Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.
A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.
Csak a NATO tudja meghúzni a vörös vonalat Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, ezért csak az ő közbeavatkozásával menthetőek meg további életek. A hágai büntető bíróság viszont nem fogja tudni elszámoltatni, mert az orosz kormányzat nem fogja kiadni Putyint. Egyelőre nincs esély arra, hogy az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország elnökét valaki megállítsa vagy likvidálja. Csernyánszky Judit interjúja Inna Melnyikovszka és Volodimir Kulikov ukrajnai egyetemi tanárokkal, a CEU bécsi intézetéből.
Az orosz-ukrán háború gazdasági hatásairól, a magyar lehetőségekről, a nyugati szankciók következményeiről, a pénzpiaci helyzetről kérdeztük Csillag István közgazdászt, jogászt, az egykori Medgyessy-kormány gazdasági és közlekedési miniszterét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúja nem csak az ukránoknak, hanem az oroszoknak is súlyos traumát okozott. Egyfelől sokan úgy érezhetik, hogy a Kreml agressziója miatti szankciók azokat is büntetik Oroszországban, akik cseppet sem támogatják az Ukrajna elleni katonai inváziót, másrészről meg olyanok is kárvallottjai a történteknek, akiket a Putyin-rezsim korábban elüldözött. Velük is találkozott Hardy Mihály, a Klubrádió főszerkesztő riportere Budapesten.
Az Egységben Magyarországért ellenzéki szövetség miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter a héten programot hirdetett – mennyire lesz alkalma ezt megismertetni a választókkal és mennyit számít a program, különösen akkor, amikor minden kiszámíthatatlanul gyorsan változik a háború miatt, ráadásul az állampárt minden erővel rágalmakat és hazugságokat terjeszt közpénzből az ellenzékről. Keszthelyi András politikai tanácsadóval beszégettünk.
Milyen forgatókönyvek léteznek az orosz-ukrán háború kimeneteléről? Mi tudható ebben a pillanatban az adott helyzetről? – a telefonnál Radnóti András, a Millennium Emerging Europe ügyvezetője volt.
Az orosz-ukrán háború alaposan megbolygatta Orbán politkáját, hisz 180 fokos fordulatot vett az elmúlt 12 évhez képest, tekintve az Unióhoz való viszonyát és Putyinnal való jó barátságát. A kormányzati propaganda, illetve a kormányhoz lojális média pedig dezinformációs nyomvonalon halad, menti a menthetőt, hisz küszöbön a választás. Tóka Gábort, a Vox Populi választási ésközvélemény-kutatási blogjának szerkesztőjét, a CEU vezető kutatóját kérdeztük erről.
Segélyszervezetek becslése szerint több mint 130 ezren menekültek eddig Ukrajnából Magyarországra – ez a szám közelít a 2015-ös, 160 ezresre becsült tömeg mértékéhez. Akkor az állam leépítette a korábban uniós pénzekből is kifejlesztett menekült ellátó rendszert, így ma teljes egzisztenciális és jogi káoszba érkeznek a kibombázott, vagy a háborútól rettegő ukrajnaiak, és az ott élő külföldiek. A kormány mindenre kiterjedő segítséget ígér, a valóságban azonban önkéntesekre, segélyszervezetekre és a kivéreztetett önkormányzatokra marad a helyszíni munka és számos megoldhatatlannak látszó feladat. Józsa Márta riportja.
Orbán Viktor magyat miniszterelnöknek el kell döntenie, hogy melyik oldalra áll: marad Vlagyimir Putyin orozs elnök mellett vagy az Európai Uniót választja. Egyebek mellett erről is beszélt a Klubrádiónál tett látogatása során az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője, Iratxe García-Pérez. Elmondta: az Európai Unió mindaddig nem folyósíthat segélyeket és támogatást Magyarországnak, amíg az Orbán-kormány nem vezet be komoly jogállamisági reformokat. A spanyol politikust Hardy Mihály kérdezte magyarországi látogatása idején.
Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.
A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.
Ha a Putyin-párti médiának hiszünk – és ebből Magyarországon bőven van –, a Kreml a gerjesztett ukrajnai válságban sikerrel osztotta meg a Nyugatot, bizonyította be kétszínűségét, és alázta meg azzal, hogy hiába kilincselt Moszkvában több tucat nyugati vezető, nem jutottak semmire. Egy kicsit objektívabban nézve: hogyan vizsgázott eddig a válságban az Unió, a NATO, Amerika és általában a Nyugat? Hegedüs Dániel, a German Marshall Fund elemzője volt a vendégünk.
