Archívum

Magyarország nem vesz részt a United for Ukraine, azaz az Együtt/Egységben Ukrajnáért tömörülésben, amelynek célja az Európai Unióban élő négymillió ukrajnai menekült életének megszervezése. Ezen nem is csodálkozik a szervezet elnöke, Andrius Kubilius litván EP-képviselő, aki úgy látja: a magyar kormány ott tesz botot a küllők közé, ahol csak tud, és szeretné hátráltatni Ukrajna háborús győzelmét. Csernyánszky Judit összeállítása.

Egy gumiszabály megnyújtása a végtelenig – szokás szerint a semmiből jelent meg a különféle veszélyhelyzetekre való hivatkozással egy kormányrendelet, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a környezetszennyező nagyvállalatok büntetését. A naponta szaporodó akkumulátorgyáraknak és egyéb magas kockázatú üzemeknek elég lesz csupán megígérniük, hogy megjavulnak, elvégre a miniszterelnök biztosította arról a közönségét, hogy Magyarország a klímabajnokok klubjába tartozik. Józsa Márta összeállítása.

A vallásszociológusok már régóta előre jelezték, hogy a formális egyházakhoz, vallásossághoz köthetők száma ahogy Nyugat-Európában, úgy Magyarországon is egyre csökken. Így a mostani népszámlálási adat nem téves, nem hibás – egy létező jelenséget ír le. Mindez a magyarországi „keresztény politikai kurzus” csődjét is jelenti – állítja Kamarás István vallásszociológus.

A független média fogjon össze, hozzon létre pénzalapot magának, közösen próbáljon fellépni a sajtószabadságot korlátozó hatalommal szemben – veti fel Haraszti Miklós, az egykori demokratikus ellenzék egyik vezetője. Vagyis lépjen ki a véleménybuborékból és próbáljon olyanokhoz is eljutni, akikhez egyelőre nem tud – javasolja.

A magyar gazdaságban akkora a baj, hogy a pénzügyminiszter a kormány kedvenc katonai beruházásait is elhalasztaná, nem is beszélve a banki adó megemeléséről. Ez utóbbit a Fidesz frakcióvezetője cáfolta. A forint mindenesetre azonnal esni kezdett. Bokros Lajos volt pénzügyminiszterrel beszéltük meg a helyzetet.

Száz éve jelent meg Lukács György Történelem és osztálytudat című, híressé vált könyve. Az ELTE szervezésében konferenciát  tartottak nemzetközi Lukács-kutatók részvételével. Váradi Júlia interjúi.

Elon Musk hatósági engedélyt kapott, hogy a Neuralink nevű cége bénult betegek számára készült implantátumot ültesen be önként jelentkezők agyába. A cél az, hogy a betegek a gondolataik segítségével irányítsanak idegi mozgásokat. Keleti Arthur kibertitok-jövőkutatót, az Informatikai Biztonság Napja alapítóját kérdeztük.

A jövő novemberi amerikai elnökválasztásig még rengeteg idő van, de a kampány és a jelöltek személye a médiában napi téma. Nem véletlenül: az egyik jelöltet négyszeresen is vád alá helyezték, a másik nyolcvanon felül újrázhat, nem mintha az ellenfél annyival fiatalabb lenne. A gerontokrata jelenről és jövőról az utca emberét kérdezte az amúgy republikánus Tenessee-ben Csernyánszky Judit.

Demográfiai csúcs vagy Orbán Viktor víziónak gyűjteménye? Miről beszélt és miről hallgatott a miniszterelnök a jobboldali rendezvényen? – Virág Andrea, a Republikon stratégiai igazgatója

Felmondó tanárok és folytatódó tiltakozáshullám – a státustörvény szerint péntekig kellett dönteniük a pedagógusoknak arról, hogy elfogadják-e a bosszútörvénynek is nevezett jogszabályfeltételeit. Simkó Edit tanár 

Évértékelő beszéd az Európai Parlamentben – helyszíni beszámoló Stasbourgból a klímapolitikáról szóló plenáris ülésről. Bodnár Barna összeállítása.

Két volt biztos: Balázs Péter és Navracsics Tibor vitája arról, hogy Magyarország meddig maradhat az Unióban. Kárpáti János összeállítása.

Horthy szellemalakja folyamatosan kísért a rendszerváltás óta, a jobboldal egy része megpróbál vállalható hagyományt gyúrni belőle, a szélsőjobbnak meg úgy jó, ahogy van, illetve volt. Most Lázár János miniszter előz be, és igaz hazafivá, kivételes államfővé, hős katonává szenteli fel vitéz Nagybányait.

A kormányzati cicaharc az egyik legfőbb akadálya a közöségi közlekedés, főleg a vasút fejlesztésének – a Magyar Közlekedési Klub elnöke szerint. A héten a rezsicsökkentés megvédésére és a honvédelmi célok teljesítésére való hivatkozással több olyan beruházást is törölt Lázár János, amelyeket korábban nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősítettek. Józsa Márta összeállítását hallhatták.

Igaz-e a kormány érvelése, hogy az akkugyárak invazív betelepülése nélkül a német autóipar elhagyná Magyarországot? A Mikepércsi Anyák érdekvédelmi csoportosulás megkérdezte a BMW-t, a Mercedes-t, és az Audit. Kozma Évával, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) elnökével beszélgettünk.

