Archívum

Mi újság az uniós „frontvonalon”? Sikerül megnyernie a kormánynak a „háborút” és megkapjuk az egyelőre letiltott pénzeket? Vagy nem változtat a kormány eddigi politikáján és hoppan marad Magyarország? – erről kérdeztük Navracsics Tibor minisztert, volt uniós biztost

Vármegyék és főispánok után jön a királyság? Van elképzelésük a király személyéről? De az sem kizárt, hogy ezzel akarja a kormány elterelni a figyelmünket a berobbant inflációról és a lerobbant gazdaságról – Tringli István történészt kérdeztük

Hány autót bír még el a rakpart? Legyen a pesti oldal teljesen a gyalogosoké? Kompromisszumra juthatnak a gyalogosok és az autósok? Bodnár Barna ott járt a Városért Egyesület által szervezett kerekasztalbeszélgetésen.

Befolyásolhatják a közösségi gyűlések a politikát Magyarországon? Nyugat-Európában ugyanis egyre gyakrabban szólnak bele a közéleti, politikai igazgatásba. Új tere lehet a politizálásnak? – erről vitatkoztak a CEU Demokrácia Intézetében és erről beszélt szakértőkkel Csernyánszky Judit.

Az idén már biztosan nem lesz béremelés az egészségügyben, a rendszer kritikus állapotban vegetál, a lakosság 63%-a kénytelen a magán egészségügyhöz fordulni. Ez a NER újabb bombaüzlete? – elemzés a Semmelweis Egyetem szakértőjétől, Sinkó Esztertől.

Százmilliárdok a focira és a stadionokra – most 4:0-ra vertük az angolokat – vajon megérte-e a befektetés vagy lesre futhatunk ezzel? Interjú Hegyi Ivánnal.

Nemzedékeken keresztül kísért majd a háború lelki traumája mind Ukrajnában, mind Oroszországban – állítja a Klubrádiónak nyilatkozó ukrán pszichológus, Ludmilla Litvinyenko.

Jönnek a csehszlovákok, helyett – jön a cseh uniós elnökség – mire számíthatunk júliustól – elmondta Tibor Bial Csehország budapesti nagykövete.

A megszorítás fogalma és szóalakja tabu kormányzati körökben és médiacsatolmányaikban, de nagyon megátalkodott naivistának kell annak lennie, aki úgy véli, a szuperadóra ítélt vállalatok, bankok nem találnak majd kiskapukat a sarc áthárítására. A Ryanair már meg is tette. Csiki Gergellyel, a Portfolio.hu lapigazgatójával beszélgettünk erről.

Az ukrán elnök Szeverodonyecket nevezte meg olyan helyként, ahol a háború eldől. Az oroszok állnak jobban, Kijev a nyugati nehézfegyverek beérkezésében bízhat, szakértők pedig még mindig elhúzódó háborút jósolnak. Feledy Botond külpolitikai elemző elemzett.

Az orosz energiafüggőség felszámolása politikai akarat kérdése – jelentette ki a litván nagykövet, Vytautas Pinkus a Klubrádiónak. Azt mondta, náluk is veszélyhelyzet van, de a kormánynak korlátozottak a jogosítványai, nem hozhat a helyzetre hivatkozva bármilyen döntést. Csernyánszky Judit interjúja.

Milyen szerepet játszott a média a választást megelőző kampányban, illetve a választási eredmény alakulásában? Mekkora valójában a Fidesz-média túlsúlya? Elvárható-e a független médiától, hogy semleges álláspontot képviseljen, vagy a politikai szerepvállalás magánmédiaként számára normális? A Republikon Intézet vitájáról Kárpáti János készített beszámolót.

Különadók, kata, infláció, költségvetési megszorítások – Felcsuti Péter közgazdásszal beszélgettünk minderről

Két hónappal az országgyűlési választások után eljött az ideje annak, hogy a civil szervezetek áttekintsék a választásokkal kapcsolatban végzett saját tevékenységüket, azt, hogy miben voltak eredményesek, illetve, hogy mit kell másképp csinálniuk. Az Ökotárs Alapítvány, a Társaság a szabadságjogokért, a Civil Kollégium és az Emberség Erejével Alapítvány által közösen szervezett kétnapos konferenciát, amelyen némi nemzetközi kitekintésre is mód nyílt, Kárpáti János kísérte figyelemmel

