Archívum

Egyszer volt, hol nem volt egy bajor leányka, aki jól lecsapta nővére kezéről annak vőlegényét és ílymódon osztrák császárné lett, aztán ripsz-ropsz szült három gyereket, miközben még maga is növésben volt. Talán belőle lett az első celeb a világon. Mit tudott Sissy, ami miatt még ma is filmeket, színdarabokat regényeket írnak róla és el is adják borzasztó nagy példányszámban? Rémes nő volt, hiú, önző, aki a gyerekeivel nem törődött vagy ártatlan virágszál, a magyarok szent nemtője? Verseket is írt. Rosszakat? Jókat? Vendég Gerő András történész, a Habsburg Történeti Intézet iogazgatója.

Nem tartoztak a Függetlenségi Háború titkosított aktái közé, mégis csak nemrégen váltak kutathatóvá Izraelben az ún. kápóperek dokumentumai. A gettórendőrség és a Zsidó Tanácsok tagjaira, valamint a kápókra vonakozó megítélés a táborok felszabadulásától az ötvenes évek közepéig alapvetően megváltozott, 180 fokot fordult. A kezdeti lincselésektől a "mindenki áldozat volt" álláspontjáig hosszú utat járt be a közvélemény. Miért és hogyan? Vendég Jakab Attila, a Holokauszt Múzeum munkatársa.

Az antiszemiták egyik legismertebb sztereotípiája, hogy a zsidók kommunisták, a kommunisták zsidók és egyik minőségükben sem tartoznak a magyar nemzethez, sőt kifejezetten a haza ellenségeinek tekinthetők. Kovács András szociológus professzor több tanulmányában foglalkozott a magyarországi zsidóság háború utáni sorsával, ideértve a pogromokat, a hitközségek függetlensége elleni támadásokat, a cionista mozgalmak fölszámolását, illetve az ÁVÓ szerepét. Előfordult, hogy az ÁVÓ-n találkozott két volt cionista embermentő, az egyik kihallgatóként, a másik fogolyként. Szántó T. Gábor író úgy gondolja, ezt a problémakört csak regényben lehet feldolgozni, tőle azt kérdezném meg, miért csak fikciós irodalomban? Kovács professzortól pedig arra szeretnék választ kapni, a „magyarzsidó-identitásra” a végső csapást mérte-e az ötvenes évek politikája, vagy érvényes ez a fogalom még?

Tudjuk-e, melyik Magyarország egyetlen zsidó alapítású városa? Hogy a szalámikat, a Herz- és a Pick-félét is ortodox zsidók találták fel, akik sosem kóstolták meg a találmányukat? Hogy a cionizmus két alapító atyja, Max Nordau (Süfdeld Miksa) és Herzl Tivadar egymástól 50 méterre születtek, a pesti zsidónegyedben? Hogy a debreceni Biogal előtt álló, „Kígyóölő” című szobor eredetileg Wallenberg-mlékműnek készült a Szent István parkba? Hogy melyik pesti iskolába jártak a Mars-lakók?

Rózsa Péter újságíró, a Klubrádió munbkatársa és Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke  Budapest zsidó arcáról mesélt nekünk.

Pap Ágnes újságíró, szociológus, dokumentumfilmes, a Szembenézés Alapítvány munkatársa szervezetük programjairól: Krókusz Projekt, Budapest, a szakrális város című képzés + Gyermekjogi tiltakozás a gyilkos robotok ellen

Krókusz Projekt: "A kezdeményezéshez csatlakozó oktatási intézmények és ifjúsági szervezetek fiataljai virágültetéssel emlékeznek a holokausztban meggyilkolt 1,5 millió társukra és az előítélet sok millió más gyermekáldozatára, és ehhez kapcsolódó – saját helyi előítélet problémáikra is reflektáló – önálló projekttel készülnek a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjára, a megszerzett tapasztalatokat és eredményeiket pedig megosztják közösségükben és a világhálón"

Budapest, a szakrális város: "A „város vallása” koronként más volt, de abban állandó, hogy mindig hatott a városra. Alapítványunk programjában ezeket a hatásokat vizsgáljuk vallásonként és korszakonként, követve 1000 év történetét – több ponton visszanyúlva az ókorba – egészen napjainkig. És a kontextus kedvéért vizsgáljuk magukat a vallásokat is: tanaikat, szent könyveiket, ismerkedünk szakrális tereikkel és történetükkel."

