Volt két nagyszerű prózaírónk a múlt században, akik a maguk korában szép sikereket arattak, mára azonban sokan elfelejtették őket: Bródy Sándor és Hunyady Sándor. Műveik és életútjuk is fontos. Vendég Lévai Katalin.
Mit jelent ma antifasisztának lenni? Mit jelent a nem politikai irányzatokhoz kötött humanizmus mindennapi gyakorlata? Milyen kihívásokkal, esetleg konfliktusokkal kell szembenézni ma annak, aki következetesen ezek szerint az elvek szerint akar élni? A MEASZ huszonöt éve Radnóti-díjjal értékeli azok tevékenységét, akiket a meggyilkolt nagy költőpolgári éthoszához méltónak talál. Mit jelent ez az éthosz napjainkban? Vendég Hofher József jezsuita szerzetes, aki romák között evangelizál (és szót emelt a Szabadság szoborra tervezett kereszt ellen), Himmler György párkányi tanár és Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke.
2023. október 7-ére emlékezve izraeli költők verseiből összeállítottak egy kötetet. A könyv megjelent ivritül és angolul, mostantól hozzáférhető magyarul is. Miképp lehet egy pogromról verset írni? Vendég Ráchel Korazim és Poitzer Maymon Krisztina.
Babits Antal vallásbölcselő, az OR-ZSE ny. tudományos munkatársa tiszteletére megjelentetett a Rabbiképző Károli - L’Harmattan kiadó egy ünnepi
„Elértem, hogy a magyar kormány engedélyezze 200 szefárd zsidó Spanyolország általi védelmét. [...] Ezt követően a munkám már viszonylag könnyű volt: a számomra engedélyezett 200 egyént 200 családra változtattam, és a 200 családot végtelen számúra többszöröztem; csupán arra kellett figyelni, ne állítsak ki olyan menlevelet vagy útlevelet a zsidók részére, amely 200-nál nagyobb számot visel.” Ezt az idezetet Angel Sanz-Briz „Spanyolország és a zsidók a második világháborúban” című könyvében olvashatjuk. Ki volt ez az ember, mit tett, miért tette? Vendég Dobos Erzsébet.
Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...
„Drámát legjobban Shakespeare, poloskát Ditrichstein irt.” Ez talán a legjobb magyar reklámszöveg. De valóban Karinthytől származik? Van, aki azt állítja, Szép Ernő az eredeti szerző. És ki volt Ditrichstein úr? Mi lett vele? Közismert mondókáink történelmi titkokat őriznek. Vendég Zöldi László.
Az egyik legnagyobb polgári író, Márai Sándor 1948-ban elhagyta a Magyarországot. Felesége Márai Ilona, Lola ekkor kezdett bele naplófeljegyzéseibe, és az írást – kisebb-nagyobb kihagyásokkal 31 éven át szinte minden nap folytatta. Hegedűs D. Géza előadásában mintegy tíz év óta követheti nyomon a közönség az író reagálásait a világra, fájdalmát, küzdelmét, tragédiáját. Most arra vállalkoztak, hogy együtt mutassák meg a két történetet. Takáts Andrea egybeszőtte a férj és feleség naplóit. A Márai-házaspár emigrációjának 31 évét, az 1948 és 1979 közötti időszakot követik végig. Különleges, megrendítő szerelmi regény ez. Vendég Takáts Andrea és Hegedűs D. Géza.
Nemzetellenes-e a baloldali értelmiség? Vállalhatatlan kompromisszumokra kényszerítette-e a pártállam kulturális vezetése a nyolcvanas években az írókat? Egyáltalán, mi a fogalmi tartalmi ennek a kifejezésnek: baloldali irodalompolitika? Vendég Agárdi Péter.
Mennyit értek a menlevelek? Körülbelül mennyi lehetett belőlük? Mekkora részük volt eredeti, mekkora hamis? Melyik ország bocsátotta ki a legtöbbet, melyik a legkevesebbet? Meddig fogadták el azokat a nyilasok, mikor kezdték eltépni őket? Mi lett a kibocsátók sorsa? Vendégünk dr. Szita Szabolcs.
Radó Péter oktatáskutatóval vonjuk meg a múlt év pedagógiai mérlegét. Merre haladt a magyarországi iskolarendszer? Melyek a legnagyobb problémák? Mit tehet a szülő, a tanár? A pedagógiai rendszert tekintve milyen fenyegetésekkel kell az új évben szembenéznünk?
Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...
Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...
Szinte napra 80 éve, 1944. december 24-án végezték ki Sopronkőhidán Bajcsy-Zsilinszky Endrét. Mit kezdjünk az emlékével? Pályáját gyilkossággal kezdte, elkattant antiszemitaként folytatta, aztán ő volt az, aki a legkeményebben fellépett az újvidéki vérengzés miatt, a Parlamentben követelte a bűnösök felelősségre vonását, megpróbálta megmenteni Radnótit és végül Malinovszkijhoz írt memorandumot, mint a kvázi magyar ellenkormány vezetője és megpróbált utat nyitni a Vörös Hadseregnek. Vendég Hanti Vilmos a MEASZ elnöke, Kunos Péter, a MAZSIHISZ alelnöke, telefonon bekapcsolódott még Tarpaközség polgármestere, Szécsi Szabolcs is.
