Tovább nő a bérszakadék a bírók között
19/12/2024 13:51
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
A Kúrián dolgozó bírók közel tripla akkora illetményt kaphatnak januártól, mint a járásbíróságon dolgozó kollégáik. Közben, az eleve meglévő bérfeszültséget az is táplálja, hogy kirendelésnél hiába kell magasabb szintű bíróságon dolgozni, a bírók nem kapják meg az ezzel járó magasabb bérezést. Ezzel kapcsolatban ellenzéki képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak – számolt be a Klubrádiónak Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője.
A Kúrián dolgozó bíráknak akár duplázódhat is a fizetése, miközben az alsóbb szinteken dolgozó kollégáiknak a korábban kért 35 százalékos emelés helyett 15 százalékkal kell beérnie.
Ez éppen szembemegy azzal a javaslattal, amivel az Országos Bírói Tanács (OBT) fordult az Országgyűléshez: azt szerették volna, hogy a beosztási pótlékok emelésével közelítsék a járásbíróságok, a törvényszékek és az ítélőtáblák bírái fizetését a legfelsőbb szinten ítélkezőkéhez. Ehhez képest most még nagyobbra nőnek a különbségek – számolt be a 24.hu.
Varga Zs. András, a Kúria elnöke korábban kikelt az OBT megközelítése ellen: "Úgy gondolom, hogy a «mindenki kapjon magasabb beosztási pótlékot, kivéve a kúriai bírók» megközelítés minden erkölcsi alapot nélkülöz. Nem szeretnék ennél erősebb szavakat használni, bár okom volna rá" – mondta a jegyzőkönyv szerint a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló főbíró.
Miközben Varga Zs. illetménye januártól meghaladja a 4,5 millió forintot, a Kúrián dolgozó nem vezető beosztású bírák pedig 2,7 milliót keresnek majd, a kezdők pedig 1,35 millió forintos a fizetésemelés. Ezzel szemben egy járásbíróságon dolgozó bíró esetében 120 ezer forintos a növekmény. Tehát míg eddig 60-70 százalékkal keresett többet egy Kúrián dolgozó bíró egy járásbíróságon dolgozó társához képest, januártól csaknem 300 százalékát keresheti meg kollégája illetményének.
Az eleve fennálló bérfeszültségen az sem segít, hogy a bírók kirendelésekor, ha például egy alacsonyabb szintű bíróságról magasabb szintű bíróságra helyezik őket bonyolultabb ügyek tárgyalása érdekében – nem kapják meg az e munkakörhöz jogszerűen járó magasabb bérezést.
Ebben az ügyben ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordultak – erről Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője beszélt a Klubrádiónak. Az eljárást kezdeményező szocialisták szerint méltánytalan és alaptörvény-ellenes a fent említett gyakorlat.
"A jogbiztonság egyik alapvető feltétele a bírói függetlenség, aminek tükröződnie kell a bírói bérezésben is, hiszen ez garantálja azt, hogy befolyásmentesen tudjanak ítélkezni" – magyarázta Tóth, miért tartják alkotmánysértőnek a gyakorlatot.
Eközben a bírósági titkároknak és a bírósági fogalmazóknak 30 százalékkal nőhet jövőre az illetményük, ők eddig a garantált bérminimumot kapták, vagyis bruttó 326 ezer forintot. Közöttük a legnagyobb a pályaelhagyók aránya, ráadásul, azzal, hogy a korhatárának változtatása mellett legalább két év bíróságon kívüli joggyakorlatot várnak el ezentúl azoktól, akik bíróként szeretnének dolgozni, vagyis könnyebb lesz kívülről bekerülni, romlanak a perspektíváik – magyarázta Fleck Zoltán jogszociológus a 24.hu-nak, hozzátéve, mindez ahhoz vezethet, hogy összeomlik a bírósági adiminisztráció.