Milyen erővel bírhat a parlamenti választáson a tájékozódásukban nem korlátozott, és nem manipulált emberek szabad akarata? Egyáltalán vannak-e ilyen emberek a kevés kivétellel a rezsim által megszállt médiatérben? Jól működő demokráciák esetében egyáltalán mi számít illetéktelen külső beavatkozásnak? Ezekről a kérdésekről volt szó egy budapesti szakmai megbeszélésen. Kárpáti János beszámolója.
Senki nem számított arra, hogy a pedagógusok nem törődnek bele a múlt pénteki kormányrendeletbe, amely lényegében megtiltja a sztrájkot. Van, aki polgári engedetlenségnek; van, aki vadsztrájknak nevezi; van, ahol magányos ellenállást látunk; van, ahol 50 ember állt össze. A szakszervezetek ebben hivatalosan nem vesznek részt, de a háttérből támogatják őket. Józsa Márta körképe.
Két héten belül elindulhatna a jogállamisági eljárás Magyarország ellen az Európai Bíróság döntése után – ezt mondta Tineke Strik holland és Daniel Freund német európai parlamenti képviselő a Klubrádió stúdiójában járva. Mindketten attól tartanak azonban, hogy a folyamat hosszan elhúzódik, az Európai Bizottság első reakciója legalábbis kételyeket ébreszt. Csernyánszky Judit interjúja.
Akár egy tárhely-szolgáltatót is rá lehet venni arra egy új uniós szabályozás alapján, hogy töröljön jogsértő tartalmakat. Ez azonban semmire sem jó, állítja Polyák Gábor médiajogász. Aki rosszindulatú tartalmat akar közzé tenni, az továbbra is könnyen megteheti, és rákenheti a felelősséget olyanokra, akiknek semmi közük az egészhez.
Február 12-én indul a 2022-es országgyűlési választás kampánya. Azt világosan látjuk, hogy nem tudunk megnyitni gyakorlatilag semmit mondjuk a YouTube-on anélkül, hogy ne kelljen végignézni egy ilyen-olyan politikai reklámot. Azt azonban, hogy hogyan alakította át az életünket és a politikai befolyásolhatóságunk rendszerét a technológia, nem biztos, hogy értjük is. Gondoljunk csak a Pegasus-ügyre. Politika a jövőben címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést az Athenaeum Kiadó és a Republikon Intézet. az ott elhangzottakat Józsa Márta foglalta össze.
Kedves és joviális ember az általános Göncz Árpád-ábrázolás, azonban sokkal kevesebb szó esik arról, hogy az ő elnökségi ideje ma már a magyar politika aranykorának látszik. Miért volt korszerű államférfi, hogyan hitelesítette egész életútjával az elvhű és karakteres politikus eszményét? Vágvölgyi B. Andrással emlékeztünk meg Göncz Árpád születésének 100. évfordulójáról.
Természetesnek vesszük a liberalizmust, mert abba születtünk bele – véli Stephen Holmes, amerikai jogprofesszor. Azonban tudnunk kell, hogy az emberiség történetében csak egy kis pont. A liberalizmus az illiberalizmus ellenében született meg. Tehát ha ezek történetét hasonlítjuk össze, sokkal nagyobb tudásunk és múltunk van illiberalizmusból, mint az ellentétéből. Erről volt szó egy nemzetközi konferencián, amelyen az illiberalizmus hiánypótló tanulmánykötetét mutatta be Michael Ignatieff a CEU egykori rektora, valamint Shalini Randeria, a CEU jelenlegi rektora, valamint Bruszt László, a budapesti Demokrácia Intézet igazgatója. Csernyánszky Judit riportja.
Békemisszió jégtörőhajóval – vajon mit intézett Moszkvában Orbán Viktor és mi lehet az orosz-ukrán konfliktus hátterében? Interjú egy volt moszkvai nagykövettel.
Előkerül a kockás ing – a hétfői tanársztrájkra válaszul a hatalom elővette kedvenc tárgyalóeszközét, a megfélemlítést.
Reakció a reaktorépítésekre – vajon mennyire tekinthető zöld energiának a hagyományos atomerőmű?
A lengyeleknél nem lehet a szőnyeg alá söpörni az ottani Pegasus-botrányt – erről nyilatkozott a Klubrádiónak a volt lengyel ombudsman, Adam Bodnar.