„Aki fél, menjen cukrászkisasszonynak!” – mondta állítólag Kéthly Anna, amikor figyelmeztették, hogy politikai tevékenysége miatt a nácik ki is végezhetik.
A férfiak sem voltak biztonságban de nőket még a jog és védelem sem illette meg a Horthy-rendszerben, ami Európa fejlett országaiban természetesnek számított, mégis Sclachta Margit, Salkházi Sára, Kéthly Anna mertek szembefordulni, nemcsak a Horthy-rendszerrel, hanem a nácikkal is. Salkházi Sára az életével fizetett ezért. Ezekről a nagyszerű nőkről beszélgettünk Simándi Irén professzorasszonnyal.
Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...
Csepeli György szociálpszichológus, szociológus, az MTA doktora, az ELTE professor emeritusa, egyetemi tanár volt az adás vendége. Kutatott és tanított Egyesült Államokban. Több alkalommal volt elnöke a Magyar Szociológiai Társaságnak. A nemzeti identitással és a kisebbségi csoportokkal kapcsolatos sztereotípiák, előítéletek, illetve a magyar nemzeti emlékezet tartalmainak kutatása során alkotta meg a kettőstrauma modellt, melyben a Trianon-trauma és a Holokauszt trauma együtt, egymást fogva akadályozza meg a múlttal való kiegyensúlyozott szembenézést. Néhány éve Örkény Antallal egy rendkívül fontos kutatást végeztek a migrációval, illetve a migrációval kapcsolatos előítéletekről. Az adásban arról kérdeztük, miként lehet az előítéleteket mérni, de elküldött a műsorvezetőnek, Szunyogh Szabolcsnak egy kéziratot, Meisels Erzsébet auschwitzi túlélő emlékiratát. Erről is beszélgettek.
A rendszerváltást követő évtizedekben a magyar oktatásügy vezetése arra törekedett, hogy a skandináv és angolszász mintákat követve decentralizálják a rendszert, hogy lehetővé tegyék a tanári és tanulói kreativitás kibontakozását és pontosabban, differenciáltabban igazodjon az iskola, mint szolgáltatás a diákok igényeihez. Még a konzervatív, MDF-es szakaszokban sem emlékeztetett a pedagógiai szisztéma arra, ami most van. Milyen károkat okoz a mai rendszer, miképp lehetne belőle felállni? Vendég a demokratikus idők emblematikus oktatáspolitikusa, Horn Gábor.
Az Üres padok című projekt azokra az iskolásgyerekekre emlékezik, akiket a holokauszt idején gyilkoltak meg.
Az adásban megszólalók: Komródy Antalné, a nyíregyházi evangélikus gimnázium igazgatónője, Güth Tamás, a bonyhádi evangélikus gimnázium igazgatóhelyettese, Czomba Magdolna kisvárdai tanárnő és Fabiny Tamás evangélikus püspök, Kirschner Tamás, a MAZSIKE elnöke.
Az adás vendégei Kozma Tamás egyetemi tanár habilitált doktor és Forrai Katalin, akik megvizsgálták a roma népcsoport helyzetét egy kelet-magyarországi kistérségben. Következtetéseik általános jelentőségűek, mert a cseppben mutatják a tengert, a konkrétumot láthatjuk.
A keretlegények többsége tisztes családapa, templomba járó keresztény férfi volt, zömük egyszerű parasztember vagy munkás, akik az előtt és az után, hogy egy rövid ideig embertelenül kegyetlenkedtek a hatalmukba került munkaszolgálatosokkal, szolid életvitelt folytattak. Miért állatiasodtak el? Miért robbant ki belőlük egy szadista szörny? A háborús helyzet önmagában kevés magyarázat erre. Vendég Veszprémy László Bernát.
1919-ben az ország többi részeihez viszonylag gyengén kapcsolódó, többé-kevésbé szigetszerűen működő Kárpátalján is kitört a kommunista forradalom. Miként viselkedett a lakosság a szabadság pillanatában? Hogyan képzelték el a demokratikus jövőt a ruszinok? Függetlenül a magyaroktól, de függetlenül az ukránoktól is? Milyen volt a kommunikáció, az együttműködés (ha volt ilyen) a különböző etnikai és szociális csoportok között? A városokban itt-ott többséget is alkotó, de mindenütt jelentős létszámú izraelita (haszid, ortodox, neológ) zsidókon, református magyarokon és a görögkatolikus ruszinokon kívül élt még itt katolikus német és evangélikus szlovák kisebbség is, a romákról nem is szólva. Felrajzolódott a horizonton valamilyen békés, demokratikus együttélési jövőkép? Amit persze aztán a nagyhatalmak úgyis tönkretettek volna, de mégis: megpróbálkoztunk valamivel? Aztán: milyen döntési alternatívák között választhattak az itt élők? Mennyi esélye volt az itt élő lakosságnak a történelem viharában, hogy megőrizze szülőföldét békés otthonnak? Hogyan tudtunk élni ezzel az eséllyel? Erről beszélgettünk az adásban Kosztyó Gyula történésszel.
