Archívum

Mi leszel, ha nagy leszel? - kérdezték az embert kiskorában. Tűzoltó vagy katona? Netán pályaválasztási tanácsadó szakember? Vagy mindig is tudta, hogy orvos, mert apuka úgy döntött? De, hogy lesz valakiből kaszkadőr? És honnan tudták, milyen foglalkozás lesz kurrens 20 év múlva? Jól döntöttek-e annak idején, és ki vagy mi segített Önöknek ebben? Talán egy jó gyárlátogatás?
Erről szólt az Anno Budapest

Népstadion. Hetven éve, 1953. augusztus 20-án avatták fel az ország legnagyobb stadionját, mely 2002-ben felvette Puskás Ferenc nevét. 2016-ban pedig lebontották, hogy átadja helyét a Puskás Arénának.

Az alapkőletételnél Tildy Zoltán köztársasági elnök volt aktív, de a projektért Farkas Mihály honvédelmi miniszter felelt. Az erőltetett menetben épült - de így is csúszva elkészült - stadion átadására 80 ezren látogattak ki, nem számítva a tízezer felvonuló tornászt és 2000 sportolót.

A Népstadion volt az Anno Budapest témája, Panxnotded Miklós várta a hívásaikat a Népstadionnal kapcsolatos élményeikkel. Emlékeznek-e az 1953-as angolok elleni 7-1-es győzelemre vagy a másfél évvel későbbi 100. magyar-osztrákra meccsre, amit 6-1-re nyertünk és 105 ezren nézték a helyszínen a meccset? Ott voltak-e Louis Armstrong, a Queen, a Rolling Stones, a Metallica, a U2, Robbie Williams vagy az AC/DC koncertjén? Jártak-e a SZÚR-on, kupadöntőkön vagy kettős rangadókon, atlétikai EB-n? Emlékeznek-e a szoborparkra a csonka karéjú stadion területén? Tudták-e, hogy a stadion is azért épült, mert 1960-ban olimpiát akartunk rendezni, de végül Róma lett a befutó helyszín? És, hogy egy autóval is bejárható alagút vezetett a pártvezetés díszpáholyáig?

Éppen 40 éve, 1983. augusztus 18-án mutatták be a városligeti szánkódombon (onnantól Királydomb) az István, a király című rockoperát, mely alapmű a magyar könnyűzenében. István, a király volt is, lesz is, ez itt a praxis. 

Sokan nézték meg a helyszínen, moziban, tévében, és akkoriban nemigen volt olyan lemezjátszóval bíró család, ahol ne lett volna meg a dupla lemez. Sokszor, sok helyen, sok verzióban adták elő a darabot, és 40 évvel később is találkozni István, a király-feldolgozásokkal, ezért azt gondoltuk, hogy megér egy adást az Anno Budapest műsorában is.

Az Anno Budapestben ezúttal 1986. augusztus 10-ig repülünk vissza az időben, az első Forma-1-es Magyar Nagydíjra, Mogyoródra. Nemcsak az első magyarországi Forma-1-es versenyről várjtk az élményeiket, hanem a későbbiekről is. Bár tény, hogy a legelső volt a legemlékezetesebb, a frissen készült pályára a nagy verseny előtt a Budapesten koncertező Queen is kilátogatott, Roger Taylor dobos gokartba is ült. Panxnotded Miklós arra volt kívácsi, miért jobb a helyszínről végignézni a versenyt, mint tévéből; milyen a hangulat a pálya szélén; találkoztak-e valamelyik versenyzővel; és hogy miért érintette meg Önöket az utazó cirkusz szele?

A zene mindenkié.

Az Anno Budapest adásában egykori legendás koncertekről emlékezünk meg. Kinek-kinek megvan a maga kedvence, melyik hangverseny volt leginkább zene a füleiknek, melyiket mozogták le a legjobban, melyik volt katartikus és megismételhetetlen. Komolyzene, népzene, jazz, rock, pop, elektronikus, hiphop, funk, opera...