Aligha technikai vagy pénzügyi okok állhatnak Orbán Viktor döntése mögött, amikor kivételt követelt magának az orosz olajimport uniós tilalmának bevezetésekor, illetve Kirill pátriárkának a feketelistáról történt levételekor. Tisztán politikai ügyről van szó, mert Orbán továbbra is jó viszonyt akar ápolni azzal a Vlagyimir Putyin elnökkel, akinek a jövőben akár háborús bűnökért is felelnie kell az Ukrajna ellen indított háború miatt – ártatlanok halálát okozva. Erről beszélt rádiónknak Kijevből Oleg Vasziljevszkij, az Európai Parlamentből Daniel Freund és Londonból Nigel Gould-Davies

Orbán tehát megvédte – egyelőre nem a pokoltól, hanem az uniós szankcióktól – a volt KGB-ügynök Kirill pátriárkát, aki Putyin háborús törekvéseinek elszánt támogatója – Gábor György vallásfilozófust kérdeztük

Háborús veszélyhelyzet. Csak álca, valójában a választások előtti osztogatás számláit kell kiegyenlíteni a büdzsében. Orbánnak azonban egyre több mindenre kell újabb és újabb felhatalmazás, hogy ne lehessen ellenőrizni se őt, se korlátlan hatalmát – a helyzet értékelésére Nagy Attila Tibor politikai elemzőt kértük fel

A hivatalos, 9,6 százalékpontos állásponthoz képest legalább 4-5 százalékkal magasabb a tényleges infláció Magyarországon. Ennek az okait a befagyasztott árakban és kamatokban, továbbá a rezsicsökkentésben kell keresni. Ezt Surányi György, a jegybank volt elnöke mondta a Republikon Alapítvány által szervezett, Válságkezelés vagy mélyrepülés? című konferencián. Az ott megjelent gazdasági szakemberek azt is megvitatták, hogy szükség lesz-e a költségvetés módosítására. Józsa Márta helyszíni összefoglalója

Az Európai Unió tovább folytatja a magyar kormánnyal szembeni eljárásokat – derült ki a héten Brüsszelben. Az unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország javaslatára ismét napirendre került a jogállamisági kérdés, annak ellenére is, hogy az olaj- és gázembargó és az Ukrajna elleni orosz agresszió most minden más kérdésnél fontosabb az európai színtéren. Hardy Mihály az EU két biztosával és az Európai Parlament magyar ügyekben illetékes jelentés-tevőjével is beszélt Brüsszelben

Soha ilyen drámai adat nem látott napvilágot a legfrissebb menekültügyi ENSZ-jelentés szerint. 100 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, lett földönfutóvá, mert üldözték vagy erőszaknak volt kitéve. Javulás nem, a helyzet rosszabbodása várható, hisz a klímaválság mélyül, egyre több terület válik lakhatatlanná. Hogy érint ez mindannyiunkat – erről kérdeztük Erdős Andrét, volt ENSZ nagykövetet

Orbán keretet hirdetett – vajon mire számíthatunk mi magyarok és mire számítson Európa ettől a magyar válogatottól – így látja Vasali Zoltán politológus.

Körzeti megbízott tanárok? – vajon hogyan küzdhet meg az új belügyminiszter a rendőrhiány és az orvoshiány mellett a pedagógushiánnyal?

Hova álljanak a magyarok – Oroszország vagy Európa mellé? Hogyan látják a CEU Demokrácia Intézetében megszólaló szakértők a sorsfordító vitát?

Bűn és bűnhődés Ukrajnában – vajon hogy lehet felelősségre vonni az orosz elnököt és az orosz kiskatonát a háborús bűnök miatt? Sz. Bíró Zoltánnal és Mitrovits Miklóssal beszélgetett Csernyánszky Judit.

Erősödött a Fidesz, a Mi Hazánk – de nincs okunk pesszimizmusra. Ágh Attila politológus, filozófus szerint kódolva van a rendszer bukása

Mennyire vagyunk manipulálhatóak? Nagyon? De vajon miért? – Krémer Balázs szociológus

Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.

A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Újabb hónapok, évek a rendeleti kormányzás jegyében? A Fidesz háborús veszélyhelyzetet vizionál. Mire fel? – Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke

Kiéheztetik a bűnös várost. Érkezik Brüsszelből a segítség Budapestnek? – Jávor Benedek, a főváros brüsszeli képviselője

Szétesik az ellenzék? Távol egymástól, távol az összefogástól. Körbekérdeztük a pártokat, hogyan vészelik át a következő négy évet? – Lay Viktória összeállítása

Még két hónapra befagyasztják az árakat, de kinek jó ez? Vagy teszi a dolgát az állam: megvédi állampolgárait az elszabaduló inflációtól? – Józsa Márta riportja

Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.

