A „fehéreket sújtó rasszizmus” ellen tiltakoztak, megbüntették őket, és kiderült, nem alkotmányellenesen

Az első esetben a „Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom” egyik meg nem nevezett alelnöke – akinek ügyvédje, ahogy a másik ügyben is, Gaudi-Nagy Tamás korábbi Jobbik-képviselő – 2020 júniusában jelent meg csoportjával és a „Légió Hungária” jelképeit viselő társaival az amerikai nagykövetség előtt, az afroamerikaiakkal szembeni rasszizmus ellen szervezett, szabályosan bejelentett és a rendőrség által tudomásul vett tüntetésen.

Azt állította, ő is a rasszizmus ellen kíván tiltakozni: a fehéreket sújtó rasszizmus ellen. A csapat egyik tábláján például a „Le a zsidó rasszizmussal! Free Palestine” felirat volt olvasható. A többi tüntetőnek azt kiabálták, hogy „Hazaárulók!” A rendőrség szétválasztotta a két csoportot, majd gyülekezési joggal visszaélés szabálysértése miatt 80 ezer forintra bírságolta a panaszost, és ezt a bíróság is jóváhagyta.

Ezt az ítéletet akarták most megsemmisíttetni, de sikertelenül. Az Ab szerint a panaszosok nem csatlakozni akartak a már zajló tüntetéshez, hiszen „az ő demonstrációjuknak a célja egyértelműen ellentétes indíttatású volt, mint a térre korábban már bejelentett gyűlés résztvevőié”. A láthatóan szervezett és felkészült csoport feliratai és kiabálásai megzavarták a megmozdulást és veszélyeztették annak békés jellegét, ezért jogos volt őket kizárni onnan.

A másik esetben, 2020 augusztusában a Szivárványcsaládokért Alapítvány és a Budapest Pride által szervezett „Kerekasztal-beszélgetés a magyarországi szivárványcsaládokról” című rendezvényre nem jutott be egy hasonló társaság, mert „feltételezhető volt a csoport ellentétes szemlélete, és ellenérzése a rendezvény tartalmával”. Ezt könnyű volt megállapítani, mert molinójuk egyik oldalán „Szivárványcsalád = gyermekveszélyeztetés” a másik oldalán pedig (a melegeket a pedofilokkal összemosó) „Állítsuk meg a gyerekek megrontását” felirat volt olvasható.

Ez az esemény ráadásul magánterületen zajlott, ahová a szervező eldöntheti, kit enged be. Ezt is 80 ezer forintos bírság követte, ami ellen alkotmányjogi panaszt tettek. Se a rendőrség, se a bíróság, se végül az Ab nem hitte el, hogy a rendezvény ellenzői csupán részt akartak venni a beszélgetésben, tiltakozva az ellen, amit a szervezők támogattak (például a meleg párok örökbefogadási jogát), és csak spontán megmozdulásról volt szó. Világos volt, hogy szervezetten vonultak oda. Az Ab elutasító határozatának indoklása szerint a panaszosoknak „alapos okkal számolniuk kellett azzal, hogy a rendezvény szervezője nem fogja engedni a csatlakozásukat (pl. amiatt, mert véleménynyilvánításuk provokatív jellegű, és alkalmas lehet arra, hogy a rendezvény békés jellegét veszélyeztesse)”, tehát szó sem lehetett arról, hogy emiatt a törvény által egyébként megengedett „spontán gyűlést” kezdjenek el.

(Képünk illusztráció, egy szélsőjobboldali megemlékezésen készült 2020-ban. Fotó: Klubrádió)