Féltve őrzött kincseink

Tárgyak, amiket őrzünk, mert valamilyen emlék köt minket hozzájuk, van egy történetük, és nem válnánk meg tőlük. Soha? Tényleg soha? Aztán majd egyszer valaki kidobja utánunk azokat is? Kacatok, valódi kincsek, relikviák, értékek, ereklyék és filléres emlékek az Anno Budapest műsorán. Önök milyen titkos kincseket tettek el az almáriumba vagy a polcra, fiókba, asztalra, falra - és miért. Megemlékeztünk elfeledett vagy távoli szeretteinkre a tárgyak és az Anno Budapest segítségével.

Az első hitelem

Hiteles műsor hiteles emberektől hiteles embereknek. Panxnotded Miklós arra volt kíváncsi, Önök mikor és milyen célra vették fel első hitelüket? Lakásra? Kocsira? Jelzálog, áruhitel vagy személyi kölcsön volt? Mennyire volt nehéz hozzájutni? Mekkora gondot okozott a törlesztés? És a legfontosabb: Mit éreztek akkor, amikor az utolsó részletet is visszafizették? 

A 2022. február 13-i adás ismétlése. (tánciskolák)

Folytatjuk a múlt vasárnapi Anno Budapest témáját, ismét osztálytalálkozó volt a Klubrádióban

Osztálytalálkozóra mentünk az Anno Budapest műsorában! Érettségi találkozóból van ötödik, tizedik, de bizony még hatvanadik is. Általános iskolai osztályok is összejárnak, de még egyetemistáknál is él/élt (él még?) az évfolyamtalálkozó szokása. Bizonyára Önök is jártak ilyenen életükben. Van, ki büszkén, van, ki félve megy el ezekre. Vannak nagy rácsodálkozások, meglepetések és sok-sok nosztalgia. Újratalálkoztak-e egykori tanáruknak, aki meg akarta buktatni? Milyen érzés visszatérni az alma materbe? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket beszéltünk meg az osztályfőnökkel, Panxnotded Miklóssal.

Minek ez a cirkusz már?

Az Anno Budapest ezúttal a sátrak, lakókocsik és a porond világába látogatott el, cirkuszi élményekről és emlékekről volt szó Pünkösd vasárnapjának délutánján. Melyik a legelső cirkuszi emlékük? Van másik? Féltek-e a bohócoktól? Hogyan viselték az állatos produkciókat? Mikor voltak utoljára cirkuszban? Miért szerették és miért nem? Kik voltak a kedvenceik? Az artisták, erőművészek, bűvészek, légtornászok vagy a zenebohócok?

Az Anno Budapestben túrautakról és kiránduló helyekről beszélgettünk. Tegyünk meg együtt másfél millió lépést Panxnotded Miklóssal. A betelefonálók megosztották történeteiket vele, valamint a többi hallgatóval. Lehetett szó rövid sétákról a természetben vagy éppen vándortáborokról; a csővázas hátizsákok előnyeiről és hátrányairól; a kirándulócsoportokról, akik a Moszkva téri óra alatt gyülekeznek, hogy a főváros környékén csoportosan a természetben mászkáljanak; hogy milyen volt az élet a nordic walking előtt; hogy bejárták-e a híres kék túra útvonalát pecséteket gyűjtve; hogy jobban esik-e a turista szalámi, vagy az útitárs májkrém a szabadban piknikezve, meg amit még fontosnak tartottak a témával kapcsolatban elmondani.