A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.

A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.

A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Hova hatolhattak, és hova nem hatolhattak be orosz hekkerek és kémek Magyarországon? – Beszélgetés Szent-Iványi István külpolitikai szakértővel, Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt külpolitikai kabinetjének vezetőjével, aki volt ljubljanai (szlovéniai) nagykövet, az egykori Szabad Demokraták Szövetsége alapítója és ügyvivője, a Horn-kormány idején a Külügyminisztérium politikai államtitkára, volt országgyűlési és európai parlamenti képviselő, az Új világ Néppárt külpolitikai szakértője 

Elmondta, mire számít a választások előtt egy nappal Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója.

Egy leszbikus nő, egy fivérpár – egyikük transznemű – , egy transzszexuális tinédzsert nevelő anya és egy meleg férfi történetei kirekesztettségről, küzdelmekről, a magyar politikai uszításról a népszavazásról. Józsa Márta összeállítása.

A Bundestag Európa-ügyi Bizottságának elnöke, Anton Hofreiter, valamint Daniel Freund, a Zöldek német európai uniós parlamenti képviselője a magyarországi választási megfigyelőkről beszélgettek Csernyánszki Judit riporterrel.

Egy héttel a választás előtt a közvéleménykutatókra is irányul a választók és a politikusok figyelme is. Különösen sokat emlegetik a bizonytalanok várható szerepét, illetve azt, hogy mi lesz úgynevezett billegő vagy csatatérkörzetekben. Kérdés, hogy ezek valóban eldönthetik a választást, ahogy sem egyértelmű, hogy mennyire lehet egyáltalán hinni a közvéleménykutatásoknak. Józsa Márta összeállítása.

Kezdődik az április 3-i országgyűlési választás előtti utolsó kampányhét, a fő téma az ígérgetési verseny és a háború megítélése. Somogyi Zoltán politológussal megbeszéltük azt is: a kampánytémák változtathatnak-e még bármit a szavazók döntésén?

Ismerjük-e valóban Ukrajnát és a háború okait? Vonnák Diána antropológus, író azt javasolja: ne az agresszor nézőpontjából, hanem saját szemszögéből próbáljuk meg megérteni a putyini agresszió sújtotta országot.

Sötétség, légisziréna, sejtelmes és vészjósló mondatok – nem szokványos interjút készített Csernyánszky Judit Inna Szovszun kijevi parlamenti képviselőnővel.

Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.

A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Csak a NATO tudja meghúzni a vörös vonalat Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, ezért csak az ő közbeavatkozásával menthetőek meg további életek. A hágai büntető bíróság viszont nem fogja tudni elszámoltatni, mert az orosz kormányzat nem fogja kiadni Putyint. Egyelőre nincs esély arra, hogy az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország elnökét valaki megállítsa vagy likvidálja. Csernyánszky Judit interjúja Inna Melnyikovszka és Volodimir Kulikov ukrajnai egyetemi tanárokkal, a CEU bécsi intézetéből.  

Az orosz-ukrán háború gazdasági hatásairól, a magyar lehetőségekről, a nyugati szankciók következményeiről, a pénzpiaci helyzetről kérdeztük Csillag István közgazdászt, jogászt, az egykori Medgyessy-kormány gazdasági és közlekedési miniszterét.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúja nem csak az ukránoknak, hanem az oroszoknak is súlyos traumát okozott. Egyfelől sokan úgy érezhetik, hogy a Kreml agressziója miatti szankciók azokat is büntetik Oroszországban, akik cseppet sem támogatják az Ukrajna elleni katonai inváziót, másrészről meg olyanok is kárvallottjai a történteknek, akiket a Putyin-rezsim korábban elüldözött. Velük is találkozott Hardy Mihály, a Klubrádió főszerkesztő riportere Budapesten. 

Az Egységben Magyarországért ellenzéki szövetség miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter a héten programot hirdetett – mennyire lesz alkalma ezt megismertetni a választókkal és mennyit számít a program, különösen akkor, amikor minden kiszámíthatatlanul gyorsan változik a háború miatt, ráadásul az állampárt minden erővel rágalmakat és hazugságokat terjeszt közpénzből az ellenzékről. Keszthelyi András politikai tanácsadóval beszégettünk. 

