Ezúttal egy pillanatra még visszatekintettünk 2023 év végére, és az Artemisszió Alapítvány szervezésében megvalósuló 'Formabontások: Helyi szintű együttműködések egy befogadóbb városért' című konferencia tapasztalatairól beszélgettünk. Elsőként Dr. Szántó Diát, a szervezet elnökét kérdeztük arról, hogy mitől befogadó egy város, és hogy milyen a hozzánk érkező bevándorlók jelenlegi helyzete. Őt Kisgyura Eszter programvezető követte, aki a menekültek részvételével zajló, ún. részvételi akciókutatásuk eredményeiről mesélt.
Hol a határ, milyen jogi szankciók vannak és azok mennyire eredményesek, fel lehet-e számolni vagy örökké együtt kell vele élni? Többek közt ezeket a kérdéseket járta körbe a gyűlöletbeszéd kapcsán civil szervezeteknek, aktivistáknak szervezett műhelyfoglalkozás. Az adás első részében a szervezőket, Félix Anikót, a Haver Alapítvány ügyvezető igazgatóját és Daróczi Annát, a Phiren Amenca munkatársát kérdeztük.
A műsor második felének vendége pedig a workshopon résztvevő egyik szervezet, az EJHA, vagyis az Emberi jogi nevelők hálózata képviseletében Kövesi Györgyi.
A 2023. november 11-ei adás ismétlése:
Szuhaj Mihállyal beszélgettünk a műsor első részében. Az Informatika a látássérültekért alapítvány kuratóriumi elnökét azon apropóból kerestük meg, hogy éppen 20 évvel ezelőtt, 2003-ban adta át a szervezet első szoftveradományait. Azóta az alapítvány minden évben adományoz; elsősorban képernyőolvasó és nagyító szoftvereket, felújított számítógépeket, laptopokat és digitális diktafonokat, headseteket juttatott el látássérült diákokhoz, felnőttekhez valamint az őket oktató és segítő szervezetekhez. Az eltelt 20 évben az internethasználat révén a számítógépek és mobiltelefonok átírták a mindennapokat, az alapítvány pedig eközben is azon dolgozik, hogy a vak és gyengénlátó emberek a digitális társadalom egyenrangú tagjai lehessenek.
Az adás második felében Galambos Anitát, a Nők a Nőkért Egyesület, vagyis a NaNe önkéntesét kérdeztük, ugyanis a magyar piacon hiánypótló kiadványt jelentetnek meg. Az elsősorban bántalmazott anyáknak szóló önsegítő könyv kimondottan arra fókuszál, hogyan érinti a gyerekeket, ha tanúi lesznek anyjuk bántalmazásának, és hogyan lehet nekik segíteni, hogy megbirkózzanak a hosszú távú káros hatásokkal.
Folytattuk az előző adás témáját, és ezúttal is olyan önkéntesek mutatkoztak be, akik fontos társadalmi munkát végző civil szervezeteknél dolgoznak. Az ünnepek közeledtével ugyanis megérdemlik, hogy ezúttal ők kerüljenek a reflektorfénybe. Sok esetben olyan munkát végeznek, amely nélkül az adott szervezet nem vagy csak nehezen tudna működni, és nem utolsó sorban másokat is inspirálnak arra, hogy vállaljanak hasonló szerepet. Ma először Pethő Réka, a Habitat for Humanity Magyarország, majd Katus Kati, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület önkéntese voltak a vendégeink.
Tizenhét, gyerekeket és fiatalokat érintő fontos témát jártak körül negyven ismert szakember részvételével, és keresték a megoldásokat azokra a kihívásokra, amelyekkel a gyerekeknek napi szinten szembe kell nézniük. A MINDEN GYEREKRŐL - Gyermekjogi konferencia iránti kimagasló érdeklődés is bizonyítja, hogy mennyire fontos a párbeszéd a gyerekek jóllétéről, fizikai és lelki egészségéről, az erőszak különböző formáival való fellépésről, a közösség és a társadalom felelősségéről, a digitális tér kihívásairól vagy a szülők és pedagógusok saját lelki egészségének megőrzéséről. Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója avat be a részletekbe.
