Archívum

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Csepeli György szociálpszichológus, szociológus, az MTA doktora, az ELTE professor emeritusa, egyetemi tanár volt az adás vendége. Kutatott és tanított Egyesült Államokban. Több alkalommal volt elnöke a Magyar Szociológiai Társaságnak. A nemzeti identitással és a kisebbségi csoportokkal kapcsolatos sztereotípiák, előítéletek, illetve a magyar nemzeti emlékezet tartalmainak kutatása során alkotta meg a kettőstrauma modellt, melyben a Trianon-trauma és a Holokauszt trauma együtt, egymást fogva akadályozza meg a múlttal való kiegyensúlyozott szembenézést. Néhány éve Örkény Antallal egy rendkívül fontos kutatást végeztek a migrációval, illetve a migrációval kapcsolatos előítéletekről. Az adásban arról kérdeztük, miként lehet az előítéleteket mérni, de elküldött a műsorvezetőnek, Szunyogh Szabolcsnak egy kéziratot, Meisels Erzsébet auschwitzi túlélő emlékiratát. Erről is beszélgettek.

A rendszerváltást követő évtizedekben a magyar oktatásügy vezetése arra törekedett, hogy a skandináv és angolszász mintákat követve decentralizálják a rendszert, hogy lehetővé tegyék a tanári és tanulói kreativitás kibontakozását és pontosabban, differenciáltabban igazodjon az iskola, mint szolgáltatás a diákok igényeihez. Még a konzervatív, MDF-es szakaszokban sem emlékeztetett a pedagógiai szisztéma arra, ami most van. Milyen károkat okoz a mai rendszer, miképp lehetne belőle felállni? Vendég a demokratikus idők emblematikus oktatáspolitikusa, Horn Gábor.

Az Üres padok című projekt azokra az iskolásgyerekekre emlékezik, akiket a holokauszt idején gyilkoltak meg. 

Az adásban megszólalók: Komródy Antalné, a nyíregyházi evangélikus gimnázium igazgatónője, Güth Tamás, a bonyhádi evangélikus gimnázium igazgatóhelyettese, Czomba Magdolna kisvárdai tanárnő és Fabiny Tamás evangélikus püspök, Kirschner Tamás, a MAZSIKE elnöke.

Az adás vendégei Kozma Tamás egyetemi tanár habilitált doktor és Forrai Katalin, akik megvizsgálták a roma népcsoport helyzetét egy kelet-magyarországi kistérségben. Következtetéseik általános jelentőségűek, mert a cseppben mutatják a tengert, a konkrétumot láthatjuk.

A keretlegények többsége tisztes családapa, templomba járó keresztény férfi volt, zömük egyszerű parasztember vagy munkás, akik az előtt és az után, hogy egy rövid ideig embertelenül kegyetlenkedtek a hatalmukba került munkaszolgálatosokkal, szolid életvitelt folytattak. Miért állatiasodtak el? Miért robbant ki belőlük egy szadista szörny? A háborús helyzet önmagában kevés magyarázat erre. Vendég Veszprémy László Bernát.

1919-ben az ország többi részeihez viszonylag gyengén kapcsolódó, többé-kevésbé szigetszerűen működő Kárpátalján is kitört a kommunista forradalom. Miként viselkedett a lakosság a szabadság pillanatában? Hogyan képzelték el a demokratikus jövőt a ruszinok? Függetlenül a magyaroktól, de függetlenül az ukránoktól is? Milyen volt a kommunikáció, az együttműködés (ha volt ilyen) a különböző etnikai és szociális csoportok között? A városokban itt-ott többséget is alkotó, de mindenütt jelentős létszámú izraelita (haszid, ortodox, neológ) zsidókon, református magyarokon és a görögkatolikus ruszinokon kívül élt még itt katolikus német és evangélikus szlovák kisebbség is, a romákról nem is szólva. Felrajzolódott a horizonton valamilyen békés, demokratikus együttélési jövőkép? Amit persze aztán a nagyhatalmak úgyis tönkretettek volna, de mégis: megpróbálkoztunk valamivel? Aztán: milyen döntési alternatívák között választhattak az itt élők? Mennyi esélye volt az itt élő lakosságnak a történelem viharában, hogy megőrizze szülőföldét békés otthonnak? Hogyan tudtunk élni ezzel az eséllyel? Erről beszélgettünk az adásban Kosztyó Gyula történésszel.

A bori lágerre elsősorban Radnóti Miklós miatt emlékezik a közvélemény. Kevesebbet beszélünk arról a halálmenetről, és a cservenkai tömegmészárlásról, amelyik szintén Borhoz kapcsolódik. Vendég Csapody Tamás, a kérdéskör kutatója.