Milyen forgatókönyvek léteznek az orosz-ukrán háború kimeneteléről? Mi tudható ebben a pillanatban az adott helyzetről? – a telefonnál Radnóti András, a Millennium Emerging Europe ügyvezetője volt.

Az orosz-ukrán háború alaposan megbolygatta Orbán politkáját, hisz 180 fokos fordulatot vett az elmúlt 12 évhez képest, tekintve az Unióhoz való viszonyát és Putyinnal való jó barátságát. A kormányzati propaganda, illetve a kormányhoz lojális média pedig dezinformációs nyomvonalon halad, menti a menthetőt, hisz küszöbön a választás. Tóka Gábort, a Vox Populi választási ésközvélemény-kutatási blogjának szerkesztőjét, a CEU vezető kutatóját kérdeztük erről. 

Segélyszervezetek becslése szerint több mint 130 ezren menekültek eddig Ukrajnából Magyarországra – ez a szám közelít a 2015-ös, 160 ezresre becsült tömeg mértékéhez. Akkor az állam leépítette a korábban uniós pénzekből is kifejlesztett menekült ellátó rendszert, így ma teljes egzisztenciális és jogi káoszba érkeznek a kibombázott, vagy a háborútól rettegő ukrajnaiak, és az ott élő külföldiek. A kormány mindenre kiterjedő segítséget ígér, a valóságban azonban önkéntesekre, segélyszervezetekre és a kivéreztetett önkormányzatokra marad a helyszíni munka és számos megoldhatatlannak látszó feladat. Józsa Márta riportja.  

Orbán Viktor magyat miniszterelnöknek el kell döntenie, hogy melyik oldalra áll: marad Vlagyimir Putyin orozs elnök mellett vagy az Európai Uniót választja. Egyebek mellett erről is beszélt a Klubrádiónál tett látogatása során az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője, Iratxe García-Pérez. Elmondta: az Európai Unió mindaddig nem folyósíthat segélyeket és támogatást Magyarországnak, amíg az Orbán-kormány nem vezet be komoly jogállamisági reformokat. A spanyol politikust Hardy Mihály kérdezte magyarországi látogatása idején. 

Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.

A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Ha a Putyin-párti médiának hiszünk – és ebből Magyarországon bőven van –, a Kreml a gerjesztett ukrajnai válságban sikerrel osztotta meg a Nyugatot, bizonyította be kétszínűségét, és alázta meg azzal, hogy hiába kilincselt Moszkvában több tucat nyugati vezető, nem jutottak semmire. Egy kicsit objektívabban nézve: hogyan vizsgázott eddig a válságban az Unió, a NATO, Amerika és általában a Nyugat? Hegedüs Dániel, a German Marshall Fund elemzője volt a vendégünk.

Milyen erővel bírhat a parlamenti választáson a tájékozódásukban nem korlátozott, és nem manipulált emberek szabad akarata? Egyáltalán vannak-e ilyen emberek a kevés kivétellel a rezsim által megszállt médiatérben? Jól működő demokráciák esetében egyáltalán mi számít illetéktelen külső beavatkozásnak? Ezekről a kérdésekről volt szó egy budapesti szakmai megbeszélésen. Kárpáti János beszámolója.

Senki nem számított arra, hogy a pedagógusok nem törődnek bele a múlt pénteki kormányrendeletbe, amely lényegében megtiltja a sztrájkot. Van, aki polgári engedetlenségnek; van, aki vadsztrájknak nevezi; van, ahol magányos ellenállást látunk; van, ahol 50 ember állt össze. A szakszervezetek ebben hivatalosan nem vesznek részt, de a háttérből támogatják őket. Józsa Márta körképe.

Két héten belül elindulhatna a jogállamisági eljárás Magyarország ellen az Európai Bíróság döntése után – ezt mondta Tineke Strik holland és Daniel Freund német európai parlamenti képviselő a Klubrádió stúdiójában járva. Mindketten attól tartanak azonban, hogy a folyamat hosszan elhúzódik, az Európai Bizottság első reakciója legalábbis kételyeket ébreszt. Csernyánszky Judit interjúja.

Akár egy tárhely-szolgáltatót is rá lehet venni arra egy új uniós szabályozás alapján, hogy töröljön jogsértő tartalmakat. Ez azonban semmire sem jó, állítja Polyák Gábor médiajogász. Aki rosszindulatú tartalmat akar közzé tenni, az továbbra is könnyen megteheti, és rákenheti a felelősséget olyanokra, akiknek semmi közük az egészhez.