A bori lágerre elsősorban Radnóti Miklós miatt emlékezik a közvélemény. Kevesebbet beszélünk arról a halálmenetről, és a cservenkai tömegmészárlásról, amelyik szintén Borhoz kapcsolódik. Vendég Csapody Tamás, a kérdéskör kutatója.
1944. október 14-én Horthy Miklós átadta a hatalmat Szálasi Ferencnek, és ezzel kezdetét vette a magyar történelem legsötétebb időszaka. Valóban ez volt a legsötétebb? Az adás vendége Karsai László történész, aki szerint Horthyt súlyosabb bűn terheli, mint Szálasit.
A rendszerváltás után számos helyen létrejöttek ökumenikus iskolák, aztán a többségük elhalt. Milyen igény hozta őket létre? Az egyházak barátságosan vagy ellenségesen néztek rájuk? Mennyire voltak ökumenikusak, a keresztény felekezeteken kívül más ábrahámi testvérvallást is elfogadtak? A világnézeti semlegességet össze lehet-e kombinálni értékalapon a másság tiszteletével? Ez a törekvés egyfajta új, a bigottságtól mentes vallásos szemlélet kifejeződése volt, vagy csak ezzel a trükkel sikerült ingatlanokat megszerezni? Mennyire voltak velük elégedettek a szülők? És mi lett a sorsuk? Vendég dr. Hideg Gabriella, a Pécsi Tudományegyetem oktatója.
Nyolc évet éltünk egy pestlőrinci, tízet egy gazdagréti panelban, mielőtt a Karinthy utcába költöztünk volna. Éreztük, hogyne éreztük volna, hogy három külön világ, de Dull Andrea környezetpszichológus nemcsak érzéseire, hanem a kutatásaira is támaszkodik, amikor azt állítja, hogy a diákok iskolai előmenetelét, a tanulmányi sikereiket és kudarcaikat befolyásolja az, hogy laknak. Hogyan? Minden gyereket? Mennyire mélyen? Mit tehet a szülő és pedagógus? Milyen ebből a szempontból a hazai helyzet? Vendégünk a professzor-asszony.
Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...
Speyer német városból a középkorban sokan vándoroltak ki az akkori lengyel királyság keleti területeire, őket „speyeri”-nek nevezték, akkori kiejtéssel ez úgy hangzott: Spira, Spiró, vagy Sapira. Egyikük, aki egyébként Dávid királyig vezette vissza a családfáját, rabbi lett Munkácson, ő talán a leghíresebb munkácsi rebbe, a neve Spira Hájim Eliézer volt. Gazdag emberként élt, de szinte az egész vagyonát a szegényekre költötte. Ő nyolc nyelven tudott, legalábbis e tekintetben követte őt egy rokona, Spiró György, aki szerbül, oroszul, lengyelül, angolul, csehül, szlovákul, németül, franciául, olaszul, bolgárul és románul is beszél. És még miben? Mit jelentett számára a hagyomány, a magyarság, az őszinteség, a bátorság a Kádár-korban és mit jelent ma? Szunyogh Szabolcs vendége a 20. és a 21. század egyik legnagyobb realista írója, Spiró György.
Az Újlipótváros Budapest XIII. kerületének egyik városrésze 1950. január 1-jétől. A pesti szleng gyakran "Lipóciának" nevezi. A Vígszínház, a Palatinus-házak, a Phönix-ház, a Szent István Park vagy a Cézár-ház életörömet sugárzó stílusa jelzi, milyen szellemiség építette föl ezt a városnegyedet. Itt élt Radnóti Miklós, Szomory Dezső és Bächer Iván, Popper Péter és ma is számos kiváló személyiség otthona „Lipócia”. Vendégünk a hely talán legjobb ismerője, Deák Gábor.
A Taita Alapítvány 2006 óta támogatja a kenyai Burában található Szent József Árvaházat. Jelszavuk: "Ha sok kicsi ember sok kicsi helyen sok kicsi jót tesz, megváltozik a világ." Magyar önkéntesek is kiutaznak Afrikába, pl. Kocsis András, aki negyven napot dolgozott a gyerekekkel, meglehetősen egyszerű körülmények között. Miért ment oda, konkréten mit csinált, mit tapasztalt? Vendég Kocsis András.
Az utolsó harc, amire valamelyest büszkék lehetünk, talán Buda visszavívása 1849-ben, bár közelről nézve ez sem csupa arany és csillogás, mert fővezérünk, Görgei Artur idegességében a kardjával egy neki nem szabályosan jelentő tisztet egyszerűen lekaszabolt.
De azért összességében mégis ez volt a szabadságharc legfényesebb pillanata, sokak szerint viszont legnagyobb hibája, merthogy inkább a megvert osztrákokat kellett volna üldözni, és kiharcolni egy méltányos békekötést. Vendég Németh Balázs történész, a korszak kutatója.