A magánadományozási szokások és trendek kevéssé ismertek Magyarországon. Még a civil szervezetek számára sem áll elegendő információ a rendelkezésre, pedig sok szervezet működési költségeinek akár 50%-át is magánemberek adományai teszik ki. Vajon mennyit és hogyan adományozunk jótékony célokra? A nők vagy a férfiak adományoznak inkább? Ezt és sok más hasonlóan fontos kérdést járt körbe a NIOK Alapítvány a Pulzus Kutatóval közösen végzett reprezentatív kutatásában. Sczígel Andrea, a NIOK szenior programvezető mesélt a kutatás eredményeiről.
Hol a határ, milyen jogi szankciók vannak és azok mennyire eredményesek, fel lehet-e számolni vagy örökké együtt kell vele élni? Többek közt ezeket a kérdéseket járta körbe a gyűlöletbeszéd kapcsán civil szervezeteknek, aktivistáknak szervezett műhelyfoglalkozás. Az adás első részében a szervezőket, Félix Anikót, a Haver Alapítvány ügyvezető igazgatóját és Daróczi Annát, a Phiren Amenca munkatársát kérdeztük.
A műsor második felének vendége pedig a workshopon résztvevő egyik szervezet, az EJHA, vagyis az Emberi jogi nevelők hálózata képviseletében Kövesi Györgyi.
Szuhaj Mihállyal beszélgettünk a műsor első részében. Az Informatika a látássérültekért alapítvány kuratóriumi elnökét azon apropóból kerestük meg, hogy éppen 20 évvel ezelőtt, 2003-ban adta át a szervezet első szoftveradományait. Azóta az alapítvány minden évben adományoz; elsősorban képernyőolvasó és nagyító szoftvereket, felújított számítógépeket, laptopokat és digitális diktafonokat, headseteket juttatott el látássérült diákokhoz, felnőttekhez valamint az őket oktató és segítő szervezetekhez. Az eltelt 20 évben az internethasználat révén a számítógépek és mobiltelefonok átírták a mindennapokat, az alapítvány pedig eközben is azon dolgozik, hogy a vak és gyengénlátó emberek a digitális társadalom egyenrangú tagjai lehessenek.
Az adás második felében Galambos Anitát, a Nők a Nőkért Egyesület, vagyis a NaNe önkéntesét kérdeztük, ugyanis a magyar piacon hiánypótló kiadványt jelentetnek meg. Az elsősorban bántalmazott anyáknak szóló önsegítő könyv kimondottan arra fókuszál, hogyan érinti a gyerekeket, ha tanúi lesznek anyjuk bántalmazásának, és hogyan lehet nekik segíteni, hogy megbirkózzanak a hosszú távú káros hatásokkal.
A 2023. szeptember 9-ei adás ismétlése:
A szociálisan érzékeny szállásadók és speciális szálláskeresők között tölt be közvetítő szerepet az Időház. Az országos karitatív kezdeményezés célja, hogy a krónikus betegségben szenvedő felnőtteknek és gyerekeknek rövid időre ingyenes szállást kínáljon a kikapcsolódás, a pihenés és a gyógyulás céljára a szállástulajdonosok önkéntes segítségével. Elsőként az ötletgazda-alapító Drávai Tamás volt a vendégünk. Őt a műsor második felében Harsányi Kis Nikoletta követte, aki nemrég a családjával Bükkszéken töltött néhány pihentető napot az Időház segítségével.
"Megismerni, megérteni, segíteni." - ez a szlogenje a Közel Afrikához alapítványnak. Morris Andrea második otthonának tekinti Malit, a világ egyik legszegényebb országát. 2019 nyarán hozta létre alapítványát, amellyel reményt és lehetőséget igyekszik adni az afrikai gyerekeknek, segíti az ott élők mindennapjait. Most a fővárosban, Bamakóban építenek egy nőközpontot, amely menedékként szolgál az erőszak és gyermekházasság elől menekülő nőknek, ahol pszichológiai és jogi tanácsadásban részesülhetnek, valamint szakmát sajátíthatnak el a továbblépéshez. Az adás második felében Ribarics Pállal, az alapítvány egyik önkéntesével, mentorával beszélgettünk a ruandai gyermektámogatásról és újonnan induló egyetemista mentorálási programukról.