Február 12-én indul a 2022-es országgyűlési választás kampánya. Azt világosan látjuk, hogy nem tudunk megnyitni gyakorlatilag semmit mondjuk a YouTube-on anélkül, hogy ne kelljen végignézni egy ilyen-olyan politikai reklámot. Azt azonban, hogy hogyan alakította át az életünket és a politikai befolyásolhatóságunk rendszerét a technológia, nem biztos, hogy értjük is. Gondoljunk csak a Pegasus-ügyre. Politika a jövőben címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést az Athenaeum Kiadó és a Republikon Intézet. az ott elhangzottakat Józsa Márta foglalta össze.

Kedves és joviális ember az általános Göncz Árpád-ábrázolás, azonban sokkal kevesebb szó esik arról, hogy az ő elnökségi ideje ma már a magyar politika aranykorának látszik. Miért volt korszerű államférfi, hogyan hitelesítette egész életútjával az elvhű és karakteres politikus eszményét? Vágvölgyi B. Andrással emlékeztünk meg Göncz Árpád születésének 100. évfordulójáról.

Természetesnek vesszük a liberalizmust, mert abba születtünk bele – véli Stephen Holmes, amerikai jogprofesszor. Azonban tudnunk kell, hogy az emberiség történetében csak egy kis pont. A liberalizmus az illiberalizmus ellenében született meg. Tehát ha ezek történetét hasonlítjuk össze, sokkal nagyobb tudásunk és múltunk van illiberalizmusból, mint az ellentétéből. Erről volt szó egy nemzetközi konferencián, amelyen az illiberalizmus hiánypótló tanulmánykötetét mutatta be Michael Ignatieff a CEU egykori rektora, valamint Shalini Randeria, a CEU jelenlegi rektora, valamint Bruszt László, a budapesti Demokrácia Intézet igazgatója. Csernyánszky Judit riportja.

Békemisszió jégtörőhajóval – vajon mit intézett Moszkvában Orbán Viktor és mi lehet az orosz-ukrán konfliktus hátterében? Interjú egy volt moszkvai nagykövettel.

Előkerül a kockás ing – a hétfői tanársztrájkra válaszul a hatalom elővette kedvenc tárgyalóeszközét, a megfélemlítést.

Reakció a reaktorépítésekre – vajon mennyire tekinthető zöld energiának a hagyományos atomerőmű?

A lengyeleknél nem lehet a szőnyeg alá söpörni az ottani Pegasus-botrányt – erről nyilatkozott a Klubrádiónak a volt lengyel ombudsman, Adam Bodnar.

Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.

A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.

A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.

A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Szóból ért az ember - ez az egyik szlogenje a műsornak, arra is utalva, hogy a műsor készítői mindent tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy érthetővé tegyék mindazt, ami a közéletben történik. Hetente kiválasztjuk a legfontosabb eseményeket és megkeressük a legbefolyásosabb szereplőket, hogy szembesítsük őket az ellenérvekkel, azokkal a szempontokkal, amelyek a napi politikai szócsatákban talán meg se hallhatóak.

A Hetes Stúdió adásainak második órája, a Megbeszéljük a hetet hétről hétre a YouTube-csatornánkon is elérhető.

Ha győz az ellenzék, 12 év után másik országot látunk majd, de az nem lesz békés, sőt rossz lesz, mondja Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző, alkotmányjogász. Mi a különbség két rossz között?

350 milliárd forint értékű állami beruházásokat állít le a kormány, egyedül novemberben 1000 milliárddal nőtt ugyanis a hiány, ami amúgy is évtizedes rekordokat dönt. Ennek fényében mit lehet tudni a jövő évi költségvetésről úgy, hogy az eddigi is alig átlátható volt?

Az engedélyező hatóság addig húzta az időt, amíg az ellenzék által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtésének elkezdése nem esett az ünnepekre. Nehéz lesz az aktivisták helyzete, bár a támogató aláírások azért már vidéken is gyűlnek. Józsa Márta riportja. 

Egyes, baloldalról jövő értékelésekkel szemben a Macron-Orbán találkozó közelebb hozta a két politikust, több dologban is szövetségesek lesznek, például az atomenergia, vagy a migráció kérdéseiben, bár a francia elnök azt is mondta, híve a jogállami mechanizmusok használatnak. Az EU Magyarországgal foglalkozó jelentéstevőjét, Gwendoline Delbos-Corfieldet kérdeztük a francia uniós elnökségről is. Csernyánszky Judit interjúja.