Donald Trump, volt amerikai elnök ellen két újabb vádemelés van készülőben, aminek tetejébe egyre közelebb kerül az elnökjelölti versenyből való kizáráshoz, amire még Szijjártó Péter külügyminiszter is berágott. Egyre közelebb sodródik az Egyesült Államok egy polgárháborúhoz – fogalmazta meg aggodalmát Kim Lane Scheppele amerikai jogtudós és politikai elemző, a Princeton Egyetem munkatársa. Csernyánszky Judit interjúját hallhatták. 

Papírfecni, értelmetlen excel-táblák halmaza vagy az ország pénzügyi kottája? – van ugyan 2024-es költségvetése Magyarországnak, de minek? Sztojcsev Iván, a HVG gazdasági újságírója

Mi folyik itt? – Tömpe István közgazdász professzor szerint egyenesen a reformfasizmus korszakában élünk.

Túlélő üzemmódban a független média Magyarországon – önleleplezőek az ellene indított rejtélyes számítógépes támadások – vélik a külföldi szakértők. Csernyánszky Judit anyaga.

Nemzetközi versenyfutás a Holdért – vajon miért lett ismét ennyire fontos a Föld égi kísérőjének a meghódítása? Bodnár Barna anyaga.

Tátongó rések a magyar költségvetésen, a kormány mégis gazdasági fellendülést vizionál – mit gondol erről Csillag István közgazdász?

Még el sem kezdődött máris tele van elégtelennel és elégedetlenekkel – indul a 2023/24-es tanév.

Kibírhatatlan forróság és földi pokol helyett – zöld szigeteket alakítanának fiatal építészek a nagyvárosainkban – Mandel Mónika tájépítész.

Mit mondhat Hollywood – Hollywoodnak – Adolph Zuckorról forgatnak filmet Amerikában, a rendezővel készített interjút Csernyánszky Judit.

Az e heti Hetesben folytattuk sorozatunkat: hogyan készülnek a pártok a jövő évi dupla, vagyis az uniós és az önkormányzati választásokra. Nagy a tét. A Momentum Kele János elnökségi tagot delegálta műsorunkba.

Ágh Attila az alkotmányos rongyrázásról és arról, mi mindent herdált el az állam az elmúlt 13 évben.

Államalapításunk ünnepén az ellenállás joga izgatja leginkább a civileket, s és persze alkotmányt is módosítanának. Hogyan készülnek augusztus 20-ára? Pecz István összeállítását hallhatták.

Visszavonulót fújt a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundation). Miért hagyja magára hazánkat? – erről is beszélgettünk Bruszt Lászlóval, aki Orbánnal egy időben volt Soros-ösztöndíjas, de ő jelenleg a Bibó Szabadegyetem, s CEU Demokrácia Intézetének a társigazgatója.

Folytattuk sorozatunkat a pártok, politikusok felkészüléséről a jövő évi uniós és önkormányzati választásokra. Sürget az idő, ezúttal Jakab Pétert, a Jobbik volt elnökét, a Nép Pártján Mozgalom alapítóját kérdeztük.

Bokros Lajos volt pénzügyminisztertől a kormány gazdasági hazugságaira kérdeztünk rá.

A hátrányos helyzetű gyerekek továbbra is hátrányos megkülönböztetésben részesülnek az egyetemi felvételi során. A legfrissebb adatok azt tanúsítják, hogy évek óta, ha nem is mindenhol és nagy mértékben, de mégiscsak nő a tandíjat fizetni kénytelen diákok száma, ami gyakran épp a legnehezebb helyzetben lévőket érinti. Lay Viktória járt utána annak, mibe kerül ma Magyarországon egyetemistának lenni.

A magyar kormány egyáltalán nem képviseli az oroszpárti álláspontot, amikor Ukrajnáról van szó – állítja a Magyar Külügyi Intézet elnöke, Gladden Pappin, aki amerikai létére képviseli Amerikával szemben a magyar, pontosabban az orbáni hatalmi érdekeket. A Newsweekben megjelent cikke igazi hitvallás, a Csernyánszky Judit által készített interjú viszont annak bizonyítéka, milyen tökéletesen fel lehet mondani az orbáni leckét, ha egyszer valakit ilyen magas pozícióba ültetnek.

A múlt héten Dobrev Klárát kérdeztük a jövő tavasszal esedékes önkormányzati és európai parlamenti választásokról. Folytatva a sort, ezen a héten Kunhalmi Ágnest, az MSZP társelnökét faggattuk a következő időszak választási stratégiájáról.

A digitális tér végtelen szabadságot ad, de veszélyes is lehet, akár az életünkre is.

Hetven százalék feletti azoknak a tizenéveseknek az aránya, akik valamelyik óriásplatformot, mint a Facebook, a Youtube vagy a TikTok napi rendszerességgel látogatják - ez derült ki a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) nemrég közzétett felméréséből. Nem árt azonban a tapasztalatlan fiatalok nyomát követni, ha meg akarjuk óvni őket az esztelen kihívásoktól. Miközben a "challenge-ek" elsőre ártatlannak tűnhetnek, vakmerő cselekvésre hívhatják a fiatalokat. Forgács Mariann közösségi média-szakértő szerint drága árat fizetnek néhányan 15 perc hírnévért – Pecz István járt utána a riasztó jelenségnek.

