Üzenet a liberális demokratáknak: Nem meghajolni!
2/10/2019 07:57
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A hatalommegosztás működik, a cinikus populizmus korlátokba ütközik - állapítja meg a Die Zeit kommentátora, aki a liberális demokrácia és az autoriter populizmus küzdelméről ír.
„Nem meghajolni” - ezzel a címmel közöl legfrissebb számában a Die Zeit című, német hetilap kommentárt, egyfajta pillanatképet a liberális demokrácia és az autoriter populizmus küzdelmének állásáról. Az alapvetően derűlátó írás főbb megállapításai közé tartozik, hogy Amerikában, Angliában és Izraelben az intézmények elhárítják a populizmust, Bécsben pedig állást foglalt a nép.
A demokráciára világszerte tüzelnek
Amerika és Anglia a legrégebbi demokráciák a földön, Izrael pedig az egyedüli a Közel-Keleten. Donald Trump, Boris Johnson és Benjamin Netanjahu demokratikus úton került hatalomra, és azóta ördögként, a nép ellenségeként állítja be a parlamentet, az igazságszolgáltatást és a médiát. Most mindhárman a saját túlélésükért küzdenek – írja Josef Joffe, és hozzáteszi: ez az egyik jó hír ezekben a nehéz időkben, amikor a liberális, vagyis a hatalmat korlátok közé szorító demokráciára világszerte tüzelnek. A másik jó hír Bécsből érkezett, ahol a magát megtévesztően szabadságpártinak nevező párt hatalmas vereséget szenvedett Sebastian Kurztól, a régi-új kancellártól.
A médiát Trump sem tudja megfélemlíteni
Sorra véve az imént említett főszereplőket, a Die Zeit kommentátora először is az Egyesült Államokról szólva, szégyen-gyalázatnak tartja Donald Trumpot, aki egy olyan ország élén áll, ahol háború és polgárháború, rasszizmus és mccarthyzmus dacára még mindig az 1787-es alkotmány van életben, miközben Európában azóta alaptörvények százait tépték darabokra. Trump elve az önmagának adott felhatalmazás, stílusa pedig az ellenfelek és a bíróságok legyilkolására való felszólítás. Az alkotmányos alapokra támaszkodó állam azonban nem marad csendben. A szövetségi bíróságok újra és újra kiegyenlítő hatást fejtenek ki a trónbitorlóval szemben. A médiát nem tudja Trump megfélemlíteni. Az ellenzék tavaly meghódította a képviselőházat, és most az ukrajnai ügy miatt alkotmányos vádemelési eljárást indított. A hatalommegosztás működik, a cinikus populizmus korlátokba ütközik.
Boris Johnsont a bíróság állította meg
Boris Johnsont úgy jellemzi Josef Joffe, hogy ő is Donald Trump, csak éppen etoni és oxfordi végzettséggel. Ő is ki akarta billenteni szerepéből a parlamentet, ahol eddig az összes szavazást elveszítette. Ekkor azonban jött a legfelső bíróság egyöntetű ítélete, miszerint a parlament kényszerszabadságra küldéssel történő hatalomfosztása halálos bűn volt a szokásokkal és a jogállamisággal szemben, ami 1215 óta azt tartja, hogy az uralkodó nem a törvények fölött, hanem azok uralma alatt áll.
Netanjahu összekeverte az államot saját személyével
Benjamin Netanjahuval kapcsolatban a Die Zeit kiemeli, hogy nincs még egy miniszterelnök, aki hosszabb ideje kormányozna. Alatta az ország a fejlett technológia nagyhatalma lett, és a mindössze 9 milliós Izrael vezetője a világ első ligájában játszik, Trumppal és Putyinnal együtt. Saját térségében csöndben szövetséget kötött egykori halálos ellenségével, a szaúdiakkal. Netanjahu is törvénynek vélte önmagát, összekeverte az államot saját személyével. Most három vádpontot fogalmaztak meg vele szemben, gazdagodásával kapcsolatban, vesztegetés gyanújával. Az államügyészségnek ezen a héten kell megállapítania, hogy „Bibi király”, saját érdekeit követve, elkövetett-e visszaéléseket az állammal szemben. A választási kampány alatt megtévesztőnek szánt, átlátszó manőverrel próbálkozott: utasítást adott a hadseregnek, hogy készítsen elő háborút Gáza ellen, hogy a nemzet megmentőjeként büszkélkedhessen. A vezérkar azonban diszkréten jelezte neki: a hadsereg nem fogja kockára tenni a nép boldogulását csak azért, hogy biztosítsák neki a választási győzelmet. A választást végül igen szoros különbséggel ugyan, de elvesztette. Ebben az esetben is egyfajta hatalommegosztás érvényesült – állapítja meg Josef Joffe.
Kurz győzelme bátorító
„Joggal aggódunk az önkényuralmak előretörése miatt, Oroszországot, Kínát, Törökországot már mondhatni beáraztuk. De hogy ugyanezt tegyük Amerikával és Nagy-Britanniával, Brazíliával és Indiával, Magyarországgal és Lengyelországgal is?” - teszi fel a kétkedő kérdést a kommentátor, aki szerint ma a liberális demokráciák nem olyan életképtelenek, mint a két világháború közötti elődeik, amelyek Portugáliától Lengyelországig vezérelvű állammá alakultak át. Bátorítónak tartja azt is, hogy Kurz hihetetlen győzelmet aratott Ausztriában, valamint hogy Itáliában új kormány alakulhatott a nemzeti demagóg Salvini nélkül.
A jogállami intézmények állják a sarat
A csatát azonban még nem sikerült megnyerni – figyelmeztet a Die Zeit szerzője. Legrosszabb esetben az is elképzelhető, hogy az említett trió – Trump, Johnson és Netanjahu – hivatalban marad. Trump már most örül az impeachment eljárásnak, mert így most hónapokon át uralhatja a Twittert és a tévéképernyőket, és dolgozhat legerősebb elnökválasztási ellenfele, Joe Biden lejáratásán, mondván, alelnökként fiának kaparta ki a gesztenyét Kijevben. És ha Biden kiesik, akkor a demokraták egy balost fognak jelölni, ami csaknem automatikusan biztosítja majd Trump második győzelmét. Johnsont olyan parlamentnek kellene eltávolítania, amely testület eddig állandóan kaotikusnak, egy kettészakadt nemzet tükörképének bizonyult. Bibi billeg ugyan, de mesteri manipulátorként a választás utáni pártközi patthelyzetben mégis kicsúszhat a hurokból.
A Die Zeit kommentárjának a végkövetkeztetése: a parlamentek kudarcot vallhatnak ugyan, de a jogállami intézmények attól még állják a sarat. A demokráciában nincs helye annak, hogy az államot annak alkalmazottai saját személyes zsákmányuknak tekintsék.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Flickr.com.
2019.10.02. 06:00
Szerző: Kárpáti János