Szomorú tény, hogy a világon előállított élelmiszerek harmada a kukában végzi. Ez a mennyiség Európában évente közel 6 millió tonna kidobott élelmiszert jelent. Vannak azonban reményre okot adó hírek is. A Munch ételmentő platform ugyanis eddigi talán legnagyobb mérföldkövéhez érkezett: applikációjával már több mint egymillió, kidobásra ítélt élelmiszercsomagot mentettek meg Magyarországon. Élelmiszerpazarlásról, sikerekről és nemzetközi terjeszkedésről is beszélgettünk Wettstein Albert társalapítóval.
Sok önkéntes munkával, májusban nyitotta meg kapuit a Habitat for Humanity kreatív központja a Margit körúton, ahol kulturális, kreatív és közösségépítő programokkal várják az érdeklődőket. Október különösen eseménydús a szervezet életében, hiszen többek közt a lakhatás világnapja, a lakhatás hete és a lakásmenet is erre az időszakra esik. A hónap programkínálatáról Ónodi-Szabó Lenkét, a Habitat Kreatív Központ projektmenedzserét kérdeztük.
A 2023. augusztus 19-ei adás ismétlése:
Azokat az innovatív kezdeményezéseket és ötleteket ismeri el az IFKA Társadalmi Innovációs Díj, amelyek régóta meglévő környezeti, egészségügyi, közösségi és más problémákra kínálnak új megoldásokat a helyi közösség számára. Az idei nyertesek közül ma kettő mutatkozott be.
Elsőként Kolosai Nedda, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar egyetemi docense, a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium egyik kutatója. Ő az Impact Hub Budapest különdíját vehette át a kutatócsoportja által kidolgozott élményközpontú múzeumi foglalkozásért.
A műsor második felében Istenes Petra Eszterrel beszélgettünk, aki az énprojekt.hu vezetőjeként a segítő szakértőhöz járást szeretné egyszerűbbé, elérhetőbbé és elfogadhatóbbá tenni. Ő az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért Különdíját nyerte el.
Hatodik éve szervezi izgalmas workshopokkal, közösségi programokkal a Lujza Fesztivált a Mira Interkulturális Közösség. Az esemény idén szeptember 27-30. között, négy tematikus napon zajlik. A szervezők célja, hogy megmutassák, milyen eseményekre számíthat a nagyközönség év közben, valamint hogy elérjenek és bevonjanak még többeket, akik érdeklődnek a programjaik iránt. Elsőként Kisgyura Eszterrel, az Artemisszió alapítvány program menedzserével beszélgettünk. Az eseményen ezúttal nagy hangsúlyt kapnak a nyelvi programok, ennek kapcsán kérdeztük az adás második felében a Multilingalizmus Ünnepe keretében megrendezésre kerülő “Nyelvek Kertje" című programelemről Hajdú Gabriellát, az alapítvány munkatársát, a Mira Ház program koordinátorát.
2023. július 29-ei adás ismétlése:
Két középiskolás ötlete nyomán született meg a Balzac nevű YouTube csatorna, amelynek célja, hogy a fiatalok szemszögéből mutassa be a politikát és a közéletet. Weiner Dani és Kenyeres Kristóf azt szeretnék, ha a korosztályuk könnyen érthető módon tudna tájékozódni a közéleti kérdésekről. Vajon mi indította őket arra, hogy saját médiumot alapítsanak, és hogyan dolgozzák fel a számukra fontos témákat? Erről kérdeztük a Balzac két társalapítóját.
