Gyémántjainkban az energia?
15/08/2021 18:18
| Szerző: Klubrádió/L.Cs.
A bristoli egyetem kutatói radioaktív grafithulladékból olyan mesterséges gyémántokat állítottak elő, amelyek képesek hosszútávon áramot előállítani. Wojnárovits László, az MTA Izotópkutató Intézetének korábbi igazgatója szerint csak az a kérdés, hogy milyen technológiával lehet begyűjteni az energiát.
A bristoli egyetem kutatói egy különleges eljárással az atomerőművek radioaktív grafit hulladékából, mesterséges gyémántot állítottak elő, amely képes energiát termelni. Ezeket a hosszú élettartamú, speciális gyémántelemeket az űrrepülőgépeken, vagy iplantátumokban, például pacemakerekben alkalmazhatják a jövőben – jelent meg az Energiainfo oldalán.
Wojnárovits László, az MTA Izotópkutató Intézetének (MTA IKI) korábbi igazgatója nagyon is elképzelhetőnek tartja a radioaktív grafit hulladék ilyen felhasználását. Mivel azonban a technológia egyelőre nem nyilvános, pusztán feltételezéseit oszthatta meg a hallgatókkal az Utópiában.
A radioaktív folyamatok közül a béta-bomlás során elektron hagyják el az atommagot, amelyeket vélhetően összegűjtik, és visszavezetik valamilyen módon a visszamaradó pozitív ionokhoz. (Amikor az elektron kilép az atommagból, egyel kevesebb negatív töltésegység marad a magban, mint ahány pozitív töltésű proton van, mely száma nem változik a folyamat során, így pozitív töltésű ionná válik az atommag.)
Elképzelhetőnek tartja, hogy azért a grafitot, mint a szén egyik kristályos változatát azért használják, mert nagy mennyiségben alkalmazzák a reaktortechnikában, mint úgy nevezett moderátoranyag, a neutronok sebességének csökkentésére, másrészt pedig fűtőelemként. Megjegyezte, a csernobili reaktor is ilyen technológiát használt.
E folyamatok során képződik a szén 14-es radioaktív izotópja. Ebben az esetben Wojnárovits úgy véli, egy másik szénszerkezetté, gyémánttá alakítják alakítják a grafitot, amely képes lehet az energia eltárolására.
A lehetséges eljárás nem teljesen új. A béta-sugárzó izotópok bomlásakor az atommagokból kilépő elektronok. Ha a béta-sugárzó anyagot szilárd hordozóra viszik fel, az elektronok a vákuumtérbe lépnek ki, és ezeket valamilyen felvevő eszközzel össze lehet gyűjteni. A kérdés csupán az, hogy "zárható ez a bizonyos áramkör".
Wojnárovits úgy véli, milliamper (mA) áramerősségről lehet szó, biztonságos szintű sugárzás mellett.
Merész, de elképzelhető alternatívának tartja, hogy a szívritmus-szabályozók (pacemaker) esetében akár élethosszig elláthatja az eszközt kellő energiával.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva, a műsor első felében hallgathatják meg.
2021.08.10., kedd 19:00
Riporter: Neuman Gábor