Az ellenzék kérése ellenére Orbán elmegy Putyinhoz látogatóba, noha ez a békebeli gesztus nyilvánvalóan az Európai Unió több vezetőjének sem tetszik. Brüsszel amúgy közölte, hogy áprilisig nem lesznek pénzügyi szankciók Magyarország ellen. Vasali Zoltánnal, az IDEA Intézet elemzőjével beszélgettünk.
Egy éve került a Kúria élére Varga Zs. András, aki ugyan az eredeti feltételeknek nem felelt meg, tudniillik nem volt bíró, de egy rászabott törvénymódosítás mégis a székébe segítette. Mit mutat a működése? Hacsi Gáborral, az Amnesty International Magyarország jogi munkatársával beszélgettünk.
Az ukrán-orosz konfliktus bármelyik pillanatban drámai fordulatot vehet. Ljubov Nepop hazánkba akkreditált ukrajnai nagykövetet kérdeztük a pillanatnyi helyzetről, Ukrajna készenléti állapotáról, Orbán Viktor moszkvai útjáról, az Északi Áramlat 2 körül kialakult ellentmondásokról, amelyek Európa energiaellátást súlyosan befolyásolják. A helyzet bizonytalanságára jellemzően az interjúhoz nehéz volt megfelelő időpontot találni, de a nagykövet eltökélt volt abban, hogy véleményét elmondja Csernyánszky Juditnak.
Hogyan lehetne kitörni a rendszerszintű korrupcióból? A Transparency International kerekasztal-beszélgetésben elemezte az elmúlt tíz évet és a közállapotokról szóló Fekete Könyv második kötetét. Józsa Márta összefoglalóját hallhatták.
Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.
A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.
Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.
A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.
Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.
A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.
Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.
A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.
Ha győz az ellenzék, 12 év után másik országot látunk majd, de az nem lesz békés, sőt rossz lesz, mondja Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző, alkotmányjogász. Mi a különbség két rossz között?
350 milliárd forint értékű állami beruházásokat állít le a kormány, egyedül novemberben 1000 milliárddal nőtt ugyanis a hiány, ami amúgy is évtizedes rekordokat dönt. Ennek fényében mit lehet tudni a jövő évi költségvetésről úgy, hogy az eddigi is alig átlátható volt?
Az engedélyező hatóság addig húzta az időt, amíg az ellenzék által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtésének elkezdése nem esett az ünnepekre. Nehéz lesz az aktivisták helyzete, bár a támogató aláírások azért már vidéken is gyűlnek. Józsa Márta riportja.
Egyes, baloldalról jövő értékelésekkel szemben a Macron-Orbán találkozó közelebb hozta a két politikust, több dologban is szövetségesek lesznek, például az atomenergia, vagy a migráció kérdéseiben, bár a francia elnök azt is mondta, híve a jogállami mechanizmusok használatnak. Az EU Magyarországgal foglalkozó jelentéstevőjét, Gwendoline Delbos-Corfieldet kérdeztük a francia uniós elnökségről is. Csernyánszky Judit interjúja.
Ki és miért hagyta megbukni Völner Pált? Tényleg beáldozták, vagy nem volt más választás, mint feladni az államtitkárt? Erről és más korrupciós ügyekről is beszélgettünk Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel.
Lesznek-e kézzel fogható eredményei a Washingtonban szervezett, kétnapos, pénteken befejeződött Demokrácia Csúcsnak? Miért nem hívta meg Biden elnök Orbán Viktort a rendezvényre illetve milyen következményei lesznek ennek? - erről kérdeztük az egykori államtitkárt, a Carnegie Alapítvány egyik szakértőéjt, Steven Feldsteint, illetve a German Marshall Alapítvány másik elemzőjét, Laura Thortont Washingtonban. Csernánszky Judit összeállítása.
Megbeszéltük a hét eseményeit Gáti Júliával, Korpás Krisztinával és Bolgár Györggyel.
Ha azt mondom: Kishantos, talán még beugranak a képek, ahogy gazdák próbálnak szembemenni a hatalom eszetlen pusztításával – jó rég volt, de csak most ért véget harcuk a bíróságon, és képzeljék, győztek.
Aztán szó volt a Pegasus-ügyről, arról is, hogy az oltásellenesekből mára politikai erő lett és természetesen a gyermekvédelminek titulált népszavazás mellett sem mehettünk el.
Végül pedig ki- és átbeszéltük a hét eseményeit újságíró kollégáinkkal, Rab Lászlóval, Józsa Mártival és Bolgár Györggyel.