A videotéka

Az első és legfontosabb kérdés: Önök fizettek büntetést amiatt, hogy nem tekerték vissza a VHS-kazettát az elejére, amikor visszaadták a kölcsönzött filmet? Az Anno Budapest ezúttal a múlt egy letűnt időszakát idézte meg, a videókorszakot, amikor videotékából szereztünk be filmeket. A filmrajongók eme szentélyeibe látogattunk el, a tékás: Panxnotded Miklós. Pult alól jó hangalámondásos történetekkel szolgált. Mit jelentett Önöknek a téka? Mi mindent lehetett csinálni egy kölcsönzőben? Gyűrte-e be a szalagot a képmagnójuk? Mikor kezdtek beszivárogni a DVD-k? És mikor áldozott le a videókölcsönzőknek végleg? És azt tudták, hogy Bristolban még mindig működik egy ilyen üzlet, 1982 óta folyamatosan?

Május 7-én vasárnap délután két dolgot csinálhat az ember: vagy a másnapi  érettségire készül, vagy az Anno Budapest adását hallgatja a Klubrádióban. És össze is kötheti a kettőt, mert az aktuális adás témája mi más lenne, mint az érettségi vizsga. Felidéztük, milyen emlékeket hagyott ez annak idején hallgatóinkban. Mi volt a legnehezebb? Segítettek-e a tanárok vagy direkt ellenségesek voltak? Kellett-e puskázni? Ha igen, milyen módszereket vetettek be? És miután túl voltak az egészen, vajon tényleg érettnek érezték magukat? Milyen volt nappalin leérettségizni, vagy estin a dolgozók iskolájában? Jelölték-e meg Önöknek a tételeket? Na és persze az is, vajon sikerült-e előre megszerezni azokat? Ilyen és ehhez hasonló emlékekről szólt a műsor.

Az Anno Budapest adásában 32 évet repültünk vissza az időben, az 1991-es év augusztusába, amikor az akkori pápa, II. János Pál Magyarországra látogatott. Panxnotded Miklós műsorvezető arra volt kíváncsi, Önöknek milyen élményük van az utazó pápa vizitjéről. Ott voltak valamelyik misén zarándokként Budapesten, Szombathelyen, Máriapócson, Debrecenben vagy Pécsett? Vagy volt valamilyen egyéb programjuk, aminek a biztonsági előírások és lezárások miatt lőttek a pápalátogatás miatt? Esetleg ott voltak a 70-es években, amikor a kabai cukorgyár építésén dolgozó lengyel vendégmunkásoknak celebrált még Karol Woytyla főpap misét? És azt tudták, hogy Máriapócson a templom vendégkönyvében van egy bejegyzés, amit még hátizsákos turistaként jegyzett a fiatal Woytyla diákkorában?

Az adás vendége Török Ferenc kétszeres olimpiai bajnok magyar öttusázó, edző, sportvezető volt.

Az Anno Budapest főszereplői, azok a betelefonálók voltak, akik elmesélték élményeiket Panxnotded Miklósnak az  egykori edzőikről. Mit tanultak trénereiktől a sporton kívül? Neveltek-e az életre is? Szigorúak és kemények, olykor kegyetlenek voltak, vagy inkább igazságosak és nem erőszakosan igyekezték elérni, hogy sportolóik a legjobban teljesítsenek? Csaptak-e oda papuccsal, törölközővel vagy kötéllel? Alakult-e ki barátság, összetegeződtek-e később a mesterekkel? Példaképek voltak? 

A hazai internetezés hőskorába invitáltuk hallgatóinkat az Anno Budapest műsorában. Önök hogyan szálltak be az internetbe? Mekkora sávszélességgel indultak? Melyek voltak a kedvenc internetes weblapjaik? Emlékeznek-e azokra a ma már nem létező portálokra, mint az INteRNeTTo, az extra.hu vagy a stop.hu? Mond-e Önöknek bármit az, hogy Geocities, Lycos, Altavista, Netscape Navigator vagy éppen Napster? Melyik volt az első e-mail címük? Gyaloglo, Ella vagy Hotmail? És mikor küldték az első e-levelet? Jártak-e internetkávézóba, ha igen, miért? Emlékeznek-e még az mp3 születésére? Melyek voltak az első online mémek? Mennyibe került ez az egész? És mi maradt meg a régi netből?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereste Panxnotded Miklós a válaszokat, és várta telefonjaikat emlékeikről. Vendégünk volt Uj Péter, aki szintén mesélt a magyarországi internetezés hőskoráról.