A hétvégén békejavaslatot tesz az asztalra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Szaúd-Arábiában vitatják meg. Tartós a béke? Sz. Bíró Zoltán történészt kérdeztük.

Nemrég új – persze nemzeti – népegészségügyi szervezet alakult, de tudja-e orvosolni a gyógyszerhiányt, ami egyre több betegnek és családjának jelent problémát, miután a gyártókra 40 százalékos különadót vetettek ki. Egy panasz alapján jártunk utána, mi zajlik például akkor, amikor egy cukorbeteg gyerek inzulinja egyik napról a másikra eltűnik a patikából – Csenyánszky Judit riportját hallhatták.

Miként készül a DK a megtörhetetlennek látszó Fidesz ellen a pár hónap múlva esedékes önkormányzati és uniós választásra? – ezt kérdeztük a legerősebb ellenzéki párt, a DK árnyékkormányának miniszterelnökjelöltjétől, Dobrev Klárától.

Minden eddiginél nagyobb országos civil és szakszervezeti összefogás formálódik. Nevük: OKA, Országos Közös Akarat. Hálózatépítésbe kezd, demonstrációkat szervez a Civil Bázis, az Egységes Diákfront és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Át akarják törni az apátia falát, alapvetően vidéken: nagyvárosban és kis falvakban egyaránt. Hogy mit akarnak elérni: 50 százalékos béremelést a pedagógusoknak, új alaptantervet, sztrájkjogot, és a státusztörvény eltörlését. Szeptembertől demonstrációkat szerveznek, májusig tele a naptáruk. Pecz István mutatta be őket.

Segítségre szorul az ország leggazdagabb embere, miközben horvát megavállalkozást vásárolt meg magának? A Lögyő-portré újabb vonásait rajzoltuk meg Katus Eszterrel.

Az MCC legfontosabb küldetése a fideszes fiatalok kinevelése. Esztergomi fesztiváljukon erre vállalkozik az amerikai fiatalok egyik véleményvezére, az ismert showman: Michael Knowles. A volt sztár, Tucker Carlson helyére lépett, s a maga 33 évével feltűnő jelenség Amerikában is. A színészként is ismert showmannak most már két saját showja is van, minden digitális csatornán ott van, osztja az észt a jobboldalon. Népszerűsége kétségtelen. Vele beszélgettünk a fellépése előtt, s noha ő a médiát hibáztatja a hazugságukért, de nekünk úgy tűnt, igazmondásból nem jeleskedik. Sok-sok vagy jó hosszú Pinocchio orrot érdemelne. Csernyánszky Judit interjúja.

Magányosak és reménytelenek – riasztó eredményeket hozott felszínre egy tudományos kutatás a magyar fiatalokról – Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatója

Hőhullám, villámárvíz, pusztító viharok – a klímaválság már nem hipotézis, hanem kézzel fogható valóság Magyarországon is – Bodnár Barna összeállítása.

Továbbra is kérdéses, hogy Magyarország betöltheti-e az Európai Unió soros elnöki tisztét jövő ilyenkor – a Klubrádiónak nyilatkozik egy holland jogi szakember – Csernyánszky Judit interjúja.

Nincs csapó, nem forog a kamera Hollywoodban – sztrájkolnak a forgatókönyvírók és a színészek – vajon lesz-e mit néznünk az ősszel a mozikban? – Csákvári Géza filmes újságírót kérdeztük a témában.

Nem sikerül a törvény elírásainak megfelelően befóliázni a "tiltott tartalmú" könyveket, ezért sorra jönnek a büntetések. Mi történik? – ezt kérdeztük Gál Katalintól, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökétől.

A 2015-ös adatokhoz képest megduplázódott azok száma, akik a diktatúrát – mint az egyszemélyi vezetést – elfogadhatónak tartják ma Magyarországon, állítja a Társadalomtudományi Kutatóközpont elemzője; Lay Viktória összeállítása.

A fideszes többség elfogadta a költségvetést, de Katona Tamás volt pénzügyi államtitkár szerint ezt csak annyira kell komolyan venni, amennyire a készítői szokták. Az idei gyakorlatilag hetente módosul. Példának elég legyen annyi, a jövő évre hat százalékos inflációval számoltak. Mindenesetre ebből a tervből az derül ki, hogy továbbra is kevesebb jut az egészségügynek és az oktatásnak, és a közszféra jó 15 százalékos reálbér-csökkenésének az ellensúlyozására sincs esély. Ahogy a például a külföldi élelmiszer-kiskereskedelmi cégekre kivetett különadó is biztosan tovább növeli az árakat.

Az Európai Unió jogállamiságról szóló jelentése nem sok jót mond Magyarországról. De ami a nagyobb baj, még a szándékát sem látjuk annak, hogy az Orbán-rezsim érdemben javítani akarná a helyzetet – erről beszéltünk Ligeti Miklóssal, a Trasparency International Magyarország jogi igazgatójával.

