Trump megüzente, Európa birkózzon meg Ukrajnával, Amerika számára ez nem prioritás
15/02/2025 18:14
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Elkezdte Trump átrendezni a világot: a Pentagon első embere elvitte az üzenetet a NATO brüsszeli székhelyére és a müncheni biztonsági konferencián is meglepő kijelentésekkel szembesülünk. A washingtoni székhelyű, Békéért és Diplomáciáért Intézet vezetője kendőzetlenül beszél arról, mit hoz Európának a trumpi 'Amerika az első' politikája.
A hétvégén zajlik a Müncheni Biztonsági Konferencia, ahol Európa először szembesül – úgymond testközelből – Trump világmegváltó és a sorsfordító víziójával, ami már több is víziónál, mert hozzálátott, hogy aprópénzre váltsa. De lehet, hogy nagyot szakít… Ki tudja?
Mire készüljünk fel mi, európaiak? Milyen változásoknak nézünk elébe? Mert azt látjuk, hogy mindenben Biden politikájának az ellenkezőjét vallja Trump elnök.
Teljes változásra lehet számítani a Trump-kormány Ukrajna- és Európa-politikájában is – szögezi le Arta Moeini, a Békéért és Diplomáciáért jobboldali, 2019-ben alakult – amerikai-kanadai agytröszt ügyvezetője, a kutatási részleg igazgatója Washingtonból. Az évente szokásos Müncheni Biztonsági konferenciát nyilván beárnyékolja, hogy ha Európa és a NATO nem nyitott a béketárgyalásokra, akkor nem számíthat az Egyesült Államokra. Az oroszok háborúja nem Ukrajna szuverenitásáról szól, hanem amolyan proxy háború a két nagyhatalom antagonisztikus viszonyáról és arról a ’NATO-féle nyitott kapu politikáról’, aminek vége lesz.
De hiszen ön most az orosz narratívát mondja fel, amikor proxy háborút emleget…!
Nem, mert ez valóban proxy háború, a Trump kormány is pontosan így gondolja. Nyugat egyre jobban tolta ki határait Kelet felé és ezzel a biztonsági zónákat is. És lett egyre antagonisztikusabb a viszony Kelet és Nyugat között.
Trump hamarosan megkezdi a béketárgyalásokat. S amit eddig tőle hallottunk, abból arra következtethetünk, hogy Oroszország számára kedvező fordulatra számíthatunk. Ön is így látja?
Három éve, amióta zajlik ez a háború, azt látjuk, hogy a csatatéren Oroszország áll nyerésre. Amiből az is következik, hogy a tárgyalóasztalnál is Oroszország kerül előnyösebb helyzetbe. A kisebb országok, mint például Magyarország, vagy éppen Svájc, akkor járnak jól, ha neutrálisak maradnak. Legyen ez a két nagyhatalom küzdelme! Ukrajnának is semlegesnek érdemes maradnia, vagy pufferzónának Kelet és Nyugat között.
Oroszországnak kezdettől fogva egy olyan proxy háború volt eredetileg a célja, amellyel bevonja a folyamatokba Amerikát és a NATO-t is. Most sikerült ezt elérnie Trump új háborús politikájával. Hisz Trump közvetlenül beavatkozik a háború menetébe. Jó ez Európának és Amerikának?
Ugyebár ez a háború már 2014-ben elkezdődött. De sokan, így mi is azt mondjuk, hogy visszanyúlik egészen 2008-ig, az ún. bukaresti nyilatkozatig. Moszkva már akkor figyelmeztetett, hogy nem marad válasz nélkül, ha a NATO továbbterjeszkedik. Putyin még igyekezett is a minszki egyezmények tető alá hozásával figyelmeztetni. Ekkor legalább meg lehetett akadályozni a NATO és Oroszország közti igazi konfrontációt. Mi történik most? Ukrajna lakosságát megtizedelte Oroszország, a lakosság nagy hányada elmenekült a hazájából. S eközben a Nyugatnak – legalábbis egy részének és Amerikának kezd elege lenni a töménytelen kiadások jelentette terhekből.
És ahogy látjuk, nem akarják többé finanszírozni a háborút.
Így van, mert gazdasági nehézségekkel jár, inflációval. S közben kezd a világ egy részének a vezetése is lecserélődni. Ők másképp gondolkodnak a háborúról. Nevezheti őket populistáknak, vagy akár nacionalistáknak, ahogy tetszik, de ők véget akarnak vetni a háborúnak. John McCain is fenn akarta tartani a két nagyhatalom közti konfrontációt. De ez lenne a béke? A játszótéren lehet azt mondani, hogy gonoszak és a jó tündérek állnak egymással szemben. Trump véget akar vetni az egyosztatú világnak és multipolárissá akarja tenni. Amerika a saját régiójára, Észak-Amerikára akarja koncentrálni erőit. A migráció megállítására és a saját határainak meghatározására. Ezért akar Gázából és a Közel-Keletről is kivonulni.
Gázában inkább ingatlanberuházási terveket látok. Nem gondolja, hogy ez a mentalitás Oroszország győzelemre segítését jelenti? Azt, hogy megbomlik a korábbi hatalmi egyensúly és itt, Kelet-Közép-Európában ismét orosz befolyási övezet leszünk, és visszatérünk a hidegháborús időszakhoz.
Viszont a hidegháborúban békében éltünk. És a Szovjetunió gyengének, persze politikai értelemben nagyhatalomnak számított. Most viszont nem gondolom, hogy Oroszország diktálhatna Európának. Sőt Európát - Amerika segítsége híján - megtanítaná arra, hogy megteremtse a maga biztonságát. És a NATO ukrajnai terjeszkedése helyett visszaállhatna a hatalmi egyensúly. Ukrajnát is magára hagyná. Mert már most is csak középhatalomnak tekinthető. Amerikának pedig nem lesz érdeke uralni az egész világot. S ezzel Irán, Kína, Oroszország, Törökország is visszavonulót fújhatna. Nem lesz érdekükben hatalmi játszmát űzni. Így túljutnánk a háború utáni renden, és vége lenne a liberális világrendnek is. Amerika pedig a saját érdekét szem előtt tartva gyarapodna. Most átmeneti időszakban vagyunk, ugyan még nem tudjuk, mit hoz a számunkra. Még több háborút vagy békét. Meglátjuk.
Amennyiben Amerika nem tudja megszerezni Grönlandot és Kanadát, és minden úgy alakul, ahogy mondja, akkor az ország elveszti világpolitikai tekintélyét és hatalmát is. Jó lesz ez önöknek?
Nem tudjuk, képes lesz-e a Trump-kormány a régi határokat – mondjuk Kanadával – visszaállítani. Ám mivel ezek területek a kontinensünkön vannak, úgy nagyobb esélyünk és jogunk is van megszerzésükre, mint mondjuk Kínának. Amerika az első szlogen is azt jelenti, hogy nem akarunk többé a világ felett álló szuperhatalom, csak nagyszerű hatalom lenni. A globális GDP-ben Amerika részaránya egyre alacsonyabb. Az amerikai emberek érdekeit képviselve kell életmódunkat jobbá tenni. Az itthoni ügyeinket kell első helyre tennünk – mondja a Georgetown Egyetemen, majd a UC Berkeleyn végzett elméleti politikus, filozófus, s aki Brüsszelben született, de Iránban nevelkedett.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Az elhangzottakat Kaiser Ferenc, biztonságpolitikai szakértő helyezte kontextusba.