Húsvét vasárnap délután a nehéz sonkák és kolbászok után virtuális sportolásra hívtaa hallgatókat az Anno Budapest. Arra volt kíváncsi a műsorvezető, milyen is volt egykor az amatőr sportélet. Nem annyira a versenysportok, hanem a szabadidőben értelmesen, mozgással eltöltött idő a műsor témája, a pingpongozás, a természetjárás, lovaglás, ejtőernyőzés, lövészklubok, sakk-körök, grundfoci világa, legyen az iskolai vagy munkahelyi egyesület, az MHSZ vagy akár profi sportklubok tömegsport szakosztályai, meg mindenegyéb. Miért volt ez olyan jó, milyen élményekkel gazdagodtak, és hogyan hatott ki az amatőrsport a későbbi életükre? Erről faggatta a betelefonálókat Panxnotded Miklós

Hogyan kapta be a kampót a compó? És mitől lesz a csali ponty jó?
Meghekkeltük a vasárnap délutánt egy kis pecázással az Anno Budapestben! Milyen volt a rakodópart alsó kövéről lógatni a zsinórt? Mert nem kell Balin lenni, hogy a szákba kerüljön egy balin. Tényleg, hol voltak a legtutibb horgászhelyek? Folyó vagy tó? Természetes vagy mesterséges? Csónakból vagy partról? Volt-e a hallgatók között rapsic? A bojtira esküsznek vagy a gilisztára? Netán a csontira? Egyáltalán miért jó horgászni? A hal vagy a nyugalom miatt? Szabad-e részegen pecázni? Milyen túlzásokba esnek a horgászok, amikor a legnagyobb fogásukról beszélnek? Fogni jó vagy enni?
Horgászélményeket vártunk hallgatóinktól, hogy bevezessék Panxnotded Miklóst a fenekezés és műlegyezés művészetébe, a halradar előtti világba. “Harcsa csuka kárász ponty kecsege. Aki búsul, annak nincsen esze.”

A vasárnapi Anno Budapest témája a lakásfelújítás és átalakítás.

Önjelölt és képzett szakik telefonjait várta Panxnotded Miklós, legyen szó falazásról, hideg- vagy melegburkolásról, csőcseréről, fürdőszoba átalakításról, festésről vagy mázolásról, nyílászárócseréről, fal áthelyezéséről, padlószőnyeg felszedéséről, tapétázásról, szigetelésről, kalákákról, Kelemenekről és Kelemennékről, vagy éppen hiába várt szakikról, esetleg illuminált segédmunkásokról.

Újabb időutazást tartottunk, a történetmesélés egy különleges és népszerű módját ástuk elő (Hann Endre ötlete nyomán), hogy rádióműsorunkban megvitassuk: miért is szerettük/szeretjük annyira a képregényeket, illetve, hogy ebből Magyarországra mi jutott el, továbbá, hogy hazánkban milyen alkotások születtek, amik szívünknek kedvesek.

Pif, Herkules, Placid és Múzó, Rahan, Pifu, Lucky Luke alias Villám Vill, Piszkos Fred, Asterix, Garfield, dr. Sör Kálmán, Szépalmási professzor, Dr. Justice, Vakarcs, Taraó, Snoopy, a Makszy család, Krapulax, Tintin, Fülig Jimmy, a dodók, és más szuperhősök, meg akik kimaradtak. De legyen szó Zórád Ernőről és Korcsmáros Pálról is, a Képregényes rocktörténet című könyvről, a Fülesekről, Alfáról, Kockásról, Hahotáról, Kretén magazinról, vagy éppen a filmek képregényes adaptációiról.

