Volt miniszter Varga Zs. szavairól: Teljesen értelmetlen puccsal riogatni

Varga Zs. András, a Kúria elnöke arról beszélt egy múlt heti konferencián, hogy „alkotmányos puccs megtervezése folyik”, az alaptörvény „megtörése” pedig a szuverén magyar állam megtörését jelentené. Nem konkretizálta, hogy mire utal, de vélhetően arra a diskurzusra célzott, amely arról szól, hogy hozzá lehet-e nyúlni az egypárti Alaptörvényhez, ha az ellenzék győz 2022-ben, de nem kétharmaddal. Az alaptörvényt védelmezni kell a támadásokkal szemben – mondta Varga, aki azzal keltett feltűnést, hogy ítélkezési tapasztalat nélkül nevezték ki a Kúria élére.

Forgács Imre közigazgatási szakember, volt igazságügyi és rendészeti miniszter azt mondta: az alkotmányos puccs fogalma a médiában nagyon jól hangzik, de nem tudja, mit jelent. Talán nyilatkozót kellene megkérdezni, hogy mire gondol, amikor ilyesmivel riogat. A hétköznapi szóhasználat szerint aki puccsra készül, az bűncselekményt követ el, de hatályos Btk.-ban nem szerepel az alkotmányos puccs tényállása. Az az viszont benne van, hogy bárki büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet az elkövetés idején a törvény büntetni rendelt. Tehát – ismételte meg – az elnök úrtól kellene megkérdezni, mire gondolt.

Szerinte a közjogi vita túlságosan leegyszerűsödött a kétharmad meglétére vagy hiányára.  Ha már a kormánypárti oldalon ennyit beszélnek róla, azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy a kétharmadnyi parlamenti mandátum mennyiben jelent valódi kétharmados többséget. A választójogi törvény mindig is aránytalan volt, és a Fidesz ezt csak tovább torzította. A puccsot emlegetőknek arra is kellene mondaniuk valamit, hogy 45 százaléknyi szavazattal is kétharmadot lehet szerezni – jegyezte meg.

Forgács Imre nagyon fontosnak tartja a vitát, amely arról szól, hogy mit lehet tenni a sokak által remélt 2022-es ellenzéki választási győzelem esetén, ha nincs alkotmányozó többség. Sok javaslat megfogalmazódott, és abban nem lát semmi problémát, hogy erről nyilvános vita folyik. Több mint harminc évvel ezelőtt az ellenzéki kerekasztal-trágyalások célja ugyanaz volt, mint most, hogy a demokratikus átmentet ne veszélyeztessék a szélsőséges indulatok, és az ellenzéki pártok elképzeléseinek ismeretében dönthessenek a választók arról, hogy kire voksolnak 2022-ben. Úgy gondolja, ez a vita maga a lényeg, fontos, hogy erről beszélnek, és teljesen értelmetlen riogatni „puccsal meg polgárháborúval”. Jóllehet, ezt a nyilatkozatot nem akárki tette, mégsem érzi annyira fontosnak, hogy ennél nem leragadjunk.

De akkor melyek az igazi kérdések?

Szerinte az a legfontosabb, hogy „a NER felszámolása egész Európa ügye”, az EU összes tagállamának közös felelőssége. A történelemben adódnak rendkívüli helyzetek, amikor a civilizált országoknak új jogi megoldásokat kell keresniük, hogy megvédjék magukat „a barbársággal szemben”. Európa is kezd ráébredni arra, hogy jogi eszközökkel is fel kell lépni az autokraták ellen, „nem elég a ráolvasás”. Szükség van uniós pénzügyi szankciókra, és ez lassan már a végrehajtás fázisában van. Új jogi fogalmakra is szükség van, ő ilyennek tartja a „jogalkotással való visszaélést”, amivel a Fidesz „jó tíz éve üzemszerűen foglalkozik”, vagy „a jogállam felszámolását” valamelyik tagállamban. Akár a következő uniós szerződésmódosítás napirendjére is lehetne tűzni ezeket.

Az EU-n belül is komoly vita van a pénzügyi szankciók és a jogállamiság összekapcsolásáról, de az Európai Parlament határozottan küzd és szorítja az Európai Bizottságot arra, hogy lépjen végre. Utóbbi már elkészítette azt a forgatókönyvet, amely alapján várhatóan már az őszi hónapokban elkezdődnek ezek a vizsgálatok, és nem tartja reménytelennek, hogy a jövő tavaszi magyar választások előtt megtörténnek az első lépések.

A a melegellenessé áthangolt pedofiltörvényről azt mondta: arra az EU történetében nem volt még példa, hogy 17 ország vezetői elítélően nyilatkotznak egy másik tagállam jogalkotásáról. Ez skandalum – fogalmazott.

Arról is beszélt, hogy a 2011-es Alaptörvény beiktatását semmilyen konzultáció nem előzte meg, és a tartalmát már a megjelenés évében bírálta a Velencei Bizottság és az Európai Parlament, amely fel is szólította a Bizottságot már abban az évben, hogy vizsgálja meg, összeegyeztethető-e az EU-s joggal. Ezekben az ügyekben a magyar ellenzék szerinte számíthat az EU-ra.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Beliczay László