Zsinagógaépítészet Magyarországon – Deákné Oszkó Ágnes művészettörténész 

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Az adás vendége Csorba László, a Nemzeti Múzeum volt főigazgatója volt. Téma: Róma, Gyermekjogi tiltakozás a gyilkos robotok ellen

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Az adás vendégei:

Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) elnöke és Böjte József filmrendező

téma: Száz éve született Jancsó Miklós filmrendező

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Vendég: Zöldi László, a Nyíregyházi Főiskola volt sajtótörténet tanára, a Népszava és az Élet és irodalom volt főszerkesztő-helyettese

Téma: A megyei napilapok helyzete

Téma: A tanárképzés átalakítása az új Nemzeti Alaptanterv okán

Vendég: Trencsényi László egyetemi tanár, pedagógia történész, oktatás-kutató

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Vendég: Trencsényi László egyetemi tanár, oktatáskutató.

A kormány a tanárképzés átalakítására készül, mégpedig azért, hogy az új nemzeti alaptantervhez igazítsa azt. Ez első körben a képzés idejének csökkentését és a tanítandó műveltséganyag megkurtítását jelenti. A törvény szerint azonban 5 évenként felül kell vizsgálni a NAT-ot. Eszerint ötévente új tanárképzést kell bevezetni? A Magyartanárok Egyesülete szerint „az alaptanterv újra az ideológia, a politika szolgálólányává teszi az irodalmi nevelést, s ezzel legalább negyven évvel veti vissza a magyartanítást. Az irodalomtörténet vezérgondolatává az üldözött magyarság koncepciója, a Trianon fölötti gyász hangsúlyozása és a határon túli magyarsággal való egység deklarálását teszi, ami mélyen irodalomellenes gesztus.” A változtatás egyik okát sokan abban látják, hogy a NAT szellemiségét az a Takaró Mihály határozza meg, aki a Nyírő József melletti propagandájával tette magát ismertté. Most a tanárképzés átalakításának kulcsfigurájává is őt nevezték ki.

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Vendég: Polyák Gábor

Mint köztudott, miniszterelnök úr talált 6 nem kormánypárti újságot, és ebből a sajtószabadság létére következtetett. Ezen eltöprenghetünk, de mi is az igazi sajtószabadság? Utópiában ideális állapotokat készülnek csinálni, válaszokat keresnek néhány kérdésre. Mennyire szólhat bele a tulajdonos a szerkesztőség munkájába? Mennyire szólhat bele a főszerkesztő a riporter vagy a publicista munkájába? Ki nevezze ki a főszerkesztőt: a szerkesztőség vagy a tulajdonos? Milyen jogon rendelkezik az állam a frekvenciákkal? Be kelljen-e mutatni az interjút az interjúalanynak publikálás előtt? Ki bírálja el, hogy egy szöveg uszító-e? Finanszírozhat-e kormány célzott hirdetésekkel egyes orgánumokat?Milyen módon lehet garantálni az etikai minimumokat?

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Vendégeink, témáink:

- Szabó György MAZSÖK elnök - Általános kép a Szenes Hanna-emlékévről 

- Petrasvits Anna, Keren Hayesod - Miért fontos Izraelnek és a világnak Szenes Hanna?

- Kirschner Péter MAZSIKE-elnök - Miért fontos Magyarországnak Szenes Hanna?

- Péterfy Gergely - Személyes emlékek

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Vendégünk, témánk:

- Visi Tamás, olmützi professzor: Mi az a kabala?

Vendégünk, témánk:

- Praznovszky Mihály: A Mikszáth Kálmán a tiszaeszlári perről

Vendégeink, témáink:

- Csorba László: Az újtíipusú múzeum elvei

- Vadász Éva: Az újtípusú múzeum gyakorlata

- Olti Ferenc: Az újtípusú múzeum Magyarországon

 Vendégeink, témáink:

- Kocsis András: Pályázat COVID-árvák segítésére

- Király Júlia: A NB volt alelnöke hogy látja a COVID következményeit?