Új szótár született Ukrajnában: a Háború értelmező szótára. Ezt mutatta be a CEU-n az ukrán Pen Club alelnöke, a könyv szerzője: Osztap Szlivinszkij, akivel kötete bemutatása után beszélgetett Csernyánszky Judit. A Láthatatlan Egyetem egyetemistái is részt vettek a rendezvényen, akik életük egy-egy meghatározó pillanatát idézték fel nekünk.

Mi vezetett a megszorításokhoz? Elpuskázta a Magyar Nemzeti Bank is? – Bod Péter Ákost, az MNB volt elnökét, egyetemi tanár kérdeztük.

Félbeszakított interjú az átláthatóságról, a nyíltságról és konkrét korrupciós vizsgálatokról – Bíró Ferencet, az Integritás Hatóság elnökét kérdezte Csernyánszky Judit.

Alkotmányos veszedelem: Magyar György ügyvédet, politikust kérdeztük arról, a négy új taggal jobb lesz az Alkotmánybíróság?

2030-ban fordulat állhat be a klímakatasztrófában. Többé nem lehet cél a GDP növekedése? Lay Viktória kereste a választ a kérdésre.

Az Orbán-rendszer lebontásához vitt közelebb a tanárok és diákok hosszú ideje tartó tüntetéssorozata, aminek ugyan bosszútörvény lett a vége, de a remény hal meg utoljára. Hogy látja ezt a Tanítanék Mozgalom képviselője, Törley Katalin?

Lendvai Pál kilencvenen túl is Ausztria egyik legelismertebb újságírója a mai szélsőjobb jelenségek gyökereit kutatja új kötetében, amelyet az Andrássy Egyetemen mutatott be. Előadása után Váradi Júlia kérdezte.

A Fidesz kultúrharcában újabb sikerként könyvelhetjük el a Libri fegyverletételét. Vásárhelyi Mária szociológust, a Klubrádió publicistáját a nagy fordulatról és annak várható következményeiről kérdeztük.

Orbán elmúlt, 13 éves külpolitikája nem tette jobbá az emberek életét. Vitafórumon vesézték ki a Friedrich Ebert Alapítvány és a Political Capital friss tanulmányát, amelyet Csernyánszky Judit ismertetett.

Vajon a kilépési vihar előszele, hogy a kormány már nem számol az uniós pénzekkel? Inotai Andrást, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének volt igazgatóját kérdeztük.

A fiatalok roppant érzékenyek az egymást követő világválságokra, amelyeket személyes válságokként élnek meg. Kapnak ehhez segítséget az iskolapszichológusoktól? Józsa Márta összeállítása.

Megindult-e az ukránok régóta tervezett ellentámadása? Mire számíthatunk itt a szomszédban? – Bendarzsevszkij Antont, poszt-szovjet térség szakértőjét, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatóját kérdeztük.

Sok-sok pénzzel a zsebükben hirdetik, jogállam van Magyarországon, ennél jobb nem is lehetne! Mi van? – a Duna Intézet villájából készített beszámolót Csernyánszky Judit.

A Budaházy Györgynek és néhány társának kegyelmet adó köztársasági elnök asszony a minap újabb 25 kérvényt hagyott jóvá. Köztük további 6, szintén a Magyarok Nyilai terrorszervezet elítélt tagja található. Megkérdezzük Bárándi Péter volt igazságügyi minisztert, mi ennek az üzenete az igazságszolgáltatás hivatásrendjei számára.

A Magyarországon megkérdezett emberek 78 százaléka érzi úgy, hogy a gazdaság recesszióban van, az Ipsos Zrt. friss, Global Inflation Monitor című kiadványában az is olvasható, hogy a magyarok többsége már nem a külső okokat – Brüsszel, háborús szankciók, a Nyugat hanyatlása – hanem a magyar kormány rossz politikáját nevezik meg az infláció gerjesztőjének. Erről kérdeztük Kovács Balázst, az Ipsos Zrt. marketing-kommunikációs vezetőjét.

A tavaly alakult az Akadémiák Európai Szövetségének három magyar szervezet is tagja: a Szépírók Társasága, a Széchenyi Irodalmi- és Művészeti Akadémia valamint a Freeszfe Egyesület. A héten Budapesten konferenciát rendeztek, amelyen a Szépírók társasága kezdeményezésére többek között a magyarországi művészek, írók, kultúrával foglalkozó civil szervezetek egyre nehezebb helyzete is természetesen szóba került. A konferenciáról Váradi Júlia készített összeállítást.

Ismét Magyarországot elítélő határozatot fogadtak el az Európai Parlamentben – túlnyomó többséggel és ötpárti támogatással. Ebben a képviselők számos indokot hoznak fel arra, hogy miért nem érdemelheti ki az Orbán-kormány a 2024 július 1-től esedékes soros uniós elnöki poszt betöltését fél éven át. Erről kérdezteCsernyánszky Judit Daniel Freund Zöld német és This Reuten holland szocdem parlamenti képviselőt.

Szemfényvesztő vagy tudatosan megtévesztő számok a költségvetésben? –Csillag István volt gazdasági- és közlekedési minisztert kérdeztük.

Miért nem mozdul a több mint 120 ezres pedagógustársadalom, hogy saját érdekeit védje a kormány fokozatos elnyomó intézkedéseivel szemben? Alacsony bér, félkatonai státusz, központi utasítások rendszere. És miért van két szakszervezetük, miért nem egy nagy? A többi között erről is szót váltottunk Lannert Judit oktatáskutatóval.