1944. október 14-én Horthy Miklós átadta a hatalmat Szálasi Ferencnek, és ezzel kezdetét vette a magyar történelem legsötétebb időszaka. Valóban ez volt a legsötétebb? Az adás vendége Karsai László történész, aki szerint Horthyt súlyosabb bűn terheli, mint Szálasit.

A rendszerváltás után számos helyen létrejöttek ökumenikus iskolák, aztán a többségük elhalt. Milyen igény hozta őket létre? Az egyházak barátságosan vagy ellenségesen néztek rájuk? Mennyire voltak ökumenikusak, a keresztény felekezeteken kívül más ábrahámi testvérvallást is elfogadtak? A világnézeti semlegességet össze lehet-e kombinálni értékalapon a másság tiszteletével? Ez a törekvés egyfajta új, a bigottságtól mentes vallásos szemlélet kifejeződése volt, vagy csak ezzel a trükkel sikerült ingatlanokat megszerezni? Mennyire voltak velük elégedettek a szülők? És mi lett a sorsuk? Vendég dr. Hideg Gabriella, a Pécsi Tudományegyetem oktatója.

Nyolc évet éltünk egy pestlőrinci, tízet egy gazdagréti panelban, mielőtt a Karinthy utcába költöztünk volna. Éreztük, hogyne éreztük volna, hogy három külön világ, de Dull Andrea környezetpszichológus nemcsak érzéseire, hanem a kutatásaira is támaszkodik, amikor azt állítja, hogy a diákok iskolai előmenetelét, a tanulmányi sikereiket és kudarcaikat befolyásolja az, hogy laknak. Hogyan? Minden gyereket? Mennyire mélyen? Mit tehet a szülő és pedagógus? Milyen ebből a szempontból a hazai helyzet? Vendégünk a professzor-asszony.

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Speyer német városból a középkorban sokan vándoroltak ki az akkori lengyel királyság keleti területeire, őket „speyeri”-nek nevezték, akkori kiejtéssel ez úgy hangzott: Spira, Spiró, vagy Sapira. Egyikük, aki egyébként Dávid királyig vezette vissza a családfáját, rabbi lett Munkácson, ő talán a leghíresebb munkácsi rebbe, a neve Spira Hájim Eliézer volt. Gazdag emberként élt, de szinte az egész vagyonát a szegényekre költötte. Ő nyolc nyelven tudott, legalábbis e tekintetben követte őt egy rokona, Spiró György, aki szerbül, oroszul, lengyelül, angolul, csehül, szlovákul, németül, franciául, olaszul, bolgárul és románul is beszél. És még miben? Mit jelentett számára a hagyomány, a magyarság, az őszinteség, a bátorság a Kádár-korban és mit jelent ma? Szunyogh Szabolcs vendége a 20. és a 21. század egyik legnagyobb realista írója, Spiró György.

Az Újlipótváros Budapest XIII. kerületének egyik városrésze 1950. január 1-jétől. A pesti szleng gyakran "Lipóciának" nevezi. A Vígszínház, a Palatinus-házak, a Phönix-ház, a Szent István Park vagy a Cézár-ház életörömet sugárzó stílusa jelzi, milyen szellemiség építette föl ezt a városnegyedet. Itt élt Radnóti Miklós, Szomory Dezső és Bächer Iván, Popper Péter és ma is számos kiváló személyiség otthona „Lipócia”. Vendégünk a hely talán legjobb ismerője, Deák Gábor.

A Taita Alapítvány 2006 óta támogatja a kenyai Burában található Szent József Árvaházat. Jelszavuk: "Ha sok kicsi ember sok kicsi helyen sok kicsi jót tesz, megváltozik a világ." Magyar önkéntesek is kiutaznak Afrikába, pl. Kocsis András, aki negyven napot dolgozott a gyerekekkel, meglehetősen egyszerű körülmények között. Miért ment oda, konkréten mit csinált, mit tapasztalt? Vendég Kocsis András.

Az utolsó harc, amire valamelyest büszkék lehetünk, talán Buda visszavívása 1849-ben, bár közelről nézve ez sem csupa arany és csillogás, mert fővezérünk, Görgei Artur idegességében a kardjával egy neki nem szabályosan jelentő tisztet egyszerűen lekaszabolt.

De azért összességében mégis ez volt a szabadságharc legfényesebb pillanata, sokak szerint viszont legnagyobb hibája, merthogy inkább a megvert osztrákokat kellett volna üldözni, és kiharcolni egy méltányos békekötést. Vendég Németh Balázs történész, a korszak kutatója.

A következő Nobel-díj átadást egy magyar gimnazista, Csáki Dominika előadása nyitja majd meg, arról beszél az AKG harmadikos diákja, hogy miként lehet felhasználni a mesterséges intelligenciát a paradicsomhalak jellemének leírásához. Biológia-tanára, Nádori Gergely már a harmadik tanulóját juttatja el Stockholmba. Ők ketten voltak a Tűréshatár vendégei.

