Ugráló génektől az öregedés lassításáig
9/10/2021 17:22
| Szerző: Klubrádió/L.Cs.
Közel 30 éve próbáljuk genetikai tudományos alapon megérteni az öregedés folyamatát, mégis csak az utóbbi években jöttünk rá bizonyos összefüggésekre. Az áttörés azonban még várat magára. Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék tanszékvezető professzora segített megérteni, hogyan épül fel genomunk, és mely gének, és hogyan okozhatják az öregedést.
"Egy speciális gyógyszer-koktéllal akár 50 százalékkal is növelhető lenne az emberek élettartama" – mondta még 2019-ben Vellai Tibor. Az ELTE Genetikai Tanszék tanszékvezető professzora az Utópiában adott áttekintést arról, hogy mire jutott a tudomány az öregedés mechahnizmusával kapcsolatban.
Mint mondta, "régi tartozása a tudománynak" a folyamat feltérképezése, és bár az utóbbi években számos áttörés révén közelebb kerültünk múlandóságunk megértéséhez, magát a mechanizmust még mindig nem sikerült megérteni. Kijelentését Vellai ilyen formán provokatívnak nevezte.
E molekuláris folyamat megértése lefekteti annak alapját, hogy lassítani tudjuk az öregedés rátáját, vagy szélsőséges esetben meg is tudjuk állítani azt.
Mit tudunk eddig?
A természet ravasz trükkökkel működik, az ember testében is vannak olyan sejtrendszerek, amelyekben a sejtek nem öregszenek, ilyen a csíravonalunk. Ez a szövettípus hozza létre a petesejteket és a hímivarsejteket. Eltekintve a mutációktól ezek a sejtek ugyanazzal a sejtosztódási képességgel bírnak az utódlás során átadott állományok esetében. Egyszerűbben ezek a sejtek ugyanúgy működnek a szülőkben, mint az utódokban is. Ha a csíravonal öregedne, egyre öregebben jönnének világra gyermekeink és unokáink.
2018-ban aztán Vellai más tudósokkal együtt tanulmányt jelentetett meg, amely azon a feltételezésen alapul, hogy az öregedési folyamatot a genom részét képező mobilis, ugráló gének vezérlik. Ezek a gének olyan idegen eredetű elemek, amelyek vírusfertőzésből származó gének, amelyek képesek átugrani egyik kromoszómáról a másikra és rombolják azokat le.
Azt azonban még mindig nem tudjuk mitől gyorsul be e gének ugrálása. Az kísérletek még messze, legalább 10 évre vannak a humán-kísérletek. Egyelőre muslicákon kísérleteznek.
Hogy jönnek ide a vitaminok?
A Max Planck Intézetben folytattak egy kísérletet három komponenst, lítiumot, trametinibet, és a koronavírus idején ismertté vált rapamycint kombinálva sikerült növelni a muslicák élettartampotenciálját.
A cél nem egyszerűen az egyedi betegségek gyógyítása, mert ha az egyiket sikerül meggyógyítani, a másik bekövetkezhet. Ebben a módszerben azonban az öregkori betegségek összességének gyógymódja is ott rejtőzhet – véli Vellai Tibor.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva, a műsor első felében hallgathatják meg.
2021.10.05., kedd 19:00
Riporter: Neuman Gábor