Eszük ágában sincs megakasztani az európai uniós pénzek Magyarországra érkezését, de a kormánnyal folytatott tárgyalások után bizodalomra semmi ok – erről is beszélt a Klubrádiónak az uniós Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke és rangidős tagja, Monika Hohlmeier német és Petri Sarvamaa finn európai néppárti képviselők. Akik azt is hangsúlyozták, hogy senki ne szőjön konspirációs elméleteket se róluk, se Brüsszelről, de azért az a minimum lett volna, hogy fogadja őket Varga Judit igazságügyi miniszter. A háromnapos látogatásukat záró sajtótájékoztatón járt Csernyánszky Judit.

Még tavaly ősszel hangzott el az Európai Bizottságban, hogy a médiavállalatokat nem lehet egyszerű gazdasági vállalkozásoknak tekinteni – a függetlenségüket ne a piaci helyzet, hanem külön jogszabály biztosítsa. Meg is született ennek a tervezete – a héten erről magyar szakemberek is vitát tartottak – Bodnár Barna összeállítása.

Böjte Csaba fejszéje – amit verbálisan jól belevágott a nőkbe. Igen, neki a gyengébbik nem arra jó, hogy legfeljebb hisztis babának tekintse, aki egy új ruháért viselje másodrendű állampolgári szerepét. Nyilván tudják, miről beszélünk. 

A Böjte Csaba szerzetes igazgatása alatt működő szovátai gyermekotthon egyik alkalmazottja tíz évig zaklatta, abuzálta a gyerekeket. Sajtóhírek szerint minden tanár, nevelő és maga Böjte is tudhatott egyes esetekről, de hallgattak. Nem beszélünk, tehát akkor nincs is ügy? Demény Péter romániai magyar költő, író, műfordító, publicista, egyetemi oktató volt a vendégünk, aki egy publicisztikában az eset okán arról írt, a nem beszélés, a konfliktusok, a drámák elhallgatása miért ragad bele a mi kultúránkba.

Még mindig messze le vagyunk maradva a többi uniós országtól, noha úgy tűnik, lábadozik a magyar gazdaság. Mivel vigasztalódjunk? Petschnig Mária Zitát, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársát faggattuk.

Lesz itt jogállam vagy nem? Lehet, hogy mégiscsak pénz üti a kormány markát? Erről kérdezte Csernyánszky Judit a hétfőn három napos vizsgálódásra érkező uniós parlamenti delegáció két tagját, többek között a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnökét.

Amit eddig láttunk fake news és álhírek kapcsán – csöndes kis prelude ahhoz képest, ami most jön a dezinformációs káoszban. Rágalmazni a sajtóban, úgy tűnik, következmények nélkül lehet majd. Polyák Gábor tanszékvezető egyetemi tanárral beszélgettünk erről.

Kétharmaddal ripityára veri a Fidesz az ellenzéket jövőre is – ezzel riogat a kormány, félúton két választás között. A Republikon Intézet vitafórumán járva Lay Viktória úgy érzékelte, az összefogásnak egyelőre semmi jele.

Az új vezérkari főnök szittya harcmodorról beszélt, a honvédelmi miniszter közben az amerikai szélsőjobb fórumán hadovált LMBTQ-veszélyről, meg nyugati kommunizmusról, aminek ellent kell állni, nem megemlítve Oroszország agresszióját egy szuverén állam ellen. És folyik egy irgalmatlan összegű haderőfejlesztés mindeközben. Tényleg szükség van rá – hiszen felbolydult a világ –, vagy csak egy újabb pénzlopás tanúi vagyunk – erről beszélt majd Vadai Ágnes, a DK alelnöke, honvédelmi árnyékminiszter.

Az amerikai konzervatívok aktivista hálózatát képviselő CPAC második budapesti rendezvényén szinte kizárólag szélsőjobbos nézeteket hallottunk. Beleszagolva a levegőbe úgy tűnt, itt mindenki fél a liberális világtól. Egy volt amerikai elnökjelöltet és szenátort, Rick Santorumot és egy amerikai alsóházi képviselőt, Barry Moore-t szólította meg kollégánk a zártkörű, a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott, pazarló eseményen. Csernyánszky Judit riportja.

"Nem gondoltam volna, hogy a polgármester a személyes a Facebook-oldalamat is kontrollálni akarja" –  idézte fel Magyar Petra Nyirmártonfalváról, abból az 1700 lelkes községből amelyben a híressé vált lombkorona-sétány épült EU-s közpénzből, lomb nélkül. Miért mert ellenállni? – kérdeztük egy móriczi világot felidéző riportban.

A Sozial Marie Európa legrégebbi társadalmi innovációs díja, amelyet 2005 óta minden év május 1-jén ítélnek oda olyan kiemelkedő kezdeményezéseknek, amelyek újszerű megoldásokat terveznek és valósítanak meg helyi társadalmi problémákra. Idén az elismerés mellett komoly pénzdíjjal járó első és harmadik helyen is magyarok végeztek, illetve a különdíjasok között is több hazai szervezet volt. Bodnár Barna a díjátadón járt Bécsben, az ő összefoglalója következik.