A műsor második felében a két középiskolás eddigi egyik legfontosabb videója kapcsán Mátrai Ildikóval, az Adománytaxi programvezetőjével beszélgettünk. A kezdeményezés ötlete még a 2015-ös menekültválság idején fogant meg, amikor láthatóvá vált, hogy milyen sokan, sokféleképpen szeretnének és tudnak segíteni, ahogy az is, hogy ha adományozásról van szó, hihetetlen lehetőségeket rejt a főváros. A szervezet önkéntesei azóta is házhoz mennek az adományokért, amelyeket hátrányos helyzetű településekre szállítanak.
A szociálisan érzékeny szállásadók és speciális szálláskeresők között tölt be közvetítő szerepet az Időház. Az országos karitatív kezdeményezés célja, hogy a krónikus betegségben szenvedő felnőtteknek és gyerekeknek rövid időre ingyenes szállást kínáljon a kikapcsolódás, a pihenés és a gyógyulás céljára a szállástulajdonosok önkéntes segítségével. Elsőként az ötletgazda-alapító Drávai Tamás volt a vendégünk. Őt a műsor második felében Harsányi Kis Nikoletta követte, aki nemrég a családjával Bükkszéken töltött néhány pihentető napot az Időház segítségével.
Mivel az ügyszám nagyon megemelkedett a válság miatt az elmúlt időszakban, most a szokásosnál is nagyobb szüksége van új munkatársakra, ezért önkéntesek jelentkezését várja az Utcajogász. A csoport tagjai különböző helyekről, jogterületekről érkező jogászok, akik szabadidejükben önkéntesen dolgoznak együtt a szegénységben élő emberek jogaiért. Kerese Virág, a szervezet társelnöke mesélt a szeptember 15-ig tartó toborzó kampányukról.
A magyar középiskolások 85 százaléka számolt be arról, hogy már zaklatták az iskolában, 66 százalékukat pedig rendszeresen érte vagy éri fizikai, lelki vagy verbális erőszak kortársaitól.A bullying jelenség aggasztó hazai elterjedtségét vizsgálta az UNICEF Magyarország tavalyi felmérése. A gyermekjogi szervezet mostani kampányával kifejezetten azokat a fiatalokat szólítja meg, akik szemlélőként tanúi a bántalmazásnak és módjukban állhat segíteni. Dr. Balás Borbála, az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársa avatott be a részletekbe.
Népszerűsíteni az esélyegyenlőséget és a befogadást, valamint megtapasztalni, hogy milyen erő rejlik a közös együttműködésben. Ez a célja a 12. alkalommal megszervezett balatoni tandemtúrának, amely során látássérültek és épek együtt tekernek. A Mozdulj! Közhasznú Egyesület programja szeretne másokat is inspirálni, és rámutatni az integrált rendezvények fontosságára. Tálos Mónika, a szervezet alelnöke volt a vendégünk.
Ismét elindult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az 'Év Madárbarát települése' pályázata. A mintaprojektre olyan önkormányzatok jelentkezhetnek, amelyek már tettek lépéseket annak érdekében, hogy az ember és a természet összhangja újból létrejöhessen, és amelyek közterületein, intézményeiben már vannak kihelyezve madárvédelmi eszközök. Arról, hogy a pályázat által képviselt értékek miért mutatnak jóval túl a puszta madárbarátságon, Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesélt.
Azokat az innovatív kezdeményezéseket és ötleteket ismeri el az IFKA Társadalmi Innovációs Díj, amelyek régóta meglévő környezeti, egészségügyi, közösségi és más problémákra kínálnak új megoldásokat a helyi közösség számára. Az idei nyertesek közül ma kettő mutatkozott be.
Elsőként Kolosai Nedda, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar egyetemi docense, a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium egyik kutatója. Ő az Impact Hub Budapest különdíját vehette át a kutatócsoportja által kidolgozott élményközpontú múzeumi foglalkozásért.
A műsor második felében Istenes Petra Eszterrel beszélgettünk, aki az énprojekt.hu vezetőjeként a segítő szakértőhöz járást szeretné egyszerűbbé, elérhetőbbé és elfogadhatóbbá tenni. Ő az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért Különdíját nyerte el.