Mekkora a nemzetközi érdeklődés az ellenzék miniszterelnök-jelöltje iránt? Szó van-e amerikai látogatásról, igaz-e, hogy az ellenzék az előválasztás óta csak ül a babérjain, nem aggályos-e, ha a Fidesz propagandának csupán az irányát változtatják meg, nem a tartalmát? Interjút hallhattak Márk-Zay Péterrel.
A társadalomnak vannak értékei, van értéktudata, politikailag viszont nagyon megosztott. Mindenesetre a maga gyanakvó módján szeretne hinni a politikának. A CEU politológusa gondolja ezt. Tóka Gáborral beszéltünk az ő blogbejegyzései és a Hvg cikke alapján a választói mentalitásról.. .
Azt az igazságot, hogy a forradalom felfalja gyerekeit, ma és nálunk úgy kell mondani, hogy a fülkeforradalom győztesei könnyen egymás zsákmányállatai lehetnek a piacon, bár a magyar piac a politika miatt csak egy torz képződmény. Folyik egy tőkekoncentráció?
A kormány egy héttel meghosszabbítja az oltási kampányt, december 5-ig lehet regisztráció nélkül vakcinához jutni. A résztvétel kétségkívül tömeges, mint sokan nem az oltástól, hanem a regisztráció nehézségeitől tartottak volna, de hát ez is csak korlátozottan lehet igaz. Józsa Márta összeállítása..
A népességnyilvántartás és a lakcímnyilvántartás komoly állami és pártérdekeket érinthet – állítja Tóth Zoltán választási és önkormányzati szakértő, aki szerint az új szabály, amely lehetővé teszi, hogy valaki olyan helyre jelentkezzen be, ahol nem is él, szabad utat nyújt valóban a választási turizmusnak.
A magyar gazdaság sok veszélynek van kitéve, a termelékenység és a hatékonyság nőtt az elmúlt években, az EU-s támogatások elmaradása visszavetheti a gazdaságot, amelyet ráadásul komoly infláció is sújt. Ráadásul a választások előtt a kormány komoly költekezésbe kezdett. Mellár Tamás közgazdász, független országgyűlési képviselővel beszélgettünk.
A Facebookra úgy kell tekinteni, mint egy államra, ezért így is kell szabályozni. Erre is jutottak a Political Capital a digitális világ szabályozásáról szóló konferenciáján. Pásztor Emesét, a TASZ projektvezetőjét, a konferencia egyik résztvevőjét kérdeztük.
Türelmetlen a kormány, sajtóhírek szerint nem várja ki, hogy döntsön az Alkotmánybíróság a Kúria által elkaszált népszavazási kérdésről. Az eredetileg öt pontos, úgynevezett gyermekvédelmi referendum egyik tételéről van szó, pedig két hete még alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a bírósági döntés ellen. A hír a Magyar Nemzet online kiadásban jelent meg először, aztán onnan eltüntették, de mi lehet az ügy hátterében? Józsa Márta riporter összeállítása.
Európaiak között – egy európai. Mit hozott Márki-Zay Péter brüsszeli látogatása?
A magyar közmunkaprogram, mint politikai fegyver – milyen összefüggéseket találtak a kutatók?
Robbanásveszély a lengyel-belarusz határon – vajon elkerülheti-e Európa a közelgő katasztrófát?
Indexen a Transindex? – tényleg nagy árat kell fizetniük a szakmai függetlenségükért a kolozsvári magyar újságíróknak?
A Hetes Stúdióban megbeszéltük, mit is mondott pontosan Kósa Lajos a Pegasus-ügyről: Vadai Ágnes, a Honvédelmi Bizottság DK-s tagja volt a vendégünk.
Szó volt arról, hogy szakított a kormány azzal az elgondolással, miszerint regisztrációhoz költi az oltás beadását. November 22-től kezdődik az a hét, amikor bárki bármilyen oltást megkaphat akkor is, ha csak úgy beesik az ajtón. Józsa Márta riportja.
Demeter Szilárd, a PIM, illetve PIÜ, azaz PKÜ, jobban mondva az MKA vezére (nem csoda, ha elveszünk a részletekben) nevéhez nemcsak a kultúrharc, hanem a kultúrához köthető vagyonelemek jelentős bővülése is közhető már. Halmai Róberttel, a Momentum kultúrpolitikusával próbáltuk kibogozni a szálakat.