A hagyományos múzeumoknál talán vonzóbb az a számítógépes-terminálos-interaktív formáció, amelyet Magyarországon a balatonfüredi ZSKH működtet. Most terjeszkedni kezdett: a győri egyetemen is megnyitottak a hallgatók és a nagyközönség számára egy ilyen kiállítást. Ez a tárlat kiemelkedő zsidó személyek életútját, teljesítményét mutatja be. Miben új ez a tárlat, milyen a fogadtatása?

Vendégek Olti Ferenc, Jónás Zsuzsa és Egyházi-Máté Eszter.

Ezt írta Jókai Mór 1849 június 29-én az Esti Lapokban: „Ma csatáznak seregeink a Duna két partján az orosszal… A zászlók lobognak, a honvédszuronyok ragyognak a napsugárban, a paripa tombol. Egyetlen kiáltás tölti be a léget százezer ajakról: „Éljen Magyarország!” …Férfiak! Fegyverre!…Nők! Imára!… Isten nevében! A haza nevében! Győzelemre!” (Esti Lapok (Pest),1849. június 29. Jókai Mór.) Győzelemre?

Vendég Herman Róbert történész.

Mózes Krisztián több, mint egy évtizede tehetséggondozó, ebből is írta a doktori disszertációját, ő maga a MENZA tagja (ehhez magas IQ-szintet kellett produkálnia egy teszten.) Nemcsak az elit gyerekeivel foglalkozik, hanem több roma telepen is végeznek igen sikeres munkát. Miben áll szerinte a tehetség lényege? Hogyan lehet segíteni a kibontakozását? Hogyan ítéli meg a hazai oktatási helyzetet ebből a szempontból? Emellett még nagy bringás is, végigbiciklizte például a kerékpáron elérhető magyarországi zsidó emlékhelyeket. Vendég Mózes Krisztián.

Géczi János biológus, egyetemi tanár, költő, a Vad narancsok c. kötet szerzője ezúttal képzőművészként mutatkozott be. A világ minden részéről gyűjti a letépett plakátokat, ezekből kollázsokat állít össze. Vendég Szerdahelyi Júlia művészettörténész és Géczi János.

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Idézet egy népdalból: „A tokaji hegyódalba felleg ül, /Sojmosi szívén bánat ül, / Hogyne ülne, mikor kedves gyermekét / Kutya zsidók a templomba megölték / … Mán a zsidaó magyar ruhát varratott. / Rája pedig magyar gombot rakatott, / Vesd le zsidao magyar őtözetedet / Vedd fel azt a talus köpönyegedet. / Mán a zsidaó nem megyen a templomba / Mert azt tuggya disznaóröfög az ólba, / Álgya Isten, ki e nótát danojja, / Huncut ember, ki a zsidót pártolja.”  Mennyire ivódott be mélyen a magyar nép romlatlan lelkébe az antiszemitizmus?

Az adás vendége Pelle János író.

Az adás vendége Gábor György filozófus, egyetemi tanár, az Országos Rabbiképző–Zsidó Egyetem Művelődés- és kultúratörténeti Tanszékének vezetője.

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Élt Amerikában, élt Izraelben, most Magyarországon lakik és létrehozta a Mensch Alapítványt, amely minden évben kitünteti azokat, akik sokat tettek a zsidó kultúráért. Szunyogh Szabolcs vendége Geiger András.

2023 tavaszán hat kortárs európai költő érkezett Magyarországra, hogy együtt alkossanak egy kötetet rólunk, magyarokról. A könyv meg is jelent „Hét nyelven beszélünk – We speak the same language” címmel. A kötet első fejezetének az a biztató címe: "Balaton-abszint" - ez egy válogatás arról, milyennek látszunk mi most. A nyelvek: angol, észt, francia, német, spanyol és ukrán - valamint a magyar. Vendégünk az egyik műfordító, Lázár Júlia.

Az adás vendége Trencsényi Klára filmrendező, a budapesti Metropolitan Egyetem oktatója, a CEU alapképzési programjának vendégprofesszora alapvetően dokumentumfilmekkel foglalkozik. Itthon kevéssé ismert, de munkáit világszerte vetítették, többek között Amsterdamban, New York-ban, Los Angelesben, Írországban, Portugáliában, Dél-Afrikában és Thaiföldön. Számos nemzetközi produkcióban dolgozott operatőrként holland, amerikai és magyar rendezőkkel, és számos díjatnyert. Készített egy filmet az indiai zsidókról. Keveset tudtunk eddig arról, hogy egyáltalán élnek Indiában zsidók. Kik ők? Hányan vannak? Miképp kerültekoda? Éreznek-e megkülönböztetést, kirekesztést? Megélhetik-e identitásukat?