Alkotmánybírósághoz fordul a DK a magyar katonák jogainak súlyos korlátozása miatt

„Nincs többé szabadság a Magyar Honvédségben, csak szolgálatmentes nap, amit a parancsnok kénye-kedve szerint dönt el. Nincs többé világos előmeneteli rendszer, a fizetést, a juttatást a parancsnok határozza meg. A miniszter mondja meg, hogyan működjön a Magyar Honvédség” – fogalmazott Vadai Ágnes.

„Régen elvesztettük a bizalmunkat ebben az Alkotmánybíróságban. Túlságosan sokszor adták a jelét, hogy még a fideszes alaptörvényt sem igazán szolgálják, sokkal inkább Orbán rendszerét. Kár, de mindig meg lehet változni. De hát mégiscsak lehetetlen az, hogy egy miniszter, egy parancsnok önkényesen, törvényi szabályozás nélkül döntsön emberek sorsáról. Ráadásul olyan emberekéről, akik azt választották, hogy ha kell, életük árán is megvédik a hazát.

Ezért Vadai a következő napokban aláírásgyűjtést kezd az Országgyűlés ellenzéki képviselői között az az alkotmánybírósági beadvány érdekében.

Korábban a hvg.hu írt arról, hogy állam kormányrendelettel nyúlt bele nyáron a katonák jogállásását szabályozó törvénybe, a jogszabály egyebek mellett kimond olyan alapelveket, hogy a honvéd szolgálatteljesítési időn kívül, valamint az önkéntes tartalékos a rendelkezésre állás időszakában sem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely nem felel meg a katonai szolgálattal kapcsolatos erkölcsi elvárásoknak, illetve sérti a honvéd etika szabályait, a szolgálati viszonyhoz méltatlan, vagy amely a pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné.

Az elöljáró az alárendeltjei irányába megkülönböztetésmentes, semleges magatartást köteles tanúsítani, így különösen tartózkodni köteles a társadalom által általánosan elfogadott erkölcsi normákat sértő érzelmi, lelki és testi jellegű kapcsolat létesítésétől. A szolgálati viszonyhoz kapcsolódó jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kell eljárni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. De nem minősül a másik fél joga vagy jogos érdeke sérelmének különösen az olyan magatartás tanúsítása, amely igazodik a katonai rend és fegyelem fenntartásához szükséges mértékhez.

Most már a törvénynél alacsonyabb rendű jogszabály határozza meg, hogy az állomány tagja nem lehet pártnak tagja, és politikai tevékenységet nem folytathat, illetve nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a Honvédség feladataival ellentétes. A honvéd a parancsot nem bírálhatja, arról jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a katonai rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat, nem állíthat elő, nem terjeszthet, nem tehet közzé, nem jelentethet meg és nem hozhat nyilvánosságra a katonai rendet és fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket, kiadványt, plakátot, hirdetményt, emblémát, más szöveges vagy képi adatot. Internetes közösségi portálokon, képmegosztó felületeken való megjelenését a miniszter, a vezérkari főnök és a katonai titkosszolgálat főigazgatója megtilthatja vagy korlátozhatja, ha az honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdeket sérthet, vagy a honvédelmi szervezet, illetve a KNBSZ társadalmi megítélését ronthatja.

Miközben a Magyar Nemzet arról cikkez, hogy a honvédelmi miniszter szavait használjuk: "menő katonának lenni", a 24.hu-n megjelent egy írás egy kilenc hónapja leszerelni nem tudó katona kálváriájáról.