Ki és miért hagyta megbukni Völner Pált? Tényleg beáldozták, vagy nem volt más választás, mint feladni az államtitkárt? Erről és más korrupciós ügyekről is beszélgettünk Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel.

Ha azt mondom: Kishantos, talán még beugranak a képek, ahogy gazdák próbálnak szembemenni a hatalom eszetlen pusztításával – jó rég volt, de csak most ért véget harcuk a bíróságon, és képzeljék, győztek.

Aztán szó volt a Pegasus-ügyről, arról is, hogy az oltásellenesekből mára politikai erő lett és természetesen a gyermekvédelminek titulált népszavazás mellett sem mehettünk el.

Végül pedig ki- és átbeszéltük a hét eseményeit újságíró kollégáinkkal, Rab Lászlóval, Józsa Mártival és Bolgár Györggyel.

Mekkora a nemzetközi érdeklődés az ellenzék miniszterelnök-jelöltje iránt? Szó van-e amerikai látogatásról, igaz-e, hogy az ellenzék az előválasztás óta csak ül a babérjain, nem aggályos-e, ha a Fidesz propagandának csupán az irányát változtatják meg, nem a tartalmát? Interjút hallhattak Márk-Zay Péterrel.

A társadalomnak vannak értékei, van értéktudata, politikailag viszont nagyon megosztott. Mindenesetre a maga gyanakvó módján szeretne hinni a politikának. A CEU politológusa gondolja ezt. Tóka Gáborral beszéltünk az ő blogbejegyzései és a Hvg cikke alapján a választói mentalitásról.. .

Azt az igazságot, hogy a forradalom felfalja gyerekeit, ma és nálunk úgy kell mondani, hogy a fülkeforradalom győztesei könnyen egymás zsákmányállatai lehetnek a piacon, bár a magyar piac a politika miatt csak egy torz képződmény. Folyik egy tőkekoncentráció?

A kormány egy héttel meghosszabbítja az oltási kampányt, december 5-ig lehet regisztráció nélkül vakcinához jutni. A résztvétel kétségkívül tömeges, mint sokan nem az oltástól, hanem a regisztráció nehézségeitől tartottak volna, de hát ez is csak korlátozottan lehet igaz. Józsa Márta összeállítása..

A népességnyilvántartás és a lakcímnyilvántartás komoly állami és pártérdekeket érinthet – állítja Tóth Zoltán választási és önkormányzati szakértő, aki szerint az új szabály, amely lehetővé teszi, hogy valaki olyan helyre jelentkezzen be, ahol nem is él, szabad utat nyújt valóban a választási turizmusnak.

A magyar gazdaság sok veszélynek van kitéve, a termelékenység és a hatékonyság nőtt az elmúlt években, az EU-s támogatások elmaradása visszavetheti a gazdaságot, amelyet ráadásul komoly infláció is sújt. Ráadásul a választások előtt a kormány komoly költekezésbe kezdett. Mellár Tamás közgazdász, független országgyűlési képviselővel beszélgettünk.  

A Facebookra úgy kell tekinteni, mint egy államra, ezért így is kell szabályozni. Erre is jutottak a Political Capital a digitális világ szabályozásáról szóló konferenciáján. Pásztor Emesét, a TASZ projektvezetőjét, a konferencia egyik résztvevőjét kérdeztük. 

Türelmetlen a kormány, sajtóhírek szerint nem várja ki, hogy döntsön az Alkotmánybíróság a Kúria által elkaszált népszavazási kérdésről. Az eredetileg öt pontos, úgynevezett gyermekvédelmi referendum egyik tételéről van szó, pedig két hete még alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a bírósági döntés ellen. A hír a Magyar Nemzet online kiadásban jelent meg először, aztán onnan eltüntették, de mi lehet az ügy hátterében? Józsa Márta riporter összeállítása.

Európaiak között – egy európai. Mit hozott Márki-Zay Péter brüsszeli látogatása?

A magyar közmunkaprogram, mint politikai fegyver – milyen összefüggéseket találtak a kutatók? 

Robbanásveszély a lengyel-belarusz határon – vajon elkerülheti-e Európa a közelgő katasztrófát?

Indexen a Transindex? – tényleg nagy árat kell fizetniük a szakmai függetlenségükért a kolozsvári magyar újságíróknak?