Nyugdíjasok / szurkoljatok / hadd nőjön a / nyugdíjatok! - szól a régi rigmus, és az Anno Budapest adásában lehetett is szurkolni. Nemcsak nyugdíjasoknak, mindenkinek, aki hódol ennek a sport nevű szenvedélynek nézőként.

Kiket és hogyan buzdítottak? Milyen volt a pálya széléről a kedvencekért izgulni? Mennyire fanatizál a tömegélmény egy sportrendezvényen? Utaztak-e idegenbe csapatukat támogatni? Mit érez egy vérbeli szurkoló, amikor nem megy a csapatának? Milyen őrült történeteik vannak bírókról, edzőkről, kiesésről, vagy éppen bajnokavatásról, a frissen pörkölt szotyi ízéről, magukból kivetkőző ultrákról és kedves szurkolókról? Ilyen és ehhez hasonló témákban várta a hívásokat Panxnotded Miklós.

Tudjuk, már javában tart a böjti időszak és egyesek szerint miért nem szabad, de mi azért megfogtuk a farsang farkát. Panxnotded Miklóssal várta az adsábnan, hogy a farsangról, maszkabálokról, jelmezbálokról, karneválokról, a legjobb jelmezötletekről, emlékezetes beöltözős ünnepségekről vagy éppen farsangi fánk receptekről beszélgessen a betelefonálókkal.

"Semmi sem fogható a kerékpározás egyszerű öröméhez” – mondta egykor JFK. Ezt a gondolatot vittük tovább vasárnap az Annoban, ahol folytattuk múlt heti adásunk témáját: Én és a bicikli.

Én és a bicikli.

Ma már mindenütt arról beszélnek, hogy biciklisáv itt, bringaút ott, dehát Karácsony Gergely előtt is volt komoly kerékpáros élet Magyarországon: gázpalack a csomagtartón, biciklis foci, kerékpárgyártás, tandemezés. A betelefonálók meséltek Panxnotded Miklósnak mindenféle régi bringás történeteket dinamóról, defektről, túráról, sportról, közlekedésről, vázon szállításról, tekerésről, a régi velodrómról az eredeti Millin, banánülésről, agyváltóról, bicikli márkákról vagy épp az első kerékpárjukról.

Éljenek a kiváló dolgozók, kiváló tanulók, élmunkások, sportolók és úttörők, és mindenki, aki megérdemli. 

Az Annoban ezúttal az "átkos" azon, sajnos mára nagyban visszaszorult szokását idéztük meg, hogy előszeretettel jutalmazták az emberek teljesítményét különböző területeken. Mindenféle gúny nélkül mondjuk, hogy ezen ideje lenne változtatni, és több elismerést kellene adni az embereknek. Mert valaha mindenféle iskolai, munkahelyi és állami ünnepségeken adtak át érmeket, plaketteket, jutalomkönyveket, okleveleket, emléklapokat, plecsniket, dísztárgyakat, kitüntetéseket, és olykor pénzt is. Ön is kapott kiváló úttörő jelvényt? Őrzi még a kiváló dolgozó plecsnit a dobozban? Milyen oklevelei vannak még meg? Ezt próbáltuk előbányászni a múltból.

Ösztöndíjjal külföldön

Az adásban annak járt utána az Anno, milyen volt idegenben tanulni, legyen szó baráti országokból érkező cserediákokról, vagy éppen magyarokról, akik külföldre mentek tágítani értelmüket és látásmódjukat. Állam ösztöndíj, Soros-ösztöndíj, bármiről megoszthatták emlékeiket Panxnotded Miklóssal.

Vissza a medencébe!

A nagy érdeklődés miatt folytattuk az Anno Budapest műsorát, mely az “én és az úszás” tematikáját fogta körül. Hogyan nem úszták meg az úszást; milyen emlékeket hoz elő az orrban a klóros víz és a fülben az úszómester sípjának hangja; miért volt virágos a gumiúszósapka; melyek voltak a legjobb uszodák, vagy hogy miben más medencében úszni, mint nyílt vízen?