Ferenc pápa kedvelheti hazánkat, hisz rövid időn belül másodszor látogat el hozzánk. Miért és mi a missziója? Erről kérdeztük Kamarás István vallásszociológust.

Magyarországon súlyosan aggasztó a média helyzete, az állami hirdetések egyenlőtlen elosztásán keresztül próbálják meg ellehetetleníteni a független sajtót, a kormány tevékenysége súlyosan csorbítja a tudományos kutatás, a művészetek és az oktatás szabadságát. Egyebek mellett ezt állapítja meg jelentésében az Európai Parlament Kulturális Bizottsága, amely tavaly novemberben többpárti tényfeltáró küldöttséggel járt Budapesten és találkozott a kormányzat képviselőivel, a Médiatanács vezetőjével éppúgy, mint a független újságírók képviselőivel is. A bizottság elnökével Hardy Mihály készített interjút.

A kormány kezdi meghallani a pedagógusok követelését, de jottányit haladnak csak előre azok az ügyek, amelyek végső soron a státusztörvényt akarják kiiktatni, a pedagógusok egzisztenciáját tisztességes szintre emelni, az oktatás színvonalával együtt. A tüntetésen járt Bodnár Barna, aki képet adott az elmúlt hét izgalmas eseményeiről.

Az infláció aggasztja a legjobban az európaiakat, és persze általában nem a háborúra vagy a szankciókra fogják a válsághelyzetet. Ami Magyarországon zajlik, komoly dezinformáció, és a lakosság jelentős többsége beveszi a propagandát – ez volt a témája annak a beszélgetésnek, amely Király Júlia, Deák Nagy András és Szitás Katalin vett részt, és amelynek kivonatát Csernyánszky Judit készítette el.

Ismét forró és pusztító nyár vár Európára, ahol az eső és a hó hiánya miatt a víztározók nem töltődtek fel, a folyók és tavak szintje alacsony, Magyarországon pedig, évtizedek óta tartó figyelmeztetések ellenére, a kormány alig tesz valamit az országba jövő vizek megtartására.

Hogyan szervezi ki az állam a közoktatást az egyházaknak? Hogyan hat az egyházi iskolák terjedése az esélyegyenlőségre? Erről vitatkozott újságírók jelenlétében egy hivatásos ateista, oktatási szakember, és teológus. Bodnár Barna összefoglalóját hallhatták.

A négy nagy kínai bankból kettő már jelen van a magyar piacon: a Bank of China mellett most budapesti fiókot nyit a Kínai Építési Bank is, és ezt a kormány olyan fontosnak tartja, hogy munkaebéden látta vendégül a bank elnökét. Orbánnál Peking talán nem váltja fel Moszkvát, de....

Tavaly még Moszkvában tanított, ma már az Egyesült Államokban: Mihail Troickij politológust valaha disszidensnek nevezték volna, ma simán csak menekült, aki kizártnak tartja a béketárgyalásokat, de azt is, hogy az orosz elit ne tudná megfékezni Putyint az atomfegyver bevetésében. Csernyánszky Judit készített interjút.

24 óra sem telt el az amerikai szankciók bejelentése után és a kormány meghátrált. Kivonul az orosz "kémbankként" elhíresült orosz Nemzetközi Beruházási Bankból – Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet kérdezzük a fejleményekről.

Van-e kiút a válságból? – erre keresték a választ a Friderich Ebert és az Új Köztársaségért Alapítvány által szervezett konferencián, ahol szó esett az egyre bővülő politikai-gazdasági elitről és a mélyszegénységbe süllyedő tömegekről. S ami a magyar kormány szuverenitási harcát illeti: a magyar kormány azt teszi a NATO-ban, amit Törökország mond neki, s az Európai Unióban, amit Putyin. Lay Viktória összefoglalóját hallhatják most.

20 éve szavaztuk meg Európai Unió-s tagságunkat. Ebből 13 év Orbán folytonos brüsszeli szidalmaival telt el. Kéri László politológussal beszéltünk az ennek ellenére sem kilátástalan helyzetről.

Ne higgyük azt, hogy a Debrecenben megépítendő akkumulátorgyár okozta károk nem fogják érinteni – például Budapest XVI. kerületét. Ezt bizonyítják a már most is működő gödi üzem és környékének problémái, amelyekre civilek hívták fel a figyelmet a Megújuló Magyarországért Alapítvány és a Párbeszéd-Zöldek közös rendezvénye. Az eseményről Csernyánszky Judit készített összeállítást.

Magyarország 2030 néven rendezett az Egyensúly Intézet egy konferenciát, ahol az ország jövőjéről tartottak kerekasztal-beszélgetéseket politikai és gazdasági szereplők és döntéshozók. Mintegy 80 vállalat vezetője, 30 nagykövet, és több politikus is részt vett rajta, szó volt az állami és uniós támogatások vállalatfejlesztésben betöltött szerepéről, a Magyarország számára optimális energiastratégiáról és arról is, jelenleg hol tart nálunk a digitalizáció. Bodnár Barna összefoglalóját hallhatják az eseményről.

