Zacher nem lát baromi nagy válságot, vannak még kapacitások az egészségügyben

Új ablakban

2021. december 03. Megbeszéljük-részlet / Interjú, Zacher Gábor - 2021.12.03.

16:59

00:00

Zacher Gábor toxikológust, mentőorvost a hatvani kórházban értük el. Azt mondta: nincs fennakadás, az ágykihasználtság 60 százalék körüli lehet. Tapasztalatai szerint ugyan nem vidáman és mosolyogva, de „a rendszer most működik”. Vannak még kapacitások, nincsenek telt házak az intenzív osztályokon és a covid-osztályokon. Nem lát „baromi nagy válságot”, nem ért egyet azzal, amit Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő mondott, aki szerint már összeomlott az egészségügy. Nincs még akkora megterhelés, mint a harmadik hullám csúcsán, és remélik, nem is lesz.

Természetesen vannak betegek, nem kevesen, de például pénteken is jó pár embert haza tudtak engedni. De arról is beszélt, hogy ha csökkenő tendenciát látunk a statisztikában a lélegeztetett betegek számában, annak kisebb százaléka az, akit le lehet venni a lélegeztetőgépről, és nagyobb százalék az, akit sajnos elveszítenek. Emlékeztetett rá, hogy most már csak azokról szolgáltatnak adatot, akiket úgymond invazívan lélegeztetnek. Műsorvezetőnk felidézte, hogy a harmadik hullám csúcspontján egy kórházigazgató azt mondta, a lélegeztetőgépre tett betegek 85-90 százaléka sajnos nem éli túl. Most egy picivel jobb a helyzet, de „nem mondhatunk olyan eredményeket, hogy ez itt 40-50 százalékos” – fogalmazott Zacher Gábor.

Amit most bedobnak, az nem sokat mond

Úgy folytatta: „békeidőben”, amikor nincs pandémia, egy intenzív osztályon általában 20 százalékos halálozási arány szokott lenni, hiszen oda kerülnek a legsúlyosabb betegek. Ráadásul most kettébontják az intenzív osztályokat, az egyik része kifejezetten a koronavírus-fertőzötteknek van fenntartva, a másik tőlük izolálva a többieknek, a személyzet sem cserélődik. Kiemelte: az lenne az igazi adat a leterheltségről, ha meg lehetne tudni, hogy összesen hány intenzív ágy van, ebből mennyi foglalt, a betegek közül mennyi a covid-intenzíves és a „tiszta” intenzíves, és hányan vannak lélegeztetőgépen. Közölte: az, hogy odadobnak egy ötszázhuszonvalahányas számot, az az intenzíves leterheltségről önmagában nem sokat mond. Hangsúlyozta az adatok nyilvánosságra hozatalának fontosságát az összeesküvés-elméletekre is tekintettel.

Oltatlanok: hasonló adat, mint a kamaránál

Náluk – ez „csak a kis kórházuk statisztikája” – a betegek körülbelül 75 százaléka nem vett fel semmilyen oltást. Vannak kétszer oltottak, 10-15 százalék, de ők a másodikat többnyire 6 hónappal ezelőtt kapták, így már nem nagyon számítanak védettnek. (Műsorvezetőnk megjegyezte: az orvosi kamara felmérése is hasonló arányokról számolt be az intenzíves betegeknél.) Talán attól félhet a kormány, mondta Zacher, hogy ha részletes adatokat adna az oltásokról, akkor kiderülne, hogy „A, B, C vagy D oltás” – szándékosan nem mondott neveket – mennyire ad biztonságot. A meghosszabbított oltási héttel szakmai szempontból nagyon egyetért, csak jó lett volna, ha nem november végén, hanem mondjuk szeptemberben elindítják. Sok embernek azért vélhetően nem ment olyan egyszerűen az internetes regisztráció, mint a tévéreklámban – fűzte hozzá.

Halálozási arány

Műsorvezetőnk megkérdezte, hogy miért lehet megint nagyon magas a magyar halálos áldozatok száma például Ausztriához, Csehországhoz képest. Zacher Gábor szerint ehhez figyelembe kell venni, hogy a magyar lakosság egészségi állapota az EU-ban az egyik legrosszabb. A megelőzhető betegségek és a daganatos betegségek szempontjából elsők vagyunk. Említette a rizikófaktorok között az elhízást, a cukorbetegséget, a dohányzást, az alkoholt („bárcsak a magyar futball állna olyan jól, mint ahogy a magyar alkoholisták teljesítenek” – jegyezte meg). Szerinte ezért is van, hogy az egymillió lakosra jutó halálozás szempontjából ilyen súlyos a helyzet, a világon az ötödik legrosszabbul áll Magyarország. Egyébként érdekes, hogy ezt nem kommunikálják – tette hozzá.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.