- Komáromi Zoltán: Orvosként hogy élte meg a járványt?

Vendégünk, témánk:

- Szűcs Balázs, református lelkész: Amerikai és magyar tapasztalatok a drog és alkoholmentésről, a multikulturális együttélés esélyeiről

Vendégünk, témánk:

- Az iskolai nevelőmunka indirekt része erősebb hatást gyakorol a diákok személyiségére, mint a tananyagban deklarált elvek. Az indirekt nevelőhatás fontos elemét alkotja, hogy kiket állítunk példamutató hősökként a fiatalok elé? Milyen értékrendet sugallanak ezek a személyek, illetve akik kimaradnak az oktatásügy nemzeti pantheonjából, azokat miért negligáljuk? Nemcsak a nyilvánvalóan átpolitizált üzenetű személyiségekről van szó, mint Wass Albert vagy Nyírő József, hanem az olyan „példaképekről”, mint Thököly Imre. És mit üzen, hogy negatív ítélettel vagy hallgatással sújtjuk Károlyi Mihályt, Jászi Oszkárt, Kéthly Annát? Vendégünk volt a történészprofesszor és volt oktatási miniszter Hiller István.

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Mi az oka annak, hogy mítoszokat valósággá álmodunk? Mitől függ az, hogy egy-egy nemzettudat mennyire épül a mítoszokra? A magyar, a lengyel közgondolkodás önbecsapóbb, mint az angol? Miért realista a Biblia, miért nem az a középkori keresztény irodalom? A történelem tanúsága szerint egy megrágalmazott kisebbség, például a zsidók (örmények, koptok) képes volt-e változtatni a róla kialakított képen a pozitív társadalmi viselkedésével? A zsidók oroszlánrészt vállaltak az 1848-49-es szabadságharcban és aztán polgári modernizációban. Miért nem kerül be ez a tény a köztudatba? Csereszabatos-e a céltárgy? Az iszlám elleni rágalomhadjárat emlékeztet-e a zsidók ellenire? Mekkora a veszélye annak, hogy ha a visszadiktatúrásodó keleteurópai államokban a vezetés valamiért sarokba szorítva érzi magát, kijátssza a kisebbségi gyűlölet kártyáját?

Szunyogh Szabolcs vendége Gábor György professzor, akinek hamarosan megjelenik A történelem tekintete című kötete.

Vendégünk, témánk:

- dr. Bányai Éva, hazánk első számú hipnotizőre

- A XVIII. század végén egy Franz Anton Mesmer nevű bécsi orvos a betegeit
leültette egy nagy kád köré, amiből vaspálcák lógtak ki. Ezeket
konduktoroknak nevezte. A páciens megfogta a konduktort, Mesmer
megdelejezte a kádat, ő így hívta: megmagnetizálta, és a bénák jártak, a
süketek hallottak, a némák meg elkezdtek beszélni.
Mi az a hipnózis?
Lehet-e megbízhatóan használni a gyógyászatban? 

Vendégeink, témáink:

- Holló József, altárbornagy: Szenes Hanna a hadtörténész szemével

- Csorba László, akadémikus: AZ UNESCO szempontjai

- Kirschner Péter, a Mazsike elnöke: Megemlékezés

Vendégünk, témánk:

- A nevelésszociológia neve azt ígéri, egzakt tudomány, noha a nevelésből a szubjektum nem kizárható, ráadásul azt, hogy egy mérésben, vizsgálatban mit tekintünk értéknek, a politikai határozza meg. Van-e bizonyító erejű adat arra, hogy a decentralizált vagy a centralizált oktatás a jobb? És mit derített ki ez a tudományág Magyarországról? A szocializációs folyamat feltételei minden társadalmi csoportnál elégségesek? És ha igen, miért vezették be az iskolarendőrséget, illetve migrálnak a magyar egyetemi hallgatók tömegesen az EU-ba? Egyáltalán: van még nevelésszociológia, mint alapkutatás és mint döntéselőkészítés?
Vendégünk volt Kozma Tamás professzor.