A hét két legfontosabb nemzetközi eseménye a G20-ak római találkozója és a glasgow-i klímacsúcs volt, ezekről beszélgettünk külföldi elemzőkkel - Csernyánszky Judit riportja.
Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.
A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.
Marine Le Pen látogatása Orbánnál a vonakodás hosszú szakaszát követte, a magyar kormányfő ugyanis egy darabig nem akart a francia Nemzeti Gyűlés elnökével közösködni. Le Pen azt mondta, ő itt nem klónokat, hanem szövetségeseket keres egy erős új frakcióhoz az Európai Parlamentben. Hegedűs Dániel külpolitikai szakértővel, a German Marshall Fund elemzőjével beszélgettünk.
Európa, mondhatni, frászban várta, hogy mi lesz télen az elmaradó gázszállítások, és brutális áremelkedések után: a dolgot sokan az Északi Áramlat 2 még nem teljes engedélyezésével kötötték össze. De Putyin most engedett, a lekötött gáz jön, az ár beszakadt. Mi történt? Holoda Attila energetikai szakértőt kérdeztük.
A Magyar Nemzeti Bank által publikált adatok szerint a lakosság hónapok óta hat százalék körülinek érzékeli az inflációt. Ez körülbelül egy százalékkal magasabb, mint a jegybank prognózisa. A legnagyobb növekedés az üzemanyagárak elszállása miatt van, de az élelmiszerért, különösen alapcikkekért is jóval többet kell fizetni mint egy évvel , vagy akárcsak egy hónappal ezelőtt. Józsa Márta a lakosság tényleges érzékelésére volt kíváncsi, és elment néhány piacra hétvégi bevásárlásra.
Bekeményített az Európai Bíróság Lengyelországgal szemben és napi 1 millió eurós büntetést szabott ki rá, mivel nem teljesítette a bírói "fegyelmi kamara" megszüntetését előíró határozatot. Mindez történt azok után, hogy a lengyel alkotmánybíróság felülbírálta az uniós jogot és kimondta a lengyel alkotmány primátusát. Két olyan lengyel jogkutatót kérdeztünk meg minderről, akik már nem a hazájukban dolgoznak, de a hazájukért és a független igazságszolgáltatásért. Csernyánszky Judit összeállítását is hallhatták.
És megbeszéltük a hét eseményeit, György Zsomborral, a Magyar Hang főszerkesztőjével és Rab Lászlóval, a Mozgó Világ lapszerkesztőjével és Bolgár Györggyel.
Október 23-án rendhagyó, ünnepi adást készítettünk, kollégáink segítségével élőben közvetítettük, hogy mi történt a fővárosban. Kapcsoltunk a CÖF-ös Békemenetre, elmondtuk, mi volt a másik vonuláson, a Kétfarkú-békemeneten, valamint élőben beszámoltunk az ellenzéki nagygyűlésről.
Megbeszéltük a hét eseményeit a második órában Kovács Zoltánnal, Bohus Péterrel és Bolgár Györggyel.
A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.
Visszavonta a kormányzat az tesztrendeletet. A háziorvosoknak nem kell, saját zsebből tesztelniük a covidgyanús pácienseket. Interjút készítettünk Komáromi Zoltán háziorvossal, a DK politikusával.
Mennyire befolyásolják a közvélemány-kutatási eredmények Dobrev Klára és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltek párviadalát az ellenzéki előválasztás második foirdulójában? Megkérdeztük Marián Béla közvéleménykutatót.
Nálunk járt a Klubrádióban Clément Beaune francia külügyi államtitkár. Hardy Mihály készített vele interjút.
Csenyánszky Judit Zarifa Ghafarival, a világ száz legbefolyásosabb asszonya egyikével készített interjút. Ghafari Afganisztánban volt polgármester, és megkapta a Bátor Nő elismerést is.
Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a Hetes Stúdió című műsorunak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.
A hét fontos eseményeit Berecz Annával, Józsa Mártával és Bolgár Györggyel beszélte meg Dési János.
A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.
Megbeszéltük, hogy mennyiben módosíthatja az előválasztás második fordulójának lebonyolítását Karácsony Gergely visszalépése.
Szó volt arról is, hogy lesz-e különösebb következménye az offshore-lovagokra nézve a héten nyilvánosságra került Pandora-iratoknak.
