Ungváry: A kormányközeli kutatóintézetek a lopás eszközei, Schmidt Mária játékszerei
14/10/2020 16:21
| Szerző: Klubrádió/szg
Ha nem tudományos, hanem kizárólag politikai szempontok alapján működtetnek egy intézetet, akkor annak az eredménye se lesz tudományos – mondta Ungváry Krisztián történész, akit a Kertész Imre Intézet megnyitásához kapcsolódóan kérdeztünk. Szerinte a legtöbb ilyen intézmény elsődleges funkciója nem az emberek félretájékoztatása, ezek javarészt kifizetőhelyek a társutas értelmiség bizonyos alakjai számára. „A szervezett lopás egy eszköze, illetve Schmidt Mária üzletasszony játékszere” – tette hozzá.
Orbán Viktor a miniszterelnök a hétvégén megnyitotta a Kertész Imre Intézetet, és ha már ott volt, be is szállt a vasárnapi, Borsod megyei időközi választás kampányába.
Erről az intézetről és a hasonlókról kérdeztük Ungváry Krisztián történészt, aki azzal kezdte: Kertész Imre nagyon fontos magyar író, akinek az életművét még nem dolgozták fel. Egy róla elnevezett intézet nemcsak vele foglalkozhat, hanem azzal is, hogy élhet valaki kívülállóként egy diktatúrában. Azonban az a probléma, hogy ha nem tudományos, hanem kizárólag politikai szempontok alapján működtetnek egy intézetet, akkor annak az eredménye se lesz tudományos. Ezekkel az intézetekkel tehát nem a létezésük ténye a probléma, hanem létrehozásuk módja és a tőlük elvárt „kimenet” – tette hozzá. Ugyanis egy normális országban a tudomány képviselőinek kizárólagos feladata az állásfoglalás tudományos kérdésekben (ez egyébként benne van az alaptörvényben is). Ez azt is kellene, hogy jelentse, hogy amikor a politika egy témát fontosnak tart, akkor azt a tudomány képviselőin keresztül kellene tudnia kutatni.
Ungváry Krisztián úgy fogalmazott: „régebben volt erre egy komplett intézethálózat, Magyar Tudományos Akadémiának hívták ennek az ernyőszervezetét”, az MTA-nak voltak intézményei, amelyek garantálták, hogy ha érkezett egy politikai megkeresés, arra szakmai választ kapott a mindenkori kormányzat. Mivel itt viszont nem vagy részben tudományosan minősített, alapvetően politikailag kinevezett emberek hoznak létre ilyen intézeteket, akkor – minden megbecsülése mellett – felmerül a kérdés, hogy mihez lesz ennek több köze, a politikához vagy a tudományhoz. Ami történik, az visszaélés magával a tudománnyal. Aki ebben részt vesz, azt részben megérti, mert a tudomány képviselői állami alkalmazottak, és például egy történész előtt nincs olyan sok álláshely. Ezek az intézetek foglalkoztatnak tehetséges és komoly kutatókat is. Nem adhatja el magát komoly történésznek valaki, aki mellett a szomszéd kolléga a szabadkőműves összeesküvést jelöli meg Trianon okaként. (Műsorvezetőnk, Para-Kovács Imre hozzátette: Raffay Ernőről, a szélsőjobboldali Mi Hazánk rendezvényein is szereplő történészről van szó.)
A történész úgy folytatta: ha lesz megint rendszerváltás, akkor ezektől az intézetektől a politikának fájdalmas búcsút kell vennie és eszközállományukat visszaadnia az Akadémiának. A legtöbb ilyen intézmény elsődleges funkciója nem az emberek félretájékoztatása, arra ott a KESMA, sokkal nagyobb költségvetéssel. Ezek javarészt kifizetőhelyek a társutas értelmiség bizonyos alakjai számára. A Kertész Imre Intézet nem forgatja fel a magyar médiapiacot és nem szerez újabb ötezer, de csak ötszáz szavazót se a Fidesznek. Ehelyett állami pénzek magáncélokra átcsatornázására ad lehetőséget, tehát „a szervezett lopás egy eszköze, illetve Schmidt Mária üzletasszony játékszere” – mondta Ungváry Krisztián.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Facebook
2020.10.14. 08:35
Műsorvezető: Para-Kovács Imre