Első látásra – igaz, van aki sokadikra is azt mondja – a Trump elleni vádak nagyon gyenge lábakon állnak. A nyilvánosságra hozott 34 vádpont semmi új információval és támadási felülettel nem szolgál. Azonban mégis van valami trükkös megfogalmazás a vádiratban, ami túlmehet az eddig ismert pornósztáros botrányból kirobbant "könyvelési vétség" fogalom értelmezésén. James Forsher hollywoodi dokumentaristával és producerrel is körbejárjtk a témát: mit gondol minderről egy átlagamerikai. Csernyánszky Judit interjúja. 

A tanárokra kimért mostani jogfosztások végső soron a diákokon csattannak. Kevesebb tanár, sokkal rosszabb munkakörülmények közé kerül; nyilván ettől nem lesz magasabb az oktatás színvonala – állítja Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom társalapítója, aki nem is nagyon vitatkozik azon az állításon, hogy az oktatás színvonala  a bosszúból elfogadni kívánt jogszabály után tovább fog esni, mert zuhanni mindig van hova.

Már egymás kinyírása zajlik a színházi világban – véli Csáki Judit színikritikus, aki szerint azoknak az alkotóknak a lehetőségei gyorsan szűkülnek, akik nincsenek benne a Vidnyánszky-féle brancsban. Arról is beszéltünk, hogy az operaház vezetőjének a karrierje lehet, hogy azon a nyilvánosan elmondott mondatán múlik, amely szerint 12 évnél többet nem egészséges senkinek hatalomban lennie. Ő ugyan magára gondolt, de az Operaház megnyitóján a kamera éppen Orbánra váltott a mondat alatt. Ezen múlna valakinek a karrierje 2023-ban? Csak ezen – véli Csáki, aki szerint legalább szórakozva figyelhetjük, mi történik, mert már a láncainkat sem veszíthetjük, mert már az sincs.

Eddig is a Fidesznek lejtett a pálya, de nekik ez is kevés. Megint módosítani akarják a választási törvényt.

A magyarok egészségi állapota a legrosszabb az Európai Unióban – állítja az Egyensúly Intézet tanulmánya.

Demokrácia-csúcs Washingtonban – és ismét Magyarország nélkül. Semmit sem javult megítélésünk a Fehér házban egy év alatt.

Újabb államosításra készül a kormány – öntsünk tiszta vizet a pohárba

Az orvosi tevékenység nem olyan, mint a katonaság vagy a rendőrség ügyei, nem is lehet úgy megoldani a problémákat – állítja Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő, aki szerint amíg nyitva maradnak a határok, ha efféle módszerekkel próbálkoznak, még több orvos megy külföldre Magyarországról. A vita győztese eddig az orvosi kamara, amelyet hiába póbálnak tönkretenni, az aktiv orvosok kétharmada már visszalépett, és ezzel jelentős erőt képviselnek.

Korrupciós tankönyvbe illő esetről lesz szó, van most belőle elég: a letelepedési kötvényekről. Az erről szóló törvényt 2013-ban verte át a parlamenten az akkori gazdasági bizottsági elnöke, ma a miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal. A főként orosz és kínai ügyfelek offshore-cégeken keresztül vásárolhattak letelepedési kötvényeket, de ezeknek az üzleteknek egy része rosszul végződött – nekünk adófizetőknek. De azért legyünk nyugodtak, valahol csak landoltak azok a milliárdok. A történetet fölgöngyölítő oknyomozó újságírót Józsa Márta kérdezte.

Meseország mindenkié – hatalmas siker, ováció, taps a könyvből készült bábmesék előadásán. Bécsben. Mert Bécsig kell annak mennie aki meg akarja nézni Pille Tamás, színész-rendező és a Svung társulat előadását. Mesék, amelyet a szélsőjobb politika elüldözött Magyaroszágról, pedig semmi más nincs benne, mint hogy az emberek – a sárkányok, a medvék,a nyulak – sokfélék és ez így jó. Amúgy van kislány, aki jobban érzi magát nadrágban. Nahát! És az milyen, ha a királyfi egy halottat csókolgat vagy Hófehérke hét törpével? Szóval, lenne még mit darálni.

Nem szolgálja a magyarok érdekeit az, amit Orbán Viktor képvisel az Európai Unióban, egyedüliként az összes tagország közül. Például az, hogy az orosz háború ellenére mélyíti  a kapcsolatait Putyinnal és Kínával – mondta Klubrádiónak Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke, Angela Merkel volt igazságügyi minisztere. Elmondta azt is: a bizottság és a parlament is úgy látja, nem teljesülnek a szupermérföldkőnek nevezett ígéretek, tehát egyelőre nem érkezik pénz a magyar kasszába. Csernyánszky Judit interjúja.

Széthúznak a pártok – összefognak a civilek? Mire számítsunk március 15-e után készülve a jövő évi önkormányzati és uniós választásokra? – Ágh Attila politológust kérdeztük.

Béke lesz vagy a III. világháború közeledik? Mert még mindkettő benne van a pakliban. A béketervek egyik ukrán-amerikai tervezőjét, Sergiy Kudeliát kérdezte Csernyánszky Judit.

Elkészült a Korrupcióellenes Munkacsoport és az Integrációs Hatóság első helyzetértékelése, amitől függhetnek az uniós pénzek. A munkacsoport egyik civil résztvevőjével, Vincze Orsolyával, a K-Monitortól beszélgettünk a részletekről.