Betonkatlanná válhat a Balaton, a Velencei-tó a kiszáradás szélén, de ez nem zavarja a NER-közeli befektetőket, akik jellemzően csak a saját tulajdonukkal törődnek. A Balaton Szövetség vezetője a héten kongatta meg a újra vészharangot, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kádár-korszakban épült közművek nem bírják el az új, megalomániás beruházásokat. És minthogy a tavaink – például a Velencei-tó is – vonzzák a pénzt – félő, hogy az egyszerű nyaralók egyre kevesebb helyre tehetik be a lábukat. Józsa Márta készített összeállítást a témában.
Csernyánszky Judit Marc Lazarral, a Politika Tudományok Francia Intézetének professzorával beszélgetett arról, hogy mennyire fogja meghatározni az Unió jövőjét az Európa-szerte elterjedt populizmus, állnak-e Orbán érvei a föderalistákkal szemben, folytatódik-e Európa kettéosztásának veszélyes folyamata.
Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.
A Hetes Stúdió második órája, amelyben megbeszéltük a hét legfontosabb eseményeit Kósa Andrással, Horváth Zoltánnal és Bolgár Györggyel.
Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.
A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.
Az adás tartalmából:
Előválasztásról, az ország gazdasági kilátásairól, a választás előtti osztogatásról és vidéki mutyikról is volt szó a Hetes Stúdióban.
Volt szó előválasztásról Lakner Zoltán politológussal, a Jelen főszerkesztőjével,
a nagy választási osztogatásról és ehhez kapcsolódóan a gazdasági kilátásokról Petschnig Mária Zita közgazdásszal,
Józsa Márta riporter a vidéki mutyikról készített körképet,
Csernyánszky Judit riporter pedig Bill Kristol amerikai neokonzervatív íróval, véleményvezérrel készített interjút.
A műsor második órájában megbeszéltük a hét legfontosabb eseményeit Kósa Andrással, Horváth Zoltánnal és Bolgár Györggyel.
Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.
A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.
A hét legfontosabb eseményeit ezúttal Kocsis Györgyivel, a HVG munkatársával, György Zsomborral, a Magyar Hang főszerkesztőjével és Bolgár Györggyel beszéltük meg. A műsorvezető Neuman Gábor volt.
Az adás témái az ellenzéki előválasztás, a német választások, a magyar kormány osztogatásba kezdése voltak.
Az adás témái és vendégei:
Noha az előválasztás technikáit vitathatatlanul jó ötlet volt használni, sokak szerint az eredeti amerikai gyakorlatnak csak egy vérszegény változata bukkant fel nálunk. Amerikában ugyanis az első pillanattól kezdve vérre mennek a dolgok. El kéne még tanulni valamit?
Az ellenzéki oldalon több párt sokáig habozott ideológiailag defíniálni önmagát, részint mert féltek lejáratott jelzőket használni, lásd liberális, részint meg attól tartottak, hogy a meghatározások gyengítik az összefogást, elriasztják a szavazókat. Érdek és ideológia konferencia.
Helyszíni beszámoló a Budapest Fórumról. Nyilatkozó: Matus Vallo, Pozsony függetlenként indult főpolgármestere
A Dunakanyar lakói hullámvasútban élnek: az egykori Bős-nagymarosi vízlépcső története óta időről időre felröppen, hogy valahol valami készül. Tavaly nyáron úgy tűnt, hogy sikerült megakadályozni a Pilismarótra tervezett kavicsbánya megnyitását, idén újra előkerült a terv. Kisorosziban pedig a szigetcsúcs lebetonozásának veszélye borzolta a kedélyeket.
Megbeszéltük a hét eseményeit Babos Attilával, a Szabad Pécs újságírójával és a Klubrádió munkatársaival, Korpás Krisztinával és Bolgár Györggyel.
Az adás témái:
Nyilván kihagyhatatlan volt ezen a hétvégén a Budapesten rendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, pörögtek róla a hírek egész héten, de megpróbáltunk ennél kicsit mélyebbre menni.
A héten zajlott a Republikon Intézet konferenciája a közoktatás helyzetéről, egy oktatáskutatót kérdeztünk arról, mi várható a 2021/22-es tanévben.
Szomorú apropó okán szó volt az iskolai zaklatásokról is, hiszen öngyilkos lett egy 16 éves szabolcsi fiú, akit bántottak az osztálytársai.
Szeptember 11-vel pedig nem lehet nem foglalkozni az évfordulón. Húsz éve ezen a napon csapódott a két utasszállító az World Trade Center ikertornyaiba.
Végül négy órától megbeszéltük Hardy Mihállyal és Bolgár Györggyel a hét eseményeit, vagyis ezúttal tisztán klubrádiós csapattal vártuk Önöket.