Júniustól új helyen üzemel az Artemisszió Alapítvány által működtetett Mira Ház, amelynek célja, hogy befogadó teret teremtsen Budapesten élő külföldieknek, menekülteknek és helyieknek a találkozásra és az egymástól tanulásra. A házban számos ingyenes közösségi, integrációs, valamint oktatási program zajlik. A fővárosba érkező menekültek számára sokszor a Mira közösség az egyetlen híd, ami összeköti őket a szélesebb magyarországi társadalommal. Az alapítvány most közösségi adománygyűjtő kampányt indított. Kisgyura Eszter program menedzsert, a Mira Ház vezetőjét kérdeztük.
A szkizofréniát a rokkantsághoz vezető 20 leggyakoribb ok között tartják számon, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint körülbelül 24 millió ember lehet érintett. A Semmelweis Egyetemen most egy világviszonylatban is egyedülálló, virtuális valóság alapú terápiát tesztelnek, mellyel a szkizofrén betegek kommunikációs- és érzelem-észlelési készségét fejlesztik. A betegséggel küzdők számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy a gyógyszeres kezelés után visszailleszkedjenek a társadalomba. Ebben a rehabilitációs folyamatban tud segíteni az új eljárás, melyet az egyetem szakemberei dolgoztak ki. Vendégünk Dr. Simon Lajos egyetemi docens, az intézmény Virtuális Valóság és Emóció kutatócsoportjának vezetője.
A 2023. július 1-jei adás ismétlése:
Az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport és az Autisták Országos Szövetsége egy olyan informatikai applikációt fejleszt közösen, amely autista gyerekek és szüleik életét teheti könnyebbé. A nemzetközi szinten is egyedülálló programról Havasi Ágnest, az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport kutatásvezető-helyettesét kérdeztük. Mesélt arról a példatárról is, amit a kutatócsoport jelenleg is fejleszt, és amely mindennapi pedagógiai dilemmákra kínál majd gyakorlati megoldásokat pedagógusok és gyógypedagógusok számára.
Az adás második felében egy új magyar rekordól számoltunk be. A "Mesélj, Csömör! Olvass velünk!" 168 órás felolvasómaraton keretében 7 napon és 7 éjszakán át sikerrel döntötték meg a megszakítás nélküli csoportos váltó meseolvasás fennálló időtartam rekordját. A kísérlet több mint tízezer perce alatt a település lakói és a vendég felolvasók 495 művet olvastak fel. A legfiatalabb résztvevő egy 6 éves kisfiú, a legidősebb felolvasó pedig nyáron tölti be 84. életévét. Bihari Réka, a Csömöri Kulturális Összeesküvés Mozgalom egyik képviselője avatott be a részletekbe.
Két középiskolás ötlete nyomán született meg a Balzac nevű YouTube csatorna, amelynek célja, hogy a fiatalok szemszögéből mutassa be a politikát és a közéletet. Weiner Dani és Kenyeres Kristóf azt szeretnék, ha a korosztályuk könnyen érthető módon tudna tájékozódni a közéleti kérdésekről. Vajon mi indította őket arra, hogy saját médiumot alapítsanak, és hogyan dolgozzák fel a számukra fontos témákat? Erről kérdeztük a Balzac két társalapítóját.
A műsor második felében a két középiskolás eddigi egyik legfontosabb videója kapcsán Mátrai Ildikóval, az Adománytaxi programvezetőjével beszélgettünk. A kezdeményezés ötlete még a 2015-ös menekültválság idején fogant meg, amikor láthatóvá vált, hogy milyen sokan, sokféleképpen szeretnének és tudnak segíteni, ahogy az is, hogy ha adományozásról van szó, hihetetlen lehetőségeket rejt a főváros. A szervezet önkéntesei azóta is házhoz mennek az adományokért, amelyeket hátrányos helyzetű településekre szállítanak.
A közétkeztetésben az iskolai konyhákon az összes elkészített főtt étel átlagosan 42%-a élelmiszer hulladékba kerül. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület évek óta keresi a lehetőségét annak, hogy a vendéglátás és közétkeztetés területén megmaradó, a fogyasztóval még nem érintkezett ételeket milyen módon lehetne bevonni a már jól működő jótékonysági újraelosztási rendszerekbe. Május eleje óta sikeresen zajlik egy pilot projekt egy budapesti általános iskola és egy családok átmeneti otthona részvételével. Ennek a tapasztalatairól kérdeztük Cseh Balázst, az Élelmiszerbank alapító-elnökét, a projekt vezetőjét.
