Visszatér-e Budapest az európai fősodorba, vagy a mostaninál is jobban közeledik majd Moszkvához és Pekinghez?

A magyar parlamenti választások április harmadikára történt kitűzéséről szóló Reuters-beszámoló szerint szorosnak ígérkezik a verseny Orbán Viktor nacionalista miniszterelnök, Európa egyik legrégebben hivatalban levő vezetője, a bevándorlás ellensége és a vele szemben most első ízben egyesült ellenzék között. A hírügynökség kiemeli, hogy az 58 éves kormányfő, aki 2010-ben földcsuszamlásszerű győzelemmel került hatalomra, sajátos jellegű, úgynevezett "illiberális demokráciává” változtatta az országot, ahol szorosabb ellenőrzés alatt tartja a médiát és a civil társadalom csoportjait, és ezzel Budapest összetűzésbe került az Európai Unió brüsszeli központjával. A szavazók arról fognak dönteni, hogy folytatódjék-e a nemzeti szuverenitás, a családi adókedvezmények, a hagyományos keresztény értékek támogatása, a bevándorlással és az LMBTQ-jogokkal való szembenállás politikája, vagy pedig újra kell rendezni a dolgokat, az ellenzék által a demokrácia és a jogállamiság eróziójának mondott jelenségek miatt - írja a Reuters.

A hatpárti ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, Márki-Zay Pétert hétgyermekes katolikus konzervatívként mutatja be a tudósítás, és megírja róla, hogy 2018-ban megválasztották Hódmezővásárhely polgármesterévé, véget vetve a városban a Fidesz 18 éven át tartó uralmának. Miután a határkerítés megléte másodlagos kérdéssé fokozta le a bevándorlást, az ellenzék az identitáspolitikai kérdések helyett inkább az olyan húsbavágó, megélhetési kérdésekre összpontosít, mint például a világjárvány nyomán szárnyaló infláció - olvasható a beszámolóban. Márki-Zay azt állítja, hogy ő képes összefogni a változásra elkeseredetten vágyó szavazók széles spektrumát, az viszont kihívást jelent számára, hogy egyben tartsa a szövetséget alkotó hat pártot - jegyzi meg a Reuters. Kitér a hírügynökségi jelentés arra is, hogy a választással egyidőben választ várnak négy, a kormány által feltett, LMBTQ-vonatkozású kérdésre. Orbán és a Fidesz azt állítja, hogy a népszavazás a gyermekek megvédését célozza a homoszexuális és transznemű hatásoktól, emberi jogi és LMBTQ-szervezetek azonban közös közleményben hangsúlyozták: a referendum tárgya sérti az LMBTQ-emberek méltóságát, velük szemben gyűlöletet és diszkriminációt szít, ezért arra szólítják fel a magyarokat, hogy érvénytelen szavazatot adjanak le a referendumon - írja a Reuters.

A Politico című amerikai portál európai kiadása a választás kiírásáról szóló cikkében úgy fogalmaz: az erőpróbától azt várják, hogy eldöntse, visszatér-e Budapest az európai fősodorba, vagy a mostaninál is jobban közeledik majd Moszkvához és Pekinghez. A cikk felhívja a figyelmet arra is: a választások közeledtével a kormány megemelte a közmunkások bérét, növelte a nyugdíjkifizetéseket, befagyasztotta a jelzáloghitel-kamatokat, és feljebb vitte a minimálbért. Az ellenzék eközben a koronavírus-járvány kormányzati kezelését bírálja, és a korrupció elleni fellépést ígéri.

A jobboldali szellemiségű, párizsi Le Figaro - részben az AFP francia hírügynökség információira támaszkodva - arról ír: hívei a stabilitás, a nemzeti érdekek és a keresztény identitás védelmezőjét látják Orbán Viktorban, aki lengyel partnereivel együtt hevesen bírálja az Európai Unió politikáját, és ezzel a magatartásával kiérdemelte Donald Trump volt amerikai elnök teljes támogatását. A cikk megszólaltatja Mikecz Dánielt, a Republikon Intézet elemzőjét, aki szerint az ellenzéknek, azzal, hogy félretette belső megosztottságát, reális esélye van a sikerre, de ha ez az úgymond „csodafegyver” nem működik, akkor a Fidesz ellenfelei várhatóan mély válságba süllyednek.

Végül néhány mondat arról, hogy Lendvai Pál a kazahsztáni események világpolitikai összefüggéseiről ír a bécsi Der Standardban. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy az orosz haderő aktivitást mutatott vagy mutat Grúziától és Hegyi-Karabahtól Szíriáig, illetve Líbiáig. A csapatok villámgyors Kazahsztánba küldése a húsz éve hatalmon levő Vlagyimir Putyin azon eltökéltségét jelzi, hogy az úgynevezett „közel-külföldi” térségben nem enged második Ukrajnát, és kész katonai segítséget is nyújtani a veszélybe került autokratáknak, legyen szó akár a belarusz Lukasenkáról, akár a kazah Tokajevről. Ezzel az ingatag rezsimeket moszkvai gondnokság alá helyezi - figyelmeztet Lendvai.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.