Uniós jogba ütközhet a rabszolgatörvény
18/12/2018 18:18
| Szerző: Klubrádió
A mostani tüntetések eredetileg az úgynevezett rabszolgatörvény miatt indultak. Érdemes hát megnézni, mi is van ebbe a jogszabályban, tehát hogyan módosították a Munka törvénykönyvét.
Bolgár György Megbeszéljük című műsorában Fodor T. Gábor munkajogász először a jelenlegi helyzetről beszélt, illetve néhány alapfogalmat tisztázott.
Mi az a munkaidőkeret? Vegyük az egyszerűség kedvéért a februárt, amelyben 20 általános munkanap van. Napi 8 órával számolva 160 órás havi munkaidőt kapunk.
A következő fogalom a rendkívüli munkavégzés. A beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés (túlóra) díját az adott hónap után ki kell fizetni. A munkáltató azonban 10, vagy akár 12 órás munkanapokat is elrendelhet, ez az úgynevezett munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzés. Ez utóbbi esetben már nem az adott hónap végén kell fizetni, hanem az úgynevezett munkaidőkeret végén. Ez a jelenlegi szabályok szerint 4, vagy 6 hónap, kollektív szerződéssel akár 12 hónap is. Nos, a 12 hónapot most meghosszabbítanák 3 évre, vagyis azon belül nem lesz köteles a munkáltató kifizetni a túlmunkát. Ebben látják a veszélyt a szakszervezetek.
Fodor T. Gábor véleménye szerint ilyen gyakorlatra nincs példa külföldön és minden bizonnyal uniós jogba is ütközik.
Az interjút a felső ikonra kattintva hallgathatja meg. FOTÓ: Pixabay