Zajlik a kirúgott tanárok pere, miközben a kormány folytatja eddigi, megalázó, lenéző politikáját, de a pedagógusok kitartanak. Hol tartanak most? Bodnár Barna foglalta össze.

Dől Kelet-Európába az ukrán búza és liszt, a hazainál állítólag jóval olcsóbban, bár, és szintén állítólag olyan hatóanyagokkal, amelyek az Unióban tiltottak. Az árak már kezdenek összeérni, az tény, hogy a hazai termelőknek sokat kell tenniük a versenyképességük javítása érdekében, azért, hogy maradhassanak az uniós piacon, ahol most vannak. Vendégünk volt Raskó György agrárközgazdász.

Az nem létezik, hogy a befagyott uniós pénzek Magyarország helyett Ukrajnához kerülhetnek – reagált Orbán felvetésére Daniel Freund német uniós parlamenti képviselő, aki egyébként Ferlcsúton és az Orbán-bányák környékén is látogatást tett. Csernyánszky Judit interjúja.

Elfogadhatatlannak tartják a szakmai és civil szervezetek a pedagógusok kiléptetését a közalkalmazotti jogviszonyból, és a szülőket is arra biztatják, hogy tiltakozzanak a belügynél – de hát egy erőszervezet csak az erőből ért. Bodnár Barna összeállítása.

Orbáni propaganda putyini módra! Mennyivel ússza meg ezt Magyarország? Jeszenszky Géza volt külügyminisztert kérdeztük.

Milyen a beteg útja az egészségügy útján járva? Bodnár Barna ezúttal az eseményen járt.

Mit tudunk az orosz kémbankról? Csődbe jut Budapest szívében? Bod Péter Ákos, volt jegybank elnök válaszolt nekünk.

Lesújtó ENSZ-jelentés a "nő a konyhában" magyar jelenségről: avagy hogyan spórolják meg Orbánék a gondozási és szociális kiadásokat – Csernyánszky Judit szakértőkkel beszélt a Nőnap előtt.

"Kevesebb vér folyt volna, ha Orbánnak más álláspontja lenne az oroszok háborújáról, ebben biztos vagyok" – mondta el rádiónknak véleményét kendőzetlen őszinteséggel Oleg Vasziljevszkij, Kijevben élő újságíró, akinek most nincs állandó munkája, és javarészt önkénteskedik, a hadsereget segítve. Egy évvel a háború megindítása után Csernyánszky Judit arról kérdezte, hogyan alakult az élete és miként hat az orosz propaganda, amelyik összezavarja az emberek gondolkodását.

A Pegasus-botrány 2021 júliusában robbant ki, amikor a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat a magyar Direkt36-tal együtt arról számolt be, hogy magyar újságírókat, ellenzékiként beállított üzletembereket, közéleti személyeket hallgattak le az NSO nevű izraeli kibercég Pegasus nevű kémprogramjával, amely okostelefonok feltörésére alkalmas.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az év augusztusában hivatalból vizsgálatot indított az üggyel kapcsolatban, amelyet 2022 januárjában zárt le azzal a megállapítással, hogy rendben voltak a megfigyelések és a hatóságok minden esetben megalapozottan hivatkoztak nemzetbiztonsági érdekekre, amikor a kémszoftvert alkalmazták. Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke már korábban jelezte, hogy az ügy egyes részletei titkosak, majd ezeket 2050-ig hivatalosan is titkosították.

Az Európai Parlament vizsgálóbizottságának delegációja február 20-a és 21-e között tartózkodott Magyarországon, abból a célból, hogy megismerjék a Pegasus kémszoftver használatával kapcsolatos állítások hátterét. A kormány megtagadta a találkozást a delegációval. Bodnár Barna a bizottság helyszíni vizsgálatának zárásaként rendezett sajtótájékoztatón járt.

Valóban szokatlan, hogy egy gyanús korrupciós történetből bírósági tárgyalás lesz, mint a Völder-Schadl-ügyből. Ennek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy minden szál előkerül, véli Léderer Sándor, a K-Monitor ügyvezetője. Például ki vizsgálja azt, hogy ki lehetett a lehallgatott beszélgetésekben emlegetett Tóni, Barbara, Ádám? Bármi is lesz az ítélet, az már most kiderül, hogy nem véletlenül próbálja elérni az EU, hogy változzanak azok a szabályok, amelyek lehetővé tennék, hogy még időben kiderüljenek az efféle korrupciógyanús ügyek. Ugyanis a szabályozás ma az orbáni Magyarországon elégtelen.

Bár több kérdésben a megkérdezett magyarok sokkal oroszbarátabb álláspontot foglalnak el az európai uniós átlaghoz képest, akad néhány olyan, amelyben minden kormányzati propaganda ellenére európai a vélemények többsége. Ilyen, hogy segíteni kell a menekülteket és Ukrajnának humanitárius segítséget kell adni – ezeket az adatokat elemeztük Sik Endre szociológussal, aki azt is hozzátette, hogy a kormánypropaganda által a fejekbe vert vélemények általában elég mulandóak, ha véget ér a propagandahadjárat. Ugyanakkor a legnagyobb veszélynek azt tartja, hogy a magyarok az európaiak többségéhez képest is inkább rejtőznek véleménybuborékba, akolmelegbe.