A Magyarország legszegényebb térségeiben élő, tehetséges középiskolásoknak jelenleg a töredéke kap valódi esélyt arra, hogy bekerülhessen a design és művészeti felsőoktatásba. A MOME most programot indít, amely során ösztöndíjat, térítésmentes kreatív képzést és személyre szabott szakmai és mentális támogatást kapnak hátrányos helyzetű fiatalok, akik előkészítő foglalkozásokon, műhelymunkán, valamint konzultációkon vehetnek majd részt. A program szakértői csapatát erősíti Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa is. Ő volt a műsor második vendége.
A rendszerváltó államokra, így Magyarországra is jellemző, hogy 1989 után rengeteg vállalkozó alapított céget. Míg ennek a nyugati országokban van egy folytonos mintázata, addig nálunk a baby boomhoz hasonlóan generációváltási boom következhet, hiszen akik annak idején 30-40 évesen alapítottak céget, az elkövetkező években egyszerre vonulnak nyugdíjba. Egy friss kutatás szerint a családi vállalkozások vezetőinek közel kétharmadának semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban. Pálos Ildikó generációváltás-szakértővel beszélgettünk.
Az adás második részében Katona Melinda szervezetfejlesztő volt a vendégünk. Őt arról kérdeztük, hogy habár a digitalizáció divatos téma manapság, de többnyire leginkább a technikai oldaláról szoktunk beszélni, a szervezetiről kevésbé. Tehát arról, hogyan lehet felkészíteni a a szervezetekben dolgozó embereket új technológiai vívmányok befogadására, alkalmazására, egy szóval a „technológia megérkeztetésére”.
A műsorban két pályázati lehetőségre hívtuk fel a figyelmet. Elsőként az Effekt 2030 díjra, amelyet olyan környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megoldásokkal nyerhetnek el a vállalatok, melyek valódi hatást, változást eredményeznek, és jó példával szolgálnak a felelősségvállalás és a fenntarthatóság terén. Vendégünk Molnár Klára, az Effekteam Egyesület igazgatója, szakmai vezetője.
A folytatásban Bíró Imolával, a KÖVET Egyesület kommunikációs vezetőjével beszélgettünk. Vele két lehetőséget ajánlottunk, ugyanis idén is lehet nevezni a környezetvédelemmel elérhető megtakarítások versenyére, az Ablakon Bedobott Pénz Programra, valamint a környezet- és emberbarát irodákat díjazó Zöld Iroda Programra.
Az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport és az Autisták Országos Szövetsége egy olyan informatikai applikációt fejleszt közösen, amely autista gyerekek és szüleik életét teheti könnyebbé. A nemzetközi szinten is egyedülálló programról Havasi Ágnest, az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport kutatásvezető-helyettesét kérdeztük. Mesélt arról a példatárról is, amit a kutatócsoport jelenleg is fejleszt, és amely mindennapi pedagógiai dilemmákra kínál majd gyakorlati megoldásokat pedagógusok és gyógypedagógusok számára.
Az adás második felében egy új magyar rekordól számoltunk be. A "Mesélj, Csömör! Olvass velünk!" 168 órás felolvasómaraton keretében 7 napon és 7 éjszakán át sikerrel döntötték meg a megszakítás nélküli csoportos váltó meseolvasás fennálló időtartam rekordját. A kísérlet több mint tízezer perce alatt a település lakói és a vendég felolvasók 495 művet olvastak fel. A legfiatalabb résztvevő egy 6 éves kisfiú, a legidősebb felolvasó pedig nyáron tölti be 84. életévét. Bihari Réka, a Csömöri Kulturális Összeesküvés Mozgalom egyik képviselője avatott be a részletekbe.
