"Az Alkotmánybíróságnak nevezett bohóctársulat úgy döntött, a kérdésünk „megtévesztő" - nem lehet népszavazás az olimpiáról

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Kúria azon végzését, amellyel hitelesítette az olimpiarendezésről szóló fővárosi helyi népszavazást. A megsemmisítés okaként azt jelölték meg, hogy a Kúria az Alaptörvénnyel ellentétes módon értelmezte a népszavazási kérdés egyértelműségét, különös tekintettel annak időszerűségére - írja a hvg.hu.

Korábban a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) elutasította a népszavazási kezdeményezést. A benyújtók, köztük Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő ezt a kérdést akarta hitelesíttetni: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”

Az FVB álláspontja az volt, hogy a kérdés nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményének, 2019-től ugyanis megváltozott az olimpia rendezéssel kapcsolatos, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által megalkotott eljárásrend, s az új szabályok alapján az olimpia rendezésének joga már nem pályázati rendszerben dől el, hanem több körös és több évig tartó tárgyalássorozat alapján.

A Kúria azonban november 12-én hozott határozatában megváltoztatta az FVB döntését, és hitelesítette a kérdést. Megítélése szerint egyrészt a „pályázat benyújtása” kifejezésnek van egy általános, mindenki számára ismert, a választópolgárok számára is egyértelmű jelentéstartalma, másrészt pedig mert a fővárosi közgyűlés számára is világosan, kizárólag egyféleképpen értelmezhetően tartalmazza a kérdés valódi tartalmát, vagyis hogy érvényes és eredményes népszavazás esetén milyen körben kell döntést hoznia, milyen intézkedéseket, lépéseket kell tennie az olimpia megrendezésének lehetősége érdekében.

A Kúria határozata ellen több egykori olimpikon is alkotmányjogi panaszt nyújtott be, így került az ügy az Alkotmánybíróság elé.

Az Ab azt állapította meg, hogy a Kúria túlterjeszkedett az egyértelműség törvényi fogalmán, amikor úgy ítélte meg, hogy a népszavazási kérdés megfelel mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség követelményének, és a döntése meghozatalakor nem vette figyelembe a NOB új eljárásrendjét, ezért a kérdés azt a téves látszatot keltheti, hogy amennyiben egy érvényes és eredményes népszavazáson az „igen” szavazatok kerülnének többségbe, akkor Budapest pályázhat a 2036-os olimpiai játékokra.

Az Ab szerint a kérdés időszerűségére sem volt figyelemmel a Kúria: a helyi népszavazás egy évig köti a jogalkotót, ám a NOB eljárásrendje alapján az egy éves kötőerőn belül az úgynevezett tájékozódási tolyamatban a főváros nem tud jelentkezni a 2036. évi olimpiára, a célzott tárgyalás megkezdéséről való a döntés pedig a NOB kezében van. „Ha egy hitelesítő döntés ilyen idő előtti kérdésben nyit utat a népszavazásnak, akkor a népszavazási kérdés szükségképpen megtévesztő is, azon túl, hogy sérti a kötőerő garanciális szabályának az érvényesülését” – írták.

Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő a döntés után azt írta Facebook oldalán: "Bár szomorúak vagyunk, azt nem mondhatnám, hogy meglepődtünk. Amikor kiderült, hogy a Fidesz olimpiai bajnokokat maga előtt tolva akarja megakadályozni a népszavazást, már akkor sejtettük, hogy ez az „Alkotmánybíróság” nem lesz képes ellenállni a nyomásnak."

Emlékeztetett, hétfőn Orbán Viktor tényként beszélt arról, hogy olimpia ügyben a fővárosi közgyűlés fog dönteni – vagyis nem lesz népszavazás.

Közleményben arra utalt, hogy Orbánék azért nem engedik a népszavazást, mert véletlenül kiderülne, hogy az emberek működő közlekedést, egészségügyet és oktatást szeretnének inkább, nem "néhány ezermilliárdot elkölteni a miniszterelnök úr hobbijára".

"A fővárosi vezetése ráadásul minden értelemben sarokba van szorítva, így viszonylag könnyen rá lehet venni, hogy támogassa az olimpiai rémálmot (érdekesség, hogy Karácsony Gergely végül nem terjesztette a közgyűlés elé az „együtt gondolkodásról” szóló javaslatot, így nem kellett szint vallania a budapesti frakcióknak).

Az Alkotmánybíróságnak nevezett bohóctársulat úgy döntött, a kérdésünk „megtévesztő”, és „értelmezhetetlen” szegény választópolgárok nem tudnának felelősséggel dönteni. Pedig nincs ennél egyértelműbb kérdés: akarunk-e olimpiát vagy sem?

Mivel nekünk nem engedte a hatalom, hogy népszavazást kezdeményezzünk, most a fővárosi képviselőkhöz fordulunk: januárban terjesszék ők a közgyűlés elé a javaslatot, legyen népszavazás az olimpiáról!" - írta Hadházy Ákos.

A momentumos Tompos Márton az ítéletet a Klubrádió megkeresésére úgy kommentálta, politikai döntés született. Mint mondta, ez a tipikus fideszes demokrácia. Hozzátette, most a fővárosi képviselőkhöz fordulnak, hogy januárban terjesszék ők a közgyűlés elé a javaslatot, hogy legyen népszavazás az olimpiáról.