre nem tudunk most pozitív választ adni.
Az interjú-összeállítást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2020. október 03., szombat 16.00
riporter: Csernyánszky Judit