Ma Magyarországon egy gyerek számára az egyik legfontosabb adata az irányítószám, ahova születik. A hely és a család státusza, anyagi és szociális helyzete veti a legnagyobb árnyékot arra, hogy kinek milyen lehetőségei vannak az életében. 2022-ben kiugróan sok olyan élmény és hatás érte a gyerekeket, ami akár életük végéig elkísérheti őket. A műsor első felében a Hintalovon Alapítvány legfrissebb Gyermekjogi jekentéséről beszélgettünk Gyurkó Szilviával, a szervezet alapítójával, szakmai tanácsadójával.
Az adás második részében Katona Melinda szervezetfejlesztő volt a vendégünk. Őt arról kérdeztük, hogy habár a digitalizáció divatos téma manapság, de többnyire leginkább a technikai oldaláról szoktunk beszélni, a szervezetiről kevésbé. Tehát arról, hogyan lehet felkészíteni a szervezetekben dolgozó embereket új technológiai vívmányok befogadására, alkalmazására, a „technológia megérkeztetésére”.
Az állami gondoskodásban élő gyerekeknek szülői szeretet hiányában sokkal kevesebb esélyük van az önálló, boldog életre. A folyamatosan változó személyekkel és környezetben képtelenek valódi, bizalmi kapcsolatokat kialakítani, alapvető mintákat elsajátítani, a tehetségüket kibontakoztatni. Pedig minden gyerek tehetséges valamiben, csupán feltétel nélküli szeretet és sok-sok pozitív megerősítés kell ahhoz, hogy megtalálja ezt magában. A családjukból kiemelt gyerekekkel foglalkozó Világszép Alapítvány egyéni- és csoportos figyelmet biztosít 150 többszörösen traumatizált gyereknek, amely által átélhetik, hogy a világ számukra is lehet szép és lehetőségekkel teli. Gyereknap apropójából egy különleges együttműködés különleges mondanivalójára hívták fel a figyelmet, amelynek Tóth Vera énekes, valamint egy, az alapítvány által mentorált, gyermekotthonban nevelkedett fiatal a főszereplője. Vendégünk Marton Kriszta, a szervezet ügyvezetője.
Az idei Civil Díj 'Legjobb termék/szolgáltatás' kategóriájának nyertese a KÖZ-Pont Ifjúsági Egyesület projektje, a Pénzügyi Tabu társasjáték, amely a fiatalok pénzügyi nevelését segíti. A termék egy óriás, és egy asztali társasjáték, amelyhez képzés tematikát és szolgáltatást is kidolgoztak. A játék a magyar mellett már másik 6 nyelven is elérhető és asztali verziója családok számára is élvezetes játékos tanulási lehetőséget ad. Bálega János, a debreceni egyesület stratégiai vezetője avatott be a részletekbe.
Elsőként a Bázis Addiktológiai Szolgálat ’Kultúr Faktor’ adománygyűjtő kampánya volt a témánk. A Civil Díj 'Legsikeresebb adománygyűjtés' kategóriájának nyertes projektjét egy rendezvénysorozat finanszírozására és fenntarthatóságára indították. Az önkéntes munkával támogatott események között koncertek, színházi előadások, fotókiállítás és beszélgetések is szerepeltek. Hogyan sikerült egy olyan, kevésbé népszerű témát, mint a függőség, közelebb hozni az emberekhez és megteremteni az erős támogatói hátteret? Erről kérdeztük Horváth Tibort, a pécsi szervezet szakmai vezetőjét.
Az adás második felében az előítéletek lebontása és a befogadó munkahelyek kialakítása volt a fókuszban, a májusban, szerte az Európai Unióban zajlott Sokszínűségi Hónap rendezvénysorozat apropóján. Magyarországon immár hatodik alkalommal, az EU Sokszínűségi Kartájának kizárólagos, hivatalos hazai képviselőjeként vett részt a HBLF a szervezésben. A csatlakozó vállalatok színes programjairól, valamint a jógyakorlatok megosztásának fontosságáról Gárdus Zsuzsával, a HBLF Sokszínűségi Kartáért felelős elnökségi tagjával beszélgettünk.
