Vesszenek a lipótok – Szénási Sándor jegyzete
10/06/2020 18:29
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Angliában Edward Colston 17. századi rabszolgakereskedő szobrát döntötték le, Belgiumban pedig II. Lipót királyét, aki a belga-kongói kegyetlenkedésekről vált hírhedtté. Utóbbi esetében száz évig tartott, amíg a nemzeti lelkiismeret költségszámításában a „tartozik” rovat fontosabb lett, mint a rövidtávú haszonnal dolgozó „követel”. Magyarországon is el kellene ezt a számítást végezni. Szobrokkal, meg élőkkel is.
Banksy, a brit street art neves képviselője, aki amúgy szeret szellemként viselkedni, fizikai mivoltában rejtőzködni és csak sátoros ünnepeken megszólalni, most szöveggel tett fel egy képet az instára. A bristoli szobordöntést látjuk rajta, azt a pillanatot, amikor Edward Colston XVII. századi rabszolgakereskedő szobrát ledöntik. Furcsa kép, a tüntetők mintha magukra rántanák a szobrot, de Banksy elmagyarázza, mit akar. Colstont kihalászná az Avon folyóból, visszatenné a talapzatra, kötelet fonna a nyakába, amelyet a tüntetők életnagyságú bronzszobrai fognak és húznak. A folyóba fojtás helyett a megdöntés pillanatát lehetne majd látni a most üres talapzaton.
Ez az ötlet, írja Banksy, azokat is kielégitené, akiknek nem hiányzik a rabszolgakereskedő, és azokat is, akinek igen, de akik persze nem a rabszolgaságot pártolják, hanem arra emlékeznének, hogy Colston rengeteget költött Bristolra, felvirágoztatta a várost. Ezzel együtt, tesszük hozzá mi, Banksy szobra a kereskedő aláhullását ábrázolná. Arra emlékeztetne, hogy valaha megdönthetetlenül állt itt.
Az egyik kommentelő megjegyezte, hogy náluk Belgiumban épp II. Lipót szobrát verték le. A király a mai Kongó területét saját ültetvényeként kezelte, szinte a teljes lakosság neki gyűjtötte a gumit és az elefántcsontot. Húsz év alatt a gyilkos munka és a kegyetlenkedések miatt a népesség a felére fogyott.
Mit tesz isten, a pénzből II. Lipót is városokat virágoztatott fel, palotákat épített, majd az épületeket és magánvagyona nagy részét az államra hagyta.
Szobrot kapott ő is, bár, mondták, megítélése ellentmondásos. Száz évig tartott, amíg a nemzeti lelkiismeret költségszámításában a „tartozik” rovat fontosabb lett, mint a rövidtávú haszonnal dolgozó „követel”.
Magyarországon is el kellene ezt a számítást végezni. Szobrokkal, meg élőkkel is.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2020. június 10-i adásában hangzott el. Címlapi képünk illusztráció, II. Lipót egy másik, brüsszeli szobra látható rajta, vörös festékkel leöntve. Itt pedig Banksy